A paradicsom régóta az egyik legkedveltebb zöldségfajta itthon, bár hivatalosan nézve a bogyók gyümölcstermésnek számítanak. Sokoldalúan felhasználható, hiszen frissen, főzve, sütve, sőt még aszalva és savanyítva is kiváló alapanyag.

Talán elsőre nem gondolnánk, de közeli rokona a krumplinak, hiszen a burgonyafélék családjába tartozó növény.

Eredetileg Dél- és Közép-Amerikában őshonos, ám az újkor óta szinte világszerte elterjedtté vált.

Magyarországon az 1800-as évektől kezdve termesztik élelmiszeripari mennyiségben, a legnagyobb termőterületek Kecskemét, Hatvan, Veresegyháza és Budapest környékén találhatóak.

A paradicsom jótékony hatásai

A paradicsom 1000-nél is több fitokemikáliát tartalmaz, tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal. C-vitamin tartalma rendkívül magas, ezen kívül bőven van benne A-, B6- és K-vitamin is, valamint folsav, kálium, tiamin, niacin, béta-karotin és likopin is.

Utóbbi sejtvédő képessége miatt jelentős, az antioxidánsokkal karöltve semlegesíti a káros szabad gyökök hatását, késlelteti a bőröregedést. Segít a vércukorszint szabályozásában, védi a szív- és érrendszer egészségét.

Nőknek különösen ajánlott a fogyasztása, mivel erősíti a csontozatot, gátolhatja a csontritkulás kialakulását.

Mindemellett alacsony a kalóriatartalma is, ráadásul emésztése közben fokozódik a karnitin nevű aminosav termelődése, amitől megnő a szervezet zsírégető képessége, ezáltal a fogyókúrázók kedvenc zöldsége lehet.

Sajnos azonban tény, hogy manapság a boltban (és akár a piacon kapható) paradicsomokra egyre kevésbé igazak a fentiek, mivel a mesterségesen hajtatott, vegyszerekkel kezelt növények tápértéke jelentősen csökken.

Nem beszélve arról, hogy az elmúlt két évben borzasztóan emelkedett a paradicsom ára.

Éppen ezért érdemes megpróbálkozni az otthoni termesztéssel: bizonyos fajták akár balkonon, teraszon is szépen teremnek, de persze a legjobb, ha saját kertünkbe tudunk ültetni.

Az alábbi galériában adunk néhány tanácsot, hogy a paradicsompalánták minél több örömöt és termést adjanak:

1. 

Bár sok zöldséget nevelhetünk magról is, a paradicsomot érdemes palántaként megvásárolni. Fontos, hogy megbízható termelőtől származzon, egészséges és életerős növényt vegyünk. Rengeteg fajta kapható: vannak kifejezetten kisebb termetűek, amelyek cserépben és balkonon is jól érzik magukat, de a folytontermő paradicsomok akár 2-3 méteres óriási bokrokká fejlődnek, így fontos, hogy a rendelkezésre álló helyet figyelembe vegyük a választásnál. Érdemesebb nagyobb bogyójú fajtákat és koktélparadicsomot is nevelni, hogy sokféleképpen tudjuk felhasználni őket.

2. 

A paradicsom víz- és tápanyagigényes növény, mindkettő pótlásáról gondoskodni kell már az ültetéstől kezdve. A talajt ültetés előtt ássuk fel mélyen, hogy laza legyen, ami segíti a gyökeresedést, illetve gátolja a víz pangását, amitől kialakulhat a gyökérrothadás. Az ültetőgödör aljára tegyünk granulált szerves trágyát, majd egy kis réteg földet, és arra helyezzük a palántát. Ezután is rendszeresen trágyázzuk (eleinte nitrogénre és foszforra van szüksége, majd káliumra és kalciumra), de célszerű levéltrágyát alkalmazni, mivel a nyári melegben gyökérről kevésbé tudja felvenni a tápanyagokat. A paradicsom a meleget és a napot kedveli, ezért a szabadföldi ültetéssel meg kell várni a tavaszi fagyok elmúltát. Nem szabad elkapkodni, általában május eleje az ideális időpont, és ekkora már a palánták mérete is ideális (legalább 4-5 levéllel rendelkeznek, és magasságuk kétszer akkora, mint a cserép, amiben előnevelték). Kiültetés előtt érdemes edzeni kicsit a palántákat, napközben kirakni őket, estére pedig visszarakni védett helyre.

3. 

Ha a palántán már esetleg ültetéskor vannak virágok, akkor azokat nyugodtan csípjük le, hogy a növekedésre, gyökérfejlesztésre koncentrálhasson a növény. Később bőven terem majd!

4. 

A kisebbre növő és determinált fajtáknak elég 1-1 karó, amihez oda tudjuk kötözni. Ám a folytontermő paradicsomhoz (különösen, ha több tövet ültetünk) már jól jön egy támrendszer, vagy praktikus lehet a zsinóros felfuttatás, hogy ne kelljen kötözni állandóan. Ezeket már mind az ültetéskor át kell gondolni, hogy a karók, oszlopok letűzésével később már ne bolygassuk a növények gyökérzetét.

5. 

Ha már megnőttek a palánták, az alsó leveleket, hajtásokat mindig távolítsuk, hogy jobban tudjon alulról szellőzni a növény, valamint minél kevésbé érintkezzen a talajjal. Ezzel ugyanis csökkenthetjük a betegségek kialakulásának esélyét.

6. 

Mindig hajnalban vagy reggel öntözzük (a nyári melegben naponta), lehetőleg a töveket, sosem a levélzetet, mert akkor elősegítjük a gombás betegségek kialakulását.

7. 

Sokan esküsznek arra a módszerre, hogy az első paradicsomokat még éretlenül, szinte zölden szedik le. Ezzel ugyanis arra serkenthetjük a növényt, hogy még több és több bogyót érleljen. A még éretlenül leszedett paradicsomot sem kell kidobni persze, mert ha meleg, világos helyre rakjuk (semmiképp ne a hűtőbe!), beérik utólag.