Nagyon gyorsan menekítik a pénzüket a magyarok ezekből a befektetésekből
Sokáig a legkedveltebb befektetésnek számítottak a kötvényalapok, mostanra azonban elfordultak tőle a magyarok, és a trendekből az látszik, hogy már inkább kifelé áramlik onnan a tőke.
Ezzel párhuzamosan viszont a vegyes alapok egyre népszerűbbé válnak, ezek szívják fel a legnagyobb mértékben a beáramló tőkét, valamint az abszolút hozamú alapokba is egyre több pénz áramlik be.
Idén tavasszal – amikor lapunk szakértőket kérdezett arról, hogy mibe lehet érdemes fektetni a pénzt idén – már írtunk arról, hogy az állampapírok fénye kezd megkopni.
Cikkünkben szó esett arról is, hogy „például a pénzpiaci vagy kötvényalapok hozama is csökkenhet – de várhatóan lassabban, mint az inflációkövető állampapíroké”.
Most az Economx számolt be arról – a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) hétfőn publikált statisztikájára hivatkozva –, hogy miként változott a hazai befektetések helyzete a júniusi adatok szerint.
Mint a portál írta egy új favoritja van a magyar befektetőknek, ugyanis a vegyes alapokba áramlott a legtöbb friss tőke az előző hónapban.
Mint írták, júniusban csak a tőkeáramlások 177 milliárd forinttal növelték a befektetési alapokban lévő vagyon összértékét.
A megtermelt hozammal, az árfolyammozgásokkal együtt pedig egy hónap alatt 381 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapok vagyona, amely így már meghaladja a 16 ezermilliárd forintot (ennek az összegnek a 60 százaléka van lakossági befektetőknél).
Ezen belül a legkeresettebbnek a vegyes alapok bizonyultak: ide 65 milliárd forint friss tőke érkezett, ezen belül a legtöbb a kiegyensúlyozott alapokba került.
A vegyes alapokban lévő megtakarítások értéke 2291 milliárd forintot tett ki a múlt hónap végén.
De az abszolút hozamú alapokba is jelentős, 57 milliárd forintnyi értékben fektettek be a magyarok júniusban,
amivel ezek összértéke megközelítette a 2000 milliárd forintot (és várhatóan át is lépi azt hamarosan, ha a hónapok óta tartó trend folytatódik).
Az Economx megjegyezte, hogy nem véletlen ez utóbbiak népszerűsége, mivel a pénzügyi sajtóban több cikk is bemutatta, hogy az első fél évben a legjobb teljesítményt az abszolút hozamú alapok érték el.
Hozzátették azt is, hogy a júniusi adatok szerint két befektetési alaptípust kerültek a megtakarítók: az ingatlanalapokba csupán egymilliárd forint volt a plusztőkeáramlás, de az árupiaci alapokba is mindössze 2,5 milliárd forint friss tőke érkezett.
A kötvényalapok napja leáldozóban van, a részvényekkel óvatosan bánnak a magyarok
Hozzátették azt is, hogy egy kivétellel az összes befektetési kategóriába érkezett friss tőke júniusban. Az egyetlen kivételt ez alól a kötvényalapok jelentik:
ezekből a múlt hónapban 21 milliárd forinttal többet adtak el a befektetők, mint amennyit vásároltak.
Ennek dacára a hazai kötvényalapokban lévő vagyon sem csökkent, júniusban sem, sőt kismértékben még nőni is tudott, 5772 milliárd forintra (ami az alapban lévő kötvények felértékelődésének tudható be).
Az eladások elsősorban a rövid kötvényeket érintették, onnan 14 milliárd forintnyi tőke távozott. Utóbbi folyamat teljesen érthető, a rövid lejáratú kötvények (diszkontkincstárjegyek) aktuális hozama egyre alacsonyabb, ahogy a Magyar Nemzeti Bank csökkenti a kamatokat – jegyezte meg az Economx, hozzátéve: 2023-ban még óriási volt a kötvényalapokra a kereslet, „hiszen tarolni lehetett ezekkel a befektetésekkel a magasról induló és folyamatosan csökkenő kamatkörnyezet mellett”, de a napjuk mostanra leáldozóban lehet.
A portál beszámolójából az is kiderült, hogy a részvényekkel továbbra is óvatosak a magyarok: bár a budapesti BUX-index több alkalommal is történelmi csúcsot döntött júniusban, de ez csak 25 milliárd forintnyi tőkét tudott bevonzani a részvényeket tartó alapokba. A már bent lévő pénz értéke ugyanakkor egy hónap alatt szépen gyarapodott a fölfelé tartó árfolyamoknak köszönhetően, így 1102 milliárd forintra emelkedett az itt lévő vagyon.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők/megszólaltatott szereplők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek. 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálatával lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik, és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
