Donald Trump után Szijjártó Péter is a harmadik világháborút vízionálja
Mindezt az orosz állami médiának mondta.
„Ha Ukrajna NATO-taggá válik, akkor az közvetlen konfrontációt jelent a NATO és Oroszország között. Ez pedig a harmadik világháborút jelentené”
– nyilatkozta a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
„Magyarországnak nincs napirendjén Ukrajna NATO-csatlakozása, mert az a szövetség és Oroszország közvetlen konfrontációját és a harmadik világháború kirobbanását jelentené”
– nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a RIA Novosztyinak.
A miniszter kiemelte, hogy Magyarország az ukrajnai konfliktus kezdetekor meghúzta a vörös vonalakat, ezek egyike, hogy „mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy elkerülje a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció minden formáját”.
Ha Ukrajna NATO-taggá válik, akkor az közvetlen konfrontációt jelent a NATO és Oroszország között. Ez pedig a harmadik világháborút jelentené. Ezt el szeretnénk kerülni. Ezért számunkra ez a kérdés (Ukrajna NATO-csatlakozása – a szerk.) nem szerepel a napirendünkön.
Ezt követően a magyar külügyminiszter kijelentette, a NATO-országokból származó kollégái többsége az Ukrajna képviselőivel folytatott tárgyalásokon felvetik, hogy lehetséges Kijev számára a szövetséghez való csatlakozás,
de Szijjártó Péter szerint zárt körben elismerik, hogy ez lehetetlen.
Az újságíró azon kérdésére, hogy mely országok tartoznak azon kisebbséghez, amely még mindig hisz Ukrajna NATO-tagságában, Szijjártó Péter kitérő választ adott, és úgy fogalmazott, nem lenne helyes megnevezni ezeket az országokat, azonban „ha találgatnál, biztosan eltalálnád”.
Nem lehetséges a csatlakozás?
Ezt követően a RIA arra emlékeztetett, hogy múlt héten a The Financial Times közölt egy cikket, amelyben arról számolt be, a kijevi hatóságok zárt ajtók mögött tárgyalásokat folytatnak, hogy a NATO-tagságért cserébe átadják Ukrajna területeinek egy részét.
A lap szerint Kijev a források szűkössége közepette kezdte el fontolgatni a konfliktus befejezésének alternatív lehetőségeit, miután felismerte, hogy lehetetlen elérnie az 1991-es határokat.
Majd az orosz állami média kiemelte, júniusban Vlagyimir Putyin orosz elnök a külügyminisztérium vezetésével tartott találkozón feltételeket szabott az Ukrajnáról szóló tárgyalások megkezdéséhez.
Ezek között szerepel, hogy az ukrán kormánynak le kell mondania a NATO-csatlakozásról.
Az orosz elnök elmondta, Oroszországnak a konfliktus békés rendezéséhez szüksége van a posztszovjet országok semleges, szövetségen kívüli, nem nukleáris státuszára.
A RIA emlékeztetett arra, hogy október elején Kijevbe látogatott a NATO-főtitkár, Mark Rutte.
A látogatáson kijelentette, eljön a nap, amikor Ukrajna a NATO teljes jogú tagjává válik, és hogy Oroszországnak nincs vétójoga a kérdésben.
A főtitkár azonban nem adott időkeretet Ukrajna esetleges csatlakozásához, amelyhez a szövetség összes tagjának egyhangú döntése szükséges.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Ukrajna esetleges NATO-tagsága veszélyt jelent Oroszország biztonságára.
Rendre hangsúlyozza, hogy Kijev csatlakozásának kockázata az egyik oka volt „a különleges katonai művelet” megindításának.
