Diplomácia botrányt robbantott ki Szijjártó Péter Bosznia-Hercegovinával az ENSZ határozata miatt
Diplomáciai egyezményt függesztett fel Bosznia-Hercegovina, miután Szijjártó Péter bejelentette, Magyarország nem szavazza meg az ENSZ srebrenicai népirtásról szóló határozatát.
Az ENSZ határozata július 11-ét az 1995-ös népirtás emléknapjává nyilvánítaná.
A magyar külügyminiszter szerint a határozat felesleges feszültséget kelt a térségben, miközben a bosnyákok úgy látják, hogy az a tartós béke megteremtését célozza.
A bosznia-hercegovinai külügyminisztérium pénteken felfüggesztette azt a Magyarországgal kötött egyezményét, amely szerint Budapest boszniai diplomatákat képzett volna a nyugat-balkáni ország európai integrációját elősegítendő – közölte az MTI.
Elmedin Konakovics boszniai külügyminiszter közölte, március 6-án ő maga írta alá a tudásátadásról, illetve a diplomaták képzéséről szóló megállapodást Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel,
ám ezt most felfüggesztették.
Szijjártó Péter lépésére válaszoltak
A boszniai döntés azt követően született, hogy a magyar kormány bejelentette: nem fogja megszavazni azt az ENSZ-határozatot, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánítaná.
Szijjártó Péter szerdán Budapesten fogadta Milorad Dodikot, a Boszniai Szerb Köztársaság elnökét. A külgazdasági és külügyminiszter a tárcája közleménye szerint akkor úgy fogalmazott, hogy be kell fejezni a teljesen felesleges feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, ugyanis sok esetben épp a nemzetközi közösség és benne az Európai Unió intézkedései vezetnek újabb válságok kipattanásának veszélyéhez.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint Bosznia-Hercegovina szépen haladt előre az európai integráció útján, és volt egy közös, erős törekvés minden entitás részéről a minél előbbi tagságra.
Ezt a törékeny együttműködést veri szét az a törekvés, hogy az ENSZ-ben a srebrenicai tragédia kapcsán egy olyan határozatot fogadtassanak el, amely mintegy démonizálná a teljes szerb nemzetet
– tette hozzá, tudatva, hogy erre az indítványra Magyarország nemmel fog szavazni.
A boszniai külügyminiszter úgy vélekedett, hogy Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos a minap Belgrádban a szerb álláspontot tette magáévá azzal, hogy kijelentette: elfogadhatatlan, hogy a szerb népet kollektíven bűnössé nyilvánítsák a Srebrenicában történtek miatt.
A boszniai külügyminiszter kemény üzenetet küldött Várhelyi Olivérnek
Elmedin Konakovics boszniai külügyminiszter 2024. május 17-én nyílt levelet intézett Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztoshoz – közölte az N1.
Konakovics elmondása szerint a médiából értesült arról, hogy Várhelyi „nyilvánosan csatlakozott Szerbia elnökének szégyenteljes propagandájához”.
Kijelentette, hogy sokkal „felelősebb, komolyabb és humánusabb hozzáállást” várt el a magyar biztostól.
A határozat alapvetően az igazságosság és a tartós béke megteremtését célozza, mert régiónknak erre van szüksége. A népirtás áldozatainak írták az általuk átélt tragédia és borzalom miatt, a megkésett igazságszolgáltatás szimbolikus darabjához való joguk miatt. A nemzetközi bíróságok már elítélték a népirtás elkövetőit és felelőseit, és összesen 1500 év börtönbüntetést ítéltek rájuk
– írta Elmedin Konakovics.
A bosnyák politikus szerint elvitatni a jogot a népirtás áldozataitól, hogy meglegyen a saját emléknapjuk, nemcsak helytelen, hanem civilizálatlan is.
Úgy gondolja, hogy Szerbia összeesküvés-elméletekkel próbálja támadni az ENSZ-határozatot, amivel célja a kapcsolatok destabilizálása a régión belül, valamint hogy elterelje a figyelmet azokról a problémákról, amelyekkel Szerbia jelenleg szembesül.
Ezután a bosznia-hercegovinai külügyminiszter megkérdezte Várhelyit, hogy mitől védi Alekszandar Vucsics szerb elnököt, Milorad Dodikot, a Boszniai Szerb Köztársaság elnökét és a szerb embereket, amikor a határozat egyetlen szóval sem említi őket.
Olyan véleményt, hogy a határozat elfogadása destabilizálja a térséget, csak azok fogalmazhatnak meg, akik tagadják a népirtást, ünneplik a háborús bűnösöket, és a jövőben is hasonló szándékaik vannak
– tette hozzá.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt.
A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak.
A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
