Az Európai Bizottság meghozta Orbánék rémálmát!
A kohéziós politikát átalakíthatja az Európai Bizottság, és van egy olyan elképzelés, amely szerint csökkenteni kellene ezeket a forrásokat, illetve az egyes alapok pénzeit teljesen másként kellene felhasználni – világított rá Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
Ha ez megvalósul, akkor Magyarország a változás vesztese lesz a szakértő szerint mert nem fogunk egy euró centet sem kapni!
Egyelőre tanácskozások és érdemi viták folynak a kohéziós politika jövőjéről, amelynek problémáit minden tagország ismeri – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
„Az egyik gond, hogy a legalacsonyabb fejlettségű régiók tudják legkevésbé kihasználni azokat az uniós alapokat, amelyek célja épp e régiók felzárkóztatása lenne”
– jelezte Máthé Réka Zsuzsánna. Ehhez kötődő probléma, hogy a háztartásokat vizsgálva a lakosok többségének ugyan előnye származik a jövedelmek és a munkahelyek kohéziójából, de a magasan képzettek és a magasabb jövedelemmel rendelkezők jobban járnak, mint a kevésbé képzettek.
Ehhez a szakértő szerint hozzájárul még az is, hogy az egyes befektetések leginkább rövid távon képesek javítani az egy-egy térség gazdasági és társadalmi jólétét mérő különböző mutatókon.
Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kohéziós politikák nem egy fenntartható fejlődés irányába visznek, ugyanis ha az egyes programok leállnak, a fejlődés is visszaesik.
Szorosan kapcsolódik a témához, hogy a tagállamok között bár csökkennek a különböző fejlettségi különbségek, nagyon gyakori, hogy az egyes országok régiói közötti eltérések növekednek, holott a kohéziós politika elsődleges célja az lenne, hogy a kevésbé fejlett régiókat felzárkóztassák.
Több forgatókönyv van az Európai Bizottság asztalán
Az Európai Bizottság elképzelése szerint az egyik megoldás a centralizáció lenne – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.
Ez a szakértő szerint azt jelenti, hogy nem a tagállamokhoz kötnék a különböző kohéziós források kifizetését, hanem valamilyen módon közvetlenül az Európai Bizottság felügyelné ezeknek a forrásoknak a kifizetését, felhasználását, elköltését.
Egy másik elképzelés pedig az – ami a német pénzügyminiszter szívéhez is közelebb áll –, hogy összességében csökkenteni kellene ezeket a forrásokat, illetve az egyes alapok pénzeit teljesen másként kellene felhasználni
– fogalmazott a szakértő. A 2014–2020-as ciklusban ugyanis a tagállamok átlagban csak 52,5 százalékban tudták felhasználni a kohéziós forrásokat.
Máthé Réka Zsuzsánna szerint ugyanakkor jelentős eltérések vannak a kohéziós források felhasználásában az egyes országokban és régiókban.
Például Olaszország, Spanyolország, Görögország egyes régiói, Horvátország, Szlovákia, Málta vagy Bulgária átlagon aluli kifizetési mutatókkal rendelkeznek – épp olyan országok, amelyeknél nem gondolnánk, hogy nehezükre esne olyan programokat véghez vinni, amelyek finanszírozása ezen forrásokból megoldható.
Ugyanakkor néhány kisebb ország, mint Magyarország, Románia vagy Csehország, sokkal eredményesebben tudja felhasználni a rendelkezésre álló pénzeket, így ezek a régiók a változás vesztesei lennének.
