Nem csökken az inflációs nyomás, ezért a kormánynak ki kell egészítenie a januári nyugdíjemelést – véli a Költségvetési Tanács elnöke.

Szakértők szerint az átlagos éves infláció miatt a nyugdíjak elvesztik vásárlóértéküket, az átlagosan 30-40 százalékos élelmiszer-infláció pedig több százezer nyugdíjast hoz nagyon nehéz helyzetbe.

A rendszerváltás idején voltak utoljára olyan nehéz helyzetben a nyugdíjasok, mint most – mondta az ATV Híradónak Farkas András nyugdíjszakértő.

A KSH legfrissebb, pénteken megjelent, júniusra vonatkozó adataiban 20,1 százalékos általános infláció szerepel, ám a szakember szerint a nyugdíjas infláció ezt a szintet is meghaladja.

Nagyjából 1-4 százalékponttal haladta meg az általános inflációt a nyugdíjas infláció. Ennek oka, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosárban az élelmiszerárak és a háztartásienergia-árak nagyobb arányt képviselnek, mint az általános fogyasztói kosárban

– magyarázta Farkas András.

A nyugdíjasok nehéz helyzete miatt a kormánynak még idén novemberben pótlólagos nyugdíjemelést kellene végrehajtania – erről a Költségvetési Tanács elnöke beszélt a parlamentben a 2024-es költségvetés elfogadását megelőzően.

Több százezren havi százezer forint alatt

A nyugdíjasok legutóbb januárban kaptak emelést, 15 százalékot, a legtöbb időskorú már a nyáron nagyon számított évközi emelésre – mondta Farkas András, aki általános nyugdíjreformot és többsávos nyugdíjemelést sürget, vagyis hogy a kisebb juttatásban részesülők nagyobb emelést kaphassanak.

Utóbbit az is indokolhatja, hogy

Magyarországon ötszázezer nyugdíjas részesül kevesebb mint havi százezer forintos ellátásban.

Nem látnak nyitottságot a kormány részéről

Tekintettel arra, hogy egyes élelmiszerek ára 50 és 100 százalék közötti mértékben emelkedett, számos időskorúnak választani kell aközött, hogy a gyógyszereit váltja ki, vagy ételt vásárol – mutatott rá Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az éveknek szervezet elnöke.

Az egyesület nyári nyugdíjkorrekciót, illetve azt kéri a kormánytól, hogy vizsgálja felül a következő év elején, hogy elegendők voltak-e az előző évi emelések.

„A kormány részéről nem tapasztaltunk nyitottságot a tárgyalások során arra vonatkozóan, hogy érdemi egyeztetéseket tudjunk folytatni ezekről a kérdésekről”

– tette hozzá Orsós Éva.

Az érdekvédő szervezet elnöke minimálisan négy-öt százalékos kiegészítő emelést tart szükségesnek.