A tőlünk nyugatabbra fekvő országok lakosai jóval magasabb fizetésből gazdálkodnak, mint a magyarok.

Az Economx gazdasági portál a német, osztrák és magyar fogyasztói kosarat elemezve rávilágított, hogy a nálunk fejlettebb országokban merőben máshogy költik el a jövedelmüket az emberek.

Az inflációs kosár azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a halmaza, melyből például az átlagos magyar, német vagy osztrák egy adott évben fogyaszt.

Az árváltozások mérése a termékek és szolgáltatások célszerűen megválasztott reprezentánsaiból összeállított fogyasztói kosár alapján történik, hónapról hónapra figyelemmel kísérve az árváltozásokat.

A reprezentánsok olyan termék-, illetve szolgáltatásfajták, amit a lakosság viszonylag nagy volumenben vásárol. A magyar kosárban szerepel például:

• a sertéscomb csont és csülök nélkül, 
• a fehér kenyér, 
• a kék, rövid (85 mm-es) Multifilter cigaretta, 
• a női szandál, 
• a 76x82 centiméteres képernyőátlójú LCD-LED-televízió, 
• a háztartási propán-bután gáz 11,5 kilogrammos palackban, 
• az ólommentes autóbenzin, 
• vagy a vonaljegy.

„A valóságban feltehetően nem létezik egyetlen ember sem, aki ilyen arányban fogyasztja a kosár elemeit, de a többmilliós sokaság számtani közepe így teszi” – jelezte az Economxnak Nagy János, az Erste elemzője, megjegyezve, hogy az inflációs kosár tartalma és arányai évről évre revízió alá kerülnek, és az előző évek fogyasztási szerkezete alapján kerülnek kialakításra. 

A legtöbbet élelmiszerre költik a magyarok

A magyarok fogyasztói kosarában 74,1 százalékot a termékek, 25,9 százalékot pedig a szolgáltatások tesznek ki. A termékeken belül a legnagyobb súlyt az élelmiszerek képzik, a teljes kiadás 21,7 százalékát költjük átlagosan erre a termékcsoportra.

A magyar átlagfizetés augusztusban bruttó 556 ezer forint volt, avagy nettó 384 ezer forint volt. Ha tehát azzal számolnánk, hogy az átlagos magyar havonta 384 ezer forintból gazdálkodik és azt mind el is költi, akkor havonta élelmiszerre több mint 111 ezer forintot fordítana. A számítás azonban nem állja meg a helyét, ugyanis a legtöbb esetben a háztartások nem költik el teljes egészében a jövedelmüket: megtakarítanak, vagy éppen lakást vásárolnak. 

A megtakarítások meglehetősen vegyesen alakulnak: a magyar háztartások mintegy harmada nem tud megtakarítani

– világított rá Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető elemzője megjegyezte, hogy aki pedig képes megtakarítani, azoknál ez az összeg változóan alakul. Az OTP Bank ennél is sötétebb képet festett a megtakarításokról, megállapították, hogy 40 százaléknak semmilyen megtakarítása sincs, amin mindenképpen jó lenne változtatni.

A németeknek és az osztrákoknak több jut szórakozásra

Az Economx megvizsgálta, hogy a hozzánk földrajzilag közel fekvő, életszínvonalban mégis fényévekre lévő németek és osztrákok hogyan költik el a havi jövedelmüket összevetve a magyarokkal. A gazdasági portál kitért arra, hogy a német adatok összehasonlítása a magyarral vagy az osztrákkal egy helyen nehézkes, ugyanis ők beleszámolják a saját lakás árváltozását, míg a magyarok és az osztrákok nem. 

A három ország közül Magyarországon a legnagyobb az élelmiszerek aránya a fogyasztói kosárban, közel 21,7 százalék

Hazánkban magasabb a háztartási energiával kapcsolatos kiadások aránya – ez abból adódik, hogy nálunk alacsonyabbak az árak, de jóval kisebbek a fizetések is. Jóval többet költenek a magyarok arányaiban alkoholra és dohányárura, mint a németek vagy az osztrákok: nálunk ez az arány 7,4 százalék, a németeknél 3,5, az osztrákoknál pedig 3,4 százalék.

Szintén magasabb nálunk a közlekedés aránya: ide kerülnek az üzemanyagok, ennek ára pedig hasonló az egyes országokban, így a fogyasztói kosárban hazánkban magasabb súlyt képvisel, tekintettel az alacsonyabb jövedelem-színvonalra.

Többet költenek a németek és az osztrákok szabadidőre és kultúrára: míg ezek aránya nálunk 8,7 százalék, addig a németeknél 10,4, az osztrákoknál pedig 11,1 százalék. A németek a magyaroknál (8,4 százalék) sokkal kevesebbet (4,7 százalék) költenek el szálláshely-szolgáltatásra és vendéglátásra, míg az osztrákoknál jóval többet (13,0 százalék).

A kevésbé fejlett országokban a háztartásoknak arányaiban többet kell élelmiszerre költeniük, hiszen az árszínvonal eltérése csekély, és enni pedig ugyanúgy kell, minden másra csak ezt követően lehet pénzt költeni. Szórakozásra pedig a fejlettebb, magasabb jövedelmű országokban tudnak többet áldozni.

Sokkal magasabb fizetésből gazdálkodnak tőlünk nyugatabbra

A német és az osztrák bérek is kismértékben meghaladták az egymillió forintot havonta 2022-ben. Ez azt is jelenti, hogy a németek vagy az osztrákok például másfélszer annyit költenek élelmiszerre, mint a magyarok – természetesen eltérő árszínvonalon, így reál értelemben már kisebb a különbség. A következő ábra az Eurostat adatai alapján készült, és jól mutatja, hogy jelentős különbségek vannak a magyar és a nyugati országok bérszínvonala között.

Tekintettel a magasabb nyugati bérekre, természetesen minden más kategóriában több pénzt költhetnek el – de ebből nem következik, hogy arányaiban több terméket is kapnak, hiszen az árszínvonal ott magasabb. Az mindenképp megállapítható, hogy a bérszínvonal arányának megfelelően alakul az egy főre jutó fogyasztás aránya is, ez a ráta csak néhány tizeddel alacsonyabb a bérszínvonalat meghatározónál.

Egy osztrák vagy német biztosan jóval többet tud félretenni, mint egy magyar, már csak a magasabb jövedelméből adódóan is

– világított rá az Economxnak Regős Gábor.

A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint a németeknél nem csak ez az indok: míg a magyarok esetében az idei második negyedévvel záruló év megtakarítási rátája 14,0 százalék volt, addig az osztrákok kicsit (15,0 százalék), a németek pedig jóval (20,1 százalék) spórolósabbak voltak.

Összegzésként a gazdasági portál megállapította, hogy van még hova fejlődnünk a bérekben és az életszínvonalban, hogy ne az élelmiszer legyen az első számú kiadásunk, hanem egy kicsit szórakozni, kikapcsolódni is tudjunk.