Az igazságszolgáltatásnak le kell sújtania Benjamin Netanjáhú miniszterelnök igazságügyi reformjára, mielőtt Izraelből látszatdemokráciát csinál, ahogy ezt Orbán Viktor tette Magyarországgal – írja Garvan Walshe, a brit Konzervatívok biztonságpolitikai tanácsadója, a Magyarországon tevékenykedő Unhack Democracy elnevezésű csoport társalapítója a Foreign Policy hasábjain megjelent véleménycikkében.

Walshe szerint az áldemokráciákban a köztisztviselők befolyásolásán keresztül veszik át a hatalmat. Véleménycikkében arról ír, hogy a 2018-as magyar országgyűlési választásokkal foglalkozó kutatásuk szerint azokban a választási bizottságokban, ahol nemcsak kormánypárti delegáltak ültek kevesebb szabálytalanság történt.

Úgy véli, ez az oka annak is, hogy Yariv Levin izraeli igazságügyi miniszter meg akarja akadályozni, hogy az új izraeli bírákat kinevező bizottság összeüljön. Walshe szerint az izraeli legfelsőbb bíróságnak mindent meg kell tennie a demokrácia védelmében.

 A demokráciákban a polgárok választják meg azokat az embereket, akik törvényeket hoznak, és felügyelik azok végrehajtását. A bökkenő az, hogy egy parlamentáris demokráciában, mint amilyen Izrael is, ugyanazok az emberek töltik be mindkét szerepet. Amikor a törvényalkotók figyelmen kívül hagyják ezt a különbséget, akkor inkább azokat a törvényeket hajtják végre, amelyeket szeretnének, ez pedig korrupcióhoz és hivatali visszaéléshez vezet. Ezt kell az igazságszolgáltatásnak megfékeznie

 – írja a tanácsadó, aki szerint ha két szerepet, a végrehajtást és a törvényhozást összemossák, az a demokrácia létét fenyegeti.

Jogok és kötelességek

Emlékeztet, hogy a végrehajtó hatalom köztisztviselőkre, rendőrökre és katonákra  támaszkodik a törvények gyakorlatba ültetésében.

Ezeknek az embereknek a megélhetése az állami fizetéstől, előléptetésük pedig a bürokratikus hierarchiától függ. Egy valódi demokráciában feladataikat a törvények szabályozzák, és védelmet élveznek az elbocsátástól és a megtorlástól, ha betartják azokat. Egy áldemokráciában a kormány veszi át az irányítást. Így a korrupt tisztviselők megfélemlíthetik az ellenzékhez kötődő vagy egyszerűen csak külföldi vállalkozásokat (ahogyan ez Magyarországon történik), vagy az antidemokratikus miniszterek utasításait követő rendőrök túlzott erőszakot alkalmazhatnak a tüntetőkkel szemben (ahogy nemrég Izraelben tették)

– írja.

Walshe szerint Izraelben azokat a tisztviselőket, akik nem támogatják a kormány politikáját távozhattak pozíciójukból, a légierő tartalékosaitól kezdve, katonák, sőt atomtudósok is,  akik fenyegetésnek voltak kitéve. „De a lemondás nem egy jó megoldás, mert egy becsületes tisztviselő lemondása lehetőséget ad a korrupt kormánynak arra, hogy engedelmes utódot nevezzen ki. A demokrata tisztviselőknek hivatali szolgálatuk idején kell védelmezniük a demokráciát” – tette hozzá.

Igazságszolgáltatási puccs?

Unhack Democracy alapítója szerint az izraeli politikai válság szeptemberben csúcsosodhat ki, amikor a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja a Benjámin Netanjáhú miniszterelnök legutóbbi, „igazságszolgáltatási puccsról szóló törvényével összefüggő kifogásokat”. Walshe úgy értelmezi a törvényt, hogy  meg akarja változtatni a Legfelsőbb Bíróság kormányzati intézkedésekre vonatkozó értelmezési lehetőségeit. 

A Legfelsőbb Bíróságnak képesnek kell lennie arra, hogy utasítsa a tisztviselőket, hogy ne engedelmeskedjenek a kormány törvénytelen utasításainak, és utasítsa a biztonsági erőket, hogy védjék meg a tisztviselőket a megtorlástól, ami azt jelenti, hogy a bíróságnak érvénytelenítenie kell a törvényt

– fogalmaz a biztonságpolitikai szakértő.

A félénk bírák

Walshe szerint Orbán Viktor a magyar jogrendben felszámolta a fékek és egyensúlyok rendszerét, hiszen Magyarországon a bíróságok nem vizsgálhatják felül az alkotmánymódosításokat. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei pedig, amelyek elméletileg kötelezőek Magyarországra nézve, gyakran nem kerülnek végrehajtásra.

Emlékeztet, hogy az Európai Unió a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárásában sérültnek látja a bírói függetlenséget. 

A magyar igazságszolgáltatás nem kérte az Európai Bíróságtól, hogy vizsgálja felül Orbán alkotmánymódosításait, noha az EU szerint azok olyannyira károsították a bírói függetlenséget, hogy követelte, Magyarország vonja vissza azokat, ha uniós pénzeket akar kapni. A magyar igazságszolgáltatási rendszer félénksége miatt az EU-nak több évet kellett várnia, amíg a lengyel kormány hasonló igazságügyi puccsal próbálkozott, mire kialakult az igazságszolgáltatás megszállásának megállításához szükséges joggyakorlat. Az izraeli bíróságoknak nem szabad ilyen félénknek lenniük

– írja Garvan Walshe.