A Magyar Közlönyben megjelent a kormányrendelet, amelyből kiderül, hogy az önkormányzatoknak vissza kell fizetniük a termőföld után kivetett adót. Az új adónem ötlete az ellenzék egykori miniszterelnök-jelöltjétől, Márki-Zay Pétertől származik, aki így szerette volna „megsarcolni” a település „földesurát”, Lázár János építési és közlekedési minisztert.

Vissza kell fizetnie annak az 55 településnek a termőföldadót, amelyet 2023-ban szedtek be a gazdáktól – derül ki abból a kormányrendeletből, amely a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.

Sarcoló önkormányzatok és kuláküldözés 

Több település önkormányzata döntött úgy, hogy a termőföld után szed be települési adót. Vannak olyan falvak, ahol elhanyagolható az iparűzési adó, ezért a termőföldek után beszedett adó jelentős mértékben járult volna hozzá az önkormányzati büdzséhez. A helyi adónem kivetését azonban a parlament a tavaszi ülésszakban egy törvénymódosítással tiltotta meg a helyi önkormányzatoknak.

Nagy István agrárminiszter szerint nem helyes, hogy földadóval sarcolják meg a háborútól, szankcióktól és történelmi aszálytól sújtott gazdákat.

A földadó Márki-Zay Pétertől, az ellenzéki összefogás korábbi miniszterelnök-jelöltjétől és a hódmezővásárhelyi képviselő-testülettől származik.

Az ellenzéki város az új adónemmel szeretett volna újabb bevételhez jutni, amit Lázár János „kuláküldözésnek” nevezett. Egyébként a helyi termőföldadó kellemetlenül érintette volna a minisztert is, hiszen sok földje van Hódmezővásárhelyen, valamint a régióban.

A pénteken megjelent rendelet annyiban változtatja meg a megszavazott törvényben előírtakat, hogy visszamenőleg is működik, vagyis

az önkormányzatoknak 2023. október 1-jéig vissza kell fizetniük az adóalanyoknak az összes földadó címen idén beszedett pénzt.

Egy hódmezővásárhelyi ötlet  

A Márki-Zay Péter által vezetett hódmezővásárhelyi közgyűlésben már két éve szerettek volna új helyi adót bevezetni, akkor még hektáronként 6 ezer forint befizetésére kötelezve a termőföld-tulajdonosokat. 2023. január 1-jétől minden 4 hektárnál nagyobb szántó, kert, gyümölcsös és szőlő után a gazdáknak hektáronként 10 ezer forintot kellett volna befizetniük az önkormányzatnak, amiből 80 millió forintos bevételre számított volna a város. A vásárhelyi döntés után a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) aláírásgyűjtést indított az új földadó eltörlésére.

Szél István, a MAGOSZ Csongrád-Csanád vármegyei elnöke december elején úgy fogalmazott, hogy 100 ezer hektárnyi aszálykárt jelentettek a térségben, ahol több ezer földtulajdonost érint az adó, országosan pedig két és fél millió földtulajdonos van jelenleg.

Márki-Zay Péter korábban a helyi földadóról úgy nyilatkozott, hogy „a befizető termelők büszkék lehetnek erre. Nagyon szép dolog, hogy a tehetősebb hódmezővásárhelyi emberek most hozzájárulnak a szegények segítéséhez.”