Béketárgyalások sora kezdődhet meg az Orosz Föderáció és Ukrajna között
Kulcsfontosságú kérdésekben tárgyalhat egymással Oroszország és Ukrajna a lassan két éve zajló háború rendezésével összefüggésben. Legalábbis erről ír egy neves amerikai újságíró egy nemrég megjelent cikkében, több magas rangú személyre hivatkozva.
Az írás kitér területi kérdésekre, Ukrajna NATO-csatlakozására, a háború további fenntartásának logikátlanságára, valamint az egyeztetésen részt vevők kilétére.
December 1-jén jelent meg az a cikk a Substack nevű oldalon, amelyet Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró jegyez.
A szerző ebben magas rangú amerikai források alapján azt írja, hogy Oroszország és Ukrajna jelenleg egy lehetséges békéről tárgyalhat, titokban.
Hersh forrásként egy olyan amerikai üzletemberre hivatkozik, aki hosszú időn keresztül magas szinten foglalkozott Ukrajnát érintő diplomáciai és katonai kérdésekkel az amerikai kormányban.
Ugyanakkor továbbra is sok kérdés vetődik fel a lehetséges tűzszünet, illetve a lassan két éve zajló konfliktus rendezését illetően. Seymour Hersh egy másik újságíró, Anataol Lieven hét eleji cikkét is megemlíti írásában, amely arról értekezett, hogy Ukrajna számára egyre inkább szükségessé válik a tűzszünet és a békerendezésről szóló tárgyalás.
Hersh a hivatkozott cikk alapján megemlíti, hogy a Volodimir Zelenszkij vezette ukrán kormány számára rendkívül nehéz helyzet, hogy beleegyezzen a tárgyalásokba, mivel korábban többször is visszautasította az erre irányuló törekvéseket.
Az állítólagos tárgyalás Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök, valamint Valerij Zaluzsnyij ukrán főparancsnok részvételével zajlik. Hersh hozzáteszi, hogy a tárgyalásokkor a felek a Krím félsziget és négy másik volt ukrán régió Oroszországhoz való csatolásának biztosításáról is egyeztethetnek.
A lehetséges megállapodásban az is szerepel, hogy Moszkva beleegyezik az ukrán NATO-csatlakozásba, de csak azzal a feltétellel, ha nem állomásoznak az észak-atlanti szerződés csapatai a területén, és kizárólag védelmi célú fegyverek lesznek elhelyezve Ukrajnában.
Seymour Hersh cikkében azt is állítja, hogy Oroszország és Ukrajna között egyetértés van abban, hogy a háború fenntartása „logikátlan”, Vlagyimir Putyin pedig egy olyan megállapodással lenne elégedett, amely a béketárgyalások befejezése után az állomásozó csapatok tartózkodásától függően rögzítené a határokat.
A Pulitzer-díjas szerző egy tárgyalásokon részt vevő amerikai tisztviselőt is idéz, aki úgy fogalmaz:
Ez nem egy hirtelen jött esemény volt. Zaluzsnyij ezt gondosan megtervezte. Az üzenet az volt, hogy a háborúnak vége, és mi ki akarunk szállni. A további eszkaláció ugyanis csak tönkretenné Ukrajna következő nemzedékét.
Seymour Hersh megjegyzi, hogy a Joe Biden vezette amerikai kormány határozottan ellenzi a békemegállapodást, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont egyfajta „jokernek” számít.
Ráadásul Hersh információi szerint utóbbinak azt mondták, hogy a problémát a katonák között kell megoldani, a tárgyalás pedig velük vagy nélkülük, de biztosan folytatódik.
Oroszország már véget vetett volna a háborúnak?
David Arahamija, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is a soraiban tudó Nép Szolgája nevű párt parlamenti frakcióvezetője a közelmúltban nyilatkozott hosszabban.
A politikus – aki a tavaly tavaszi béketárgyalásokkor az ukrán delegáció vezetője volt – egyebek mellett arról beszélt, hogy akár már 2022-ben véget érhetett volna a háború Ukrajnában, ha Kijev belemegy abba az alkuba, amelyet Oroszország ajánlott, nevezetesen, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz.
Arahamija elmondta: ha az ukrán kormány akkor alkotmányt módosít, és elfogadja a semlegességet, véget érhetett volna az invázió.
Szinte a végsőkig reménykedtek abban, hogy megszorongatnak minket, és aláírjuk a megállapodást, semlegességet ígérünk. Ez volt számukra a legfontosabb szempont
– mondta a frakcióvezető az ukrán médiának adott interjúban, leszögezve, hogy Kijev végül elutasította az alkut, mondván, nincsenek meg a szükséges biztonsági garanciák orosz részről, Ukrajna pedig kiszolgáltatottá vált volna.
A bukott miniszterelnök mint hunyó?
David Arahamija elmondása szerint az is szerepet játszott az alku elutasításában, hogy a 2022-es isztambuli tárgyalások alatt
BORIS JOHNSON korábbi brit miniszterelnök MEGJELENT KIJEVBEN, és FELSZÓLÍTOTTA UKRAJNÁT, HOGY „EGYÁLTALÁN NE ÍRJON ALÁ SEMMIT, HARCOLJON TOVÁBB”.
Az orosz tárgyalófél ekkor még készségét fejezte ki a két elnök, Volodomir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin találkozójára, azonban a tárgyalások megszakadtak, miután az orosz csapatok feladták Kijev elfoglalásának tervét, és az ukránok felfedezték az elkövetett brutalitás mértékét.
Három nappal Johnson Kijevből való távozása után Putyin nyilvánosan kijelentette, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalások „zsákutcába jutottak”.
(Kiemelt kép.: Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozik Valerij Geraszimovval, az Orosz Föderáció fegyveres erői vezérkari főnökével és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel, amikor a fegyveres erők főhadiszállásán tesz látogatást Rosztov-na-Donban, Oroszországban 2023. október 19-én. Fotó: Gavriil Grigorov / TASZSZ)
