Ennek apropóján felmerült az a kérdés, hogy Oroszország részévé válhat-e Belarusz, amit Lukasenka visszautasított, írja a Kyiv Post.

A Belarusz diktátor szerint akár háborúhoz is vezetne, ha Oroszország megpróbálná annektálni az országot.

A két ország Unióállama az a szövetség, amelyről Lukasenka még a kilencvenes évek végén állapodott meg az akkori orosz elnökkel, Borisz Jelcinnel.

Az 1996-os eredeti szerződésben szoros gazdasági együttműködésről, a későbbiekben pedig politikai integrációról is megegyeztek.

A szerződés a kétezres évektől többször is fejfájást okozott a szomszédjának kitett Belarusz vezetésnek, az orosz annexió gondolata pedig nem először merül fel.

Lukasenkat most az orosz Izvesztyija hírportál kérdezte az Unióállam jövőjéről.

Arra a felvetésre, hogy az integráció részeként Belarusz beolvadjon Oroszországba, a belorusz elnök azt mondta:

„Ez lehetetlen és irreális. Még kimondani is félek, hogy ez háborút jelentene”

– mondta Lukasenka.

Lukasenka ezután arról beszélt, milyen fontos szerepet játszott az Unióállam létrehozásában, és hogy szakemberek serege dolgozik a két állam közötti szoros együttműködés kialakításában.

„És senki nem fog megbántani senkit”

– mondta a Belarusz elnök.

Az egykori szovjet blokkba tartozó ország függetlenedése után is gazdaságilag jelentősen kitett maradt Oroszország felé – lévén gazdasága jelentős része az orosz nyersanyagok feldolgozására épült.

Kapcsolatuk nem volt felhőtlen, ám miután a 2020-as elnökválasztások után a csalások és az emberi jogi visszaélések miatt Belarusz súlyosan elszigetelődött nyugati szövetségeseitől, még inkább Moszkva felé sodródott.

Oroszország 2022-es ukrajnai invázióját részben Belarusz területről indította.