"Az alaphelyzet az, hogy Putyin lerohanta Ukrajnát, irtja annak apraját és nagyját, városaikat igyekszik porig bombázni, ami miatt nemzetközi elfogató parancs is kiadatott ellene.
Mint tudjuk, a háborúhoz először, másodszor és harmadszor is pénz kell. S míg a világ barbárság ellen küzdő része mindent megtesz, hogy ebből minél kevesebb jusson az agresszornak, kies hazánk bőszen veszi tőle a méregdrága gázt, olajat, innen nézve tehát pénzeli Putyin háborúját, és esze ágában sincs ezt abbahagyni. Pedig lehetne."
Deutsch T. a maga ostobán keresetlen módján számonkérte Ursula von der Leyent, miért javasolta azt az Ukrtransznafta cégnek, amely a Barátság (Drúzsba) kőolajvezetéket üzemelteti, hogy „ha a magyarok így állnak hozzá, akkor nyugodtan állítsák le a ’Barátságon a kőolajszállítást Magyarország felé”.
Mint kiderült aztán, Ursula ilyet nem mondott, ilyet az Index mondott, amiből aztán MTI hír lett, és szétterült Orbán sajtójában, hogy lehessen mit visítani, hogy megint bántják a magyarokat. Megjegyezzük, bár ilyen mondat el nem hangzott, az Ukrtransznafta saját hatáskörben eltekerheti azt a rohadt csapot, hogy Orbán pofára essen. Azért.
Nem igazán lehetne csodálkozni rajta, mint ahogyan az is benne lehetne a felfokozott idegállapotú pakliban, hogy Zelenszkij tényleg mondta volna, amit állítólag nem mondott, hogy robbantsák föl azt a Drúzsbát, és így álljon fejre Orbán gazdasága. Egyébként miért kellene felrobbantani, ha van rajta csap is, de nem is ez az érdekes, hanem a helyzet erőteljes durvulása, amit Orbán idézett elő, és ő is fokozza. Illetve a bájos, Putyin seggéből kilógó csapata Szijjártóval az élen, Dúró Dórával és Bencsikkel a háttérben, akik mind az orosz fegyverek győzelméért imádkoznak, nem tudni, kitől inspirálódva a tébolyban. Az alaphelyzet az, hogy Putyin lerohanta Ukrajnát, irtja annak apraját és nagyját, városaikat igyekszik porig bombázni, ami miatt nemzetközi elfogató parancs is kiadatott ellene.
Mint tudjuk, a háborúhoz először, másodszor és harmadszor is pénz kell. S míg a világ barbárság ellen küzdő része mindent megtesz, hogy ebből minél kevesebb jusson az agresszornak, kies hazánk bőszen veszi tőle a méregdrága gázt, olajat, innen nézve tehát pénzeli Putyin háborúját, és esze ágában sincs ezt abbahagyni. Pedig lehetne. Mások egy év alatt leváltak az orosz energiacsöcsről, Orbán azonban kitartóan szopja, pedig tehetne másként. Ukrán fejjel gondolkozva, a Barátság (Drúzsba) üzemeltetőjeként, ha tetszik, ha nem, monopolhelyzetben léve, akár el is zárhatnák azt a csapot, amelyen az a pénz folyik, amiből Putyin őket lövi. Innen nézve még decens hozzáállás, hogy az Ukrtransznafta csak tarifát akar emelni, az viszont már delikát, hogy a MOL elkezdett visítani, miszerint az ukránok őt zsarolják, és Szijjártóhoz fordultak, hogy segítsen nekik. A lehető legjobbhoz, jegyezzük meg szarkasztikusan, épp ahhoz az emberhez, aki a hatalmas kompromisszumkészségéről híres. Ezt most is bizonyította, amikor nem szavazta meg az uniós pénzt Ukrajnának.
Ez is szép sztori, hosszú is, aljas is, összefoglalva és lerövidítve Szijjártó azt teszi, amire képes, hőbörög, visítozik és zsarol, már az is fáj neki, hogy az ukránok az OTP-t szankciós listára tették, mint amely pénzintézet orosz területen oroszokat finanszíroz. Az oroszok pedig őket lövik, a kör bezárul, nincs itt semmi látnivaló, lator ország lator cége egy kekeckedő kormánnyal, amely voltaképp a saját országa ellen dolgozik. Másképpen értelmezni nem lehet azt, amit a háború kitörése óta művelnek, igaz, nem kell ahhoz háború sem, hogy teljesen tönkre tegyenek mindent, csak így sokkal látványosabb, és hamarabb hat.
A háború valamikor, nem tudni mikor, de véget ér. Az viszont szinte teljesen bizonyos, hogy ez a csürhe Orbánnal az élén még akkor is a nyakunkon lesz, s ha a magyar választópolgár genetikailag alkalmatlan arra, hogy számon kérje mindazokért a bűnökért, ami ellene elkövetett, a történelem – amit akkor élesben fognak megélni – majd megteszi azt helyettük.
Ott áll majd Orbán, s vele együtt az ország, mint a barbárság utolsó csatlósa, és ott áll majd a Fidesz is, amelyik asszisztált vezére nemzetveszejtő tombolásához. Mert akárhonnan is nézzük, épp ezt teszik, bármilyen hangosan ordítanak is. Mindezt látva ugyan elégtétellel nem tölti el az embert, mert a saját bőrére, a nyomorult életére megy ki ez az egész aljas játszma, mégis azonban valahol egy mosollyal nyugtázza azt, milyen érzés lehet ennek a visító bandának, hogy voltaképp a lesajnált ukránok jóindulatán is múlik a sorsuk.
Nem ontológiailag, mert belebukni itthon sehogyan sem tudnak, hanem úgy, hogy ország-világ előtt feketén-fehéren bizonyossá válik, az az út, amit hangoztatnak, egyedül is megy, zsákutca. Mert csak el kell zárni azon a Drúzsbán a csapot, és olyan kurva világ lehet, amilyen még nem volt. Ne legyen így, de lehetne, és ez minden pénzt megérne, ahogy olvadna le a hatalmas pofájuk.
