Az Európai Parlament (EP) kereszténydemokrata, szocialista, liberális, zöld és szélsőbaloldali pártjai közösen nyújtanak be határozati javaslatot, amely nem csak a magyar kormányt, hanem a szerintük Orbánnékkal túl engedékeny Európai Bizottságot (EB) is számon kérné.

A Népszava birtokába került tervezet felszólítja az EP jogi bizottságát, hogy vizsgálja meg: a tagállamok biztosaiból álló Bizottság jogszerűen utalta-e el a 10 milliárd eurót Magyarországnak.

A Bizottság emlékezetes módon pontosan akkor ítélte teljesültnek az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosítani hivatott feltételeket, amikor az Ukrajna uniós csatlakozásához vezető folyamatról kellett szavaznia a kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak.

Erről a korábban a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt vezetője is azt mondta nemrég, hogy korai volt még felszabadítani ezeket a zárolt forrásokat.

Az EP-képviselők határozata pedig kilátásba helyezné, hogy az egyik uniós alapintézmény perbe fogja a másikat, mármint a Parlament a Bizottságot a magyar kormánnyal szembeni kivételezés miatt.

A legkülönbözőbb politikai irányokat képviselő frakciók egyetértenek abban, hogy a Bizottság által kért magyarországi jogszabály-módosítások nem elégségesek és/vagy nem valósultak meg,

„mivel az elfogadott intézkedések nem nyújtanak elegendő biztosítékot a politikai befolyással szemben, és vagy megkerülhetők, vagy nem megfelelően alkalmazhatók”.

A képviselők a közbeszerzések átláthatóságáról sincsenek meggyőződve.

„Fennáll a megalapozott gyanú, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök megvásárolta Magyarország megállapodását az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, amelyet a magyar miniszterelnök korábban vétózással fenyegetett”

– mondta Daniel Freund az EUrológusnak.

A német zöldpárti képviselő úgy értelmezi a mostani határozatot, hogy azzal egyértelmű jelzést akarnak küldeni a bizottsági elnöknek, hogy

„nem fogja megúszni eurómilliárdok kiosztását annak érdekben, hogy elkerülje Magyarország vétóját”.

Szavazati jogot megvonni nem kell

A Népszava azt is írja, hogy a képviselők

„felszólítják az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsot és a tagállamokat, hogy léptessék a következő szakaszba a hetes cikkelyes eljárást és állapítsák meg, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós értékeket.”

Ez az ötpárti határozat is elég keményen fogalmaz, mégis sokkal finomabb, mint a 120 EP-képviselő által aláírt petíció, amely megvonná Orbán Viktor szavazati jogát az Európai Tanácsban - erről is szavaznia kell majd az EP-nek.

A határozat elfogadása esetén az Európai Parlament mély aggodalmát fejezi ki a magyarországi demokrácia leépülése, valamint különösen a szuverenitásvédelmi törvény miatt.

A jogállamiságért is felelős, hamarosan leköszönő uniós biztos kudarcnak értékeli, hogy nem sikerült változást elérnie.

„Nem sikerült a magyar kormányt és a magyar politikai képviseletet elvezetnem a demokráciához. Ez nem is sikerülhetett, mert ez a magyar választók kezében van”

- jelentette ki Vera Jourová az MTI által szemlézett, keddi interjújában.

Szerinte

„alapvető fontosságú, hogy a választásokon győztes kormányzat nem vihet mindent. A győztes mindent visz elvnek nem szabad érvényesülnie. És Orbán úr mindent elfoglalt. A média befolyásolását, az akadémiai szabadságjogokat és most egy olyan törvényt akar, amely élesen az civil szervezetek ellen irányul”.

„Ez olyasmi, amit jogom van bírálni, mert ez a jogállam elve ellen irányul, amelyet védelmeznem kell”

- magyarázta álláspontját a cseh uniós politikus, aki paradoxnak minősítette, hogy mindennek tetejében Orbán Viktor az év második felében ideiglenesen még az Európai Tanács elnöki tisztségét is betölthetné, miután Charles Michel, a testület jelenlegi elnöke indulni készül az európai parlamenti választásokon.

Jourová szerint ez a forgatókönyv „elméletileg lehetséges, de gyakorlatilag nem kívánatos”, ezért alapvető fontosságú feladat mihamarabb megtalálni Charles Michel utódját.

(Kiemelt kép. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke. / Kép. TVN24)