A parlament kormánypárti többségének keddi döntése után már a 2024-es önkormányzati választáson is az eddigi rendszerrel ellentétben fővárosi listákról választják meg a közgyűlés tagjait.

Az IDEA Intézet kutatása szerint Budapesten is a Fidesz–KDNP a legnépszerűbb, de ennél bonyolultabb a képlet.

„A nyilvánosságban sokszor magától értetődően ellenzékinek tekintett Budapesten is azok a szavazók vannak a legtöbben, akik a Fidesz–KDNP listájára adnák a voksukat egy parlamenti választáson”

– derült ki az IDEA Intézet 2023 augusztusa és novembere között elvégzett vizsgálatából. A fővárosi erőviszonyok ennél mégis bonyolultabbak:

A kormánypártok dominanciája Budapesten az országos átlagnál jóval kisebb, egyes ellenzéki pártok népszerűsége viszont magasabb, az ellenzéki pártoknak egy sikeres választási együttműködés esetén akár magabiztos többsége is lehet Budapesten.

A fővárosban, ugyanúgy, ahogy országosan is, a Fidesz–KDNP a legnépszerűbb párt, a Demokratikus Koalíció pedig legerősebb ellenzéki formációként áll a második helyen.

Az IDEA elemzésében arról olvashatunk, hogy „a kormánypártok népszerűsége, mely hónapok óta lassú csökkenést mutat országos szinten is, Budapesten az átlagnál is alacsonyabb”: 2023 végéhez közeledve a fővárosiaknak csak szűk egynegyede támogatta volna a jelenlegi kormánypártokat egy parlamenti választáson (24). Ez a biztos szavazók körében 36 százalékos szavazati arányt jelent, ami jóval elmarad a Fidesz–KDNP országos támogatottságától.

A DK népszerűsége kicsivel magasabb az országos átlagnál Budapesten (15%), a fővárosi biztos szavazóknak majdnem egynegyede (23%) a Demokratikus Koalíciót támogatta volna egy parlamenti választáson 2023 végén.

Az IDEA számai szerint a Fidesz–KDNP-n és a DK-n kívül a fővárosban is csak a Momentum (11 százalék), az MKKP (10 százalék) és a Mi Hazánk (7 százalék) érte volna el az 5 százalékos parlamenti választási küszöböt. A teljes budapesti népesség körében a Momentum 7 százalékos, a Mi Hazánk 6 százalékos támogatottsággal bír.

2023 végén tehát a fővárosi pártpreferencia-adatok annak ellenére, hogy a pártok népszerűségi listájának élén a kormánypártok állnak, viszonylag magabiztos ellenzéki többséget jeleznek Budapesten. Az azonban kérdéses, hogy az ellenzéki szavazók magasabb számaránya egy esetleges listás szavazás alapján mekkora többséget eredményez a 2024-es önkormányzati választás után létrejövő, új Fővárosi Közgyűlésben

– mutatott rá az elemzés, hozzátéve: „A 2023-as év végi eredmények alapján kétségtelenül mutatkozik nagyobb esély egy többségre, de messze nem vehető biztosra, még akkor sem, ha az egykori ellenzéki összefogás pártjainak együttműködése jórészt továbbra is fennmarad majd a Fővárosi Közgyűlésben.”

Egy meg egy nem biztos, hogy kettő

A vizsgálatban kitértek arra is, hogy 2023 végén a kormánypártok 36 százalékos szavazati arányával szemben a korábbi ellenzéki összefogás pártjainak valamelyikére a fővárosi biztos szavazók 43 százaléka szavazott volna, amihez adott esetben nagy valószínűséggel még hozzá lehet számítani a Nép Pártján (2%) és a Mindenki Magyarországa Mozgalom (1%) támogatóit is.

Az is igaz ugyanakkor – mutatott rá az elemzés –, hogy az ellenzéki pártok biztos szavazóinak aránya jelenleg akkor is az 50 százalékos szint alatt marad, ha az egyes pártok szavazati arányait összeadjuk (46%), márpedig a választások során a szövetséges pártok szavazati arányai nem feltétlenül adódnak össze ennyire direkt formában.

Mindent egybevetve tehát az egyértelműen kijelenthető, hogy a fővárosi felnőttek között jóval többen vannak az ellenzéki pártok szavazói, mint a kormánypártok hívei. Az viszont, hogy ez az önkormányzati választásokon elegendő lesz-e, és mekkora ellenzéki többségű Fővárosi Közgyűlés megalakulását jelenti, még meglehetősen bizonytalan. Sok múlik azon, hogy az ellenzéki pártok tudják-e legalább szinten tartani vagy esetleg növelni támogatottságukat a következő választási kampány során, illetve fontos lehet az is, hogy az ellenzéki és a kormánypárti szavazók választási hajlandósága hogyan alakul majd a következő hónapokban

– vélekedett az IDEA, leszögezve, hogy a következtetéseket parlamenti választásokra vonatkozó pártpreferencia-adatokra támaszkodva alakították ki, így a lehetséges forgatókönyveket kellő fenntartással érdemes kezelni.

Az új szabályok

Az Országgyűlés keddi ülésén a képviselők többsége 135 igen, 40 nem, 6 tartózkodás mellett megszavazta a fővárosi választási szabályok módosítását.

A Mi Hazánk Mozgalom által benyújtott javaslatot a kormánypárti többség megszavazta, de Toroczkai Lászlóék tartózkodtak, mert a Fidesz–KDNP-s képviselők módosították az abban szereplő bejutási küszöböt. A főbb változások:

• A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjait fővárosi listán választják meg. Ez esetben Budapest főváros egy választókerületet alkot.
• A Fővárosi Közgyűlés tagjainak megválasztásánál Budapesten fővárosi listát az a jelölőszervezet állíthat, amely főpolgármester-jelöltet vagy a fővárosi kerületek közül legalább háromban polgármesterjelöltet állított.
• Azok a jelölőszervezetek, amelyek közös főpolgármester-jelöltet vagy legalább három fővárosi kerületben közös polgármesterjelöltet állítottak, közös fővárosi listát állíthatnak.

2014 óta az volt a szabály, hogy a főpolgármester mellett a közgyűlés tagja a 23 kerületi polgármester, valamint további kilenc mandátumot a kompenzációs listákról osztanak ki. Ez változik úgy, hogy a polgármesterek helyett is listákról kerülnek be a képviselők.