Volt olyan elemzés, ami azt állította, a szülők harmada nem eszik eleget, hogy gyermekeinek enni tudjon adni.

Az Index most megkereste a témával a Nemzetgazdasági Minisztériumot.

Suppan Gergely vezető közgazdász válaszában kiemelte:

a háztartások nettó pénzügyi vagyona elérte a GDP 106,7 százalékát, ezzel éppen az unió középmezőnyében helyezkedünk el.

Szerinte nemhogy nőtt, egyenesen csökkent a szegények száma 2010-hez képest.

Önmagukban a fogyasztási adatokból nem lehet arra következtetni, hogy mennyire szegény egy társadalom, ennek megállapításához számos más körülményt is figyelembe kell venni – így reagált Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza arra, hogy az elmúlt időszakban több – szerinte téves – elemzés jelent meg a magyarországi szegénységi adatokról, illetve a gazdaság állapotáról.

Az Index is foglalkozott azzal, hogy az Eurostat által közölt adat szerint a magyar háztartások fogyasztása vásárlóerő paritáson mérve a legalacsonyabb az Európai Unióban. Két intézet is súlyos következtetésekre jutott:

• Az Egyensúly Intézet a szegénység mértéket vizsgáló közvélemény-kutatásában azt írta, hogy „jelenleg nagyjából 2,5-3 millió ember tekinthető szegénynek” Magyarországon. Az elemzésük szerint a magyar szülők harmada nem eszik mindig eleget, hogy gyermekeinek tudjon enni adni.
• „Magyarország lett az Európai Unió legszegényebb országa tavaly, aminek részben következménye a kiskereskedelmi forgalom jelentős visszaesése” – ezt már a GKI vezérigazgatója, Molnár László közölte, majd hozzátette, „a magyar átlaglakosság a legszegényebb átlagosan az unió összes polgárát figyelembe véve”.
• Az Eurostat friss összesítése alapján 2023-ban Magyarország lett az Európai Unió legkevesebbet fogyasztó országa. A 27 tagállam átlagának a 70 százalékát költötték a magyarok, míg a bolgárok 73, a románok pedig 89 százalékát.

Mindenekelőtt fontos kiemelni, hogy az Eurostat fogyasztási rangsorában a román háztartások fogyasztása már a spanyol, portugál, szlovén háztartásokéval vetekszik, valamint messze megelőzi a cseh, lengyel háztartások fogyasztását, ami legalábbis nem tűnik túlzottan reálisnak.

Az adatok mást mutatnak

Suppan Gergely elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a háztartások vagyonának nemzetközi összehasonlítása egyértelműen cáfolja, hogy a magyar háztartások lennének a legszegényebbek. 

Az Eurostat adatai alapján 2022-ben a hazai háztartások egy főre jutó nettó pénzügyi vagyona mintegy 18,8 ezer euró volt, amivel hat uniós országot előztünk meg, ami több, mint kétszerese a román vagy szlovák háztartások egy főre jutó vagyonának.

Amennyiben ezt a GDP arányában hasonlítjuk össze – ami reálisabb képet ad –, a hazai háztartások nettó pénzügyi vagyona elérte a GDP 106,7 százalékát, amivel tizenhárom országot megelőzve éppen az unió közepén helyezkedtünk el, ezzel szemben Szlovákiában 44, Romániában csupán 59,8 százalék volt ez a mutató. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza szerint a hazai háztartások vagyonának eloszlása nem mondható túlzottan egyenlőtlennek, számos uniós országban a hazaihoz képest jóval nagyobb egyenlőtlenségek vannak, „amit mind a jövedelem, mind a vagyon eloszlását bemutató Gini indexek is tükröznek (a magyar érték az EU-átlag alatti, jobb, mint például a német, a svéd és a francia értékek, a román és bolgár egyenlőtlenség pedig meghaladja az uniós átlagot)”.

A szegénység kérdéskörét az Eurostat is vizsgálja.

Az adatokat évente közzéteszi, ami egyfelől lehetőséget ad arra, hogy nemzetközi összehasonlítást végezzünk, másrészt arra is, hogy egy időszakban milyen folyamatok rajzolódnak ki.

Tavaly az Eurostat szerint Magyarországon a lakosság 19,7 százaléka volt kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának, amivel hazánkban népességarányosan a tizenharmadik legalacsonyabb a szegények száma, míg tizennégy országban magasabb.

Suppan Gergely kiemelte, ez a mutató alacsonyabb, mint az uniós 21,4 százalékos átlag, valamint messze alatta marad a román 32 százalékos és a bolgár 30 százalékos értéknek. A legalacsonyabb számot Csehországban mérték, ahol a lakosság 12 százaléka tartozik ebbe a körbe – még a legjobb uniós mutató is bőven két számjegyű.

