Ezt a lyukat nem lehet betömni a költségvetésen.

A Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint márciusban 617 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés.

Ezzel az első három hónapban 2321 milliárd forintos összesített deficit alakult ki, ami

a tavaly tavasszal tervezett pénzforgalmi hiány 92 százalékát is meghaladja

– írta meg kedden a portfolio.hu.

Ekkora lyukat nem lehet betömni

Megírtuk, hogy március végén Varga Mihály pénzügyminiszter még rózsásan látta a jövőt.

A magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre pedig újra az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe kerülhet – ecsetelte a 2024-hez fűzött reményeit a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában a miniszter.

Kapcsolódó: Óriási a költségvetési hiány, Varga Mihály a nyugdíjasokra mutogat

A pénzügyminiszter közölte, négy nehéz év után a kormány „csökkenő hiánnyal, alacsonyabb államadóssággal és erősödő gazdasági növekedéssel” számol.

Módosítani kellett a hiánycélt

Márciusban folytatódott a költségvetés az eredeti tervekhez képest rosszabb alakulása. Akkor is nagy a baj, ha a múlt héten bemutatott új hiánytervet, a 3982 milliárd forintos deficitet nézzük. A módosított adatokhoz képest is meglehetősen rosszul állunk. Az éves hiány 58 százalékát így is „sikerült” teljesíteni március végére. Ez azt jelenti, hogy az eredetileg januártól július végéig betervezet pénzösszeget március végére elköltöttük.

Ennek egy részére objektív magyarázatot adhat az év elején folyósított 13. havi nyugdíj és az év elejére koncentrálódó lakossági állampapír-kamatok kifizetése. Azonban még ezeket figyelembe véve is érzékelhető az elcsúszás a tervekhez képest.

Miért baj, hogy ekkora az államadósság?

Sokak számára nem egyértelmű, hogy miért problémás az állam túlköltekezése. Jelenleg arról van szó, hogy a kormány jelentősen több pénzt költ el, mint amennyi rendelkezésére áll.

Ez egyrészt azt vonja magával, hogy hitelekből kell finanszírozni az állam működését. A hiteleket pedig kamatostul vissza kell fizetni, azt a pénzt meg amit erre költünk, azt

nem tudjuk egészségügyre, oktatásra, szociális ellátásokra,

stb. fordítani. Magyarul kevesebb pénz jut a közügyeinkre. Ez persze

megszorításokat is von magával,

hiszen az állam fizetőképességének fenntartása érdekében több adót kell beszedni. Végül – de abszolút nem utolsó sorban – a magas államadósság

infláció növekedést okoz,

mivel a forintba felvett hiteleket akkor tudja a kormány könnyebben visszafizetni, ha elértékteleníti a pénzt. Ráadásul az infláció miatt a rekord magas áfa is kifizetővé válik Orbánék számára, hiszen a drágulás okán több adót fizetünk így nekik.

Nem véletlen, hogy közgazdászok már kongatják a vészharangot: a június 9-ei választások után

súlyos megszorításokra kell készülnünk.