Magyarországon az elmúlt évtizedben érdemben csökkent a szegények száma, 2010-hez képest 1,2-1,3 millió fővel. Ahhoz, hogy hazánkban a szegénység ilyen mértékben csökkent, szignifikánsan hozzájárult a kormány sikeres munkahelyteremtő politikája, aminek következtében 2010 óta mintegy egy millióval nőtt a foglalkoztatottak száma.

Suppan Gergely arra is kitért, hogy szerinte nem csupán a számuk nőtt, hanem a nettó bérek is több mint háromszorosan, a reálbérek pedig hozzávetőleg 70 százalékkal haladják meg a 2010-es szintet.

„2010-hez képest már több mint három és félszeresére nőttek a minimálbérek, ezzel Magyarország az unión belül a 4. legnagyobb mértékű növekedést érte el ezen időszakban. A munkát keresők száma is érdemben csökkent: 2024. májusban a regisztrált álláskeresők száma mindössze 225,9 ezer volt, ami a rendszerváltás óta mért harmadik legalacsonyabb adat”

– összegezte.

Van még tennivaló?

A Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza szerint azt lehet mondani, hogy a hazai szegénység csökkenésében kulcsszerepet játszott a foglalkoztatás és a bérek, ezen belül a minimálbérek kiemelkedő növekedése, azaz az elmúlt évtized gazdasági növekedése inkluzív módon valósult meg, létrejött a munkaalapú társadalom:

„a szegénység csökkentéséhez mindezeken kívül a kormány számos családtámogatási programja, a gyermekek utáni adókedvezmények, az otthonteremtési támogatások is hozzájárultak.”

Arra is kitért, hogy az elmúlt 14 évben látott folyamat, vagyis az inkluzív gazdasági növekedés és az általa generált szegénység-csökkenés válságálló.

Amíg az elmúlt években a válság hatására hazánkban négy negyedéven keresztül csökkentek a reálbérek, addig számos uniós országban, így Csehországban, Németországban, Olaszországban ez több mint nyolc negyedévig tartott. „A reálbérek tartós növekedésével pedig ismét csökkenhet a szegénység kockázatának kitettek száma, a középtávú várható folyamatok eredőjeként például éppen hazánkban.”

Suppan Gergely aláhúzta, a munkaerőpiac inkluzivitását jelzi, hogy jelenleg itthon a hetedik legmagasabb a foglalkoztatási ráta az EU-ban, ami kis különbségekkel szorosan az élvonalban van, vagyis szinte minden munkaképes korú ember dolgozik és van rendszeres jövedelme, miközben például a mostanában gyakran előkerülő Románia az utolsó háromban van ebben a mutatóban.

„Ez azt jeleni, Romániában és más alacsony foglalkoztatású országokban arányában nagyon kevesen dolgoznak, így nem részesülnek a gazdasági növekedésből. Akik dolgoznak, azok ugyan egyre magasabb jövedelmet keresnek az összeurópai munkaerő-piaci versenynek köszönhetően, viszont ez láthatóan csak a társadalomnak, illetve a lakosságnak csak kis szegmensét érinti, és az is főleg néhány nagyvárosra és azok szolgáltató szektorára koncentrálódik, erőteljes tüskeként felhúzva a gazdaság átlagát” 

– közölte Suppan Gergely, hozzátéve, hogy más országokban a helyi lakosság nagyon jelentős része a foglalkoztatottsági adatok alapján például sem munkahellyel, sem rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, tehát nagyon nagy társadalmi különbséggel zajlik ez a felzárkózás.

A gyors fogyasztási felzárkózáshoz az is kell, hogy ez a jól kereső lakossági réteg folyamatosan elfogyassza teljes jövedelmét, és szinte semmit se tegyen félre. Ez esetben azonban nagyon alacsony a távlatos gondolkodást is jelző megtakarítási ráta, így más országok az adósságterheiket is csak a külföld felé eladósodva tudják finanszírozni, mivel a hazai megtakarító szektorok finanszírozási képessége minimális.

Végezetül Suppan Gergely azt hangsúlyozta, hogy a kormány a korábban említett eredmények esetén sem elégszik meg ennyivel, a nemrég elfogadott Versenyképességi Stratégia célrendszere is jól mutatja az inkluzív fejlesztés iránti elköteleződést.

A kabinet szerint a gazdasági fejlődést úgy kell elérni, hogy abból minden társadalmi réteg, de különösen a családok és a középosztály, valamint a szegényebbek is részesedni tudjanak – ahogyan az az elmúlt 14 évben is történt.

A stratégiában szereplő általános versenyképességi cél, hogy 2030-ra Magyarországnak el kell érnie az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát.

„Ehhez a dokumentum szerint nemcsak a beruházási ráta GDP-arányos mértékének 30 százalékos mértéke szükséges, hanem az is, hogy a foglalkoztatási ráta elérje a 85 százalékot – tehát sikerüljön a munkaerőpiacra bevonni a jellemzően hátrányosabb helyzetű társadalmi rétegeket is, ami értelemszerűen a szegénység további csökkentését is jelentheti”

– mondta az Indexnek Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza.