dr. Marczingós László ügyvéd: A Kúria nem kívánja alkalmazni az uniós jogot
Jelen pillanatban nincs esély Magyarországon a jogállamra, a tisztességes és pártatlan ítélkezésre – jelentette ki dr. Marczingós László ügyvéd egy általa szokásos kúriai felülvizsgálati eljárásnak nevezett tárgyalás utáni videóüzenetében. A devizahiteleseket is képviselő ügyvéd állítja, nagyon könnyű a banknak nyernie, ha a Kúria rendszerszinten hazudik európai bírósági előzetes döntéshozatali ügyekben.
Részleteket nem árult el Marczingós László arról a devizahiteles perről, aminek ítélethirdetése után kamera elé állt, azonban arról beszélt, hogy a Kúria rendszerszinten nem veszi tudomásul azokat az uniós jogszabályokat, amelyeket Magyarországon is kötelesek lennének alkalmazni a bíróságok.
A Luxemburgi Bíróság devizahiteles ügyekben hozott ítéletei közül néhánnyal a Hírklikk is foglalkozott. 2022 végén egy lengyelországi esettel kapcsolatban is hoztak egy négy pontból álló döntést, aminek lényeges pontja például, hogy forint alapú hitelnek kell tekinteni minden hazai devizaalapú szerződést, ha azt forintban fizették ki és forintban is törlesztenek, vagy az, ha tisztességtelen feltételt találnak és emiatt kiesik egy részlet a szerződésből, akkor azt nem lehet helyettesíteni a magyar szabályozás egy másik részével.
Akkor dr. Szepesházi Péter ügyvéd magyarázta el azt is, hogy mindegy melyik ország ügyével kapcsolatban hozott ítéletet az Európai Unió Bírósága (EUB), az minden tagállamra, köztük Magyarországra is vonatkozik.
Tudnia kell egy kúriai bírónak, hogy az EUB nemcsak adott kérdésekre válaszol, hanem az úgynevezett hasznos válasz elve alapján. az egész jogkérdést ítéli meg.
Márpedig a devizahitelekkel kapcsolatban kimondták azt is, hogy miért nem lehet vételi- és eladási árfolyamokat behelyettesíteni a Magyar Nemzeti Bank árfolyamával.
Ha pedig nem lehet behelyettesíteni, akkor mik lesznek a jogkövetkezmények. Ez jelen esetben azt jelenti, csak a tőkét kell visszafizetni (C-520/21-es ítélet szerint) – magyarázta Marczingós László.
„Ma Magyarországon a Kúria nem hajlandó alkalmazni az uniós jogot, saját alternatív jogi buborékot épített fel. Teljesen félretolja az Európai Bíróság ítéleteit, az Európai Unió alapszerződéseit. Egy a lényege, hogy a piac a torzítóan szabad versenynek a jogelvével ellentétesen juttassa tisztességtelen előnyhöz a fogyasztókat megkárosító pénzintézeteket. Amennyiben a magyar Kúria ilyen ítélkezési gyakorlatot tart fent, ezek a bíróságok és a kúriai tanácsok nem minősülnek az európai jog értelmében pártatlan és független bíróságnak”
– mondta az ügyvéd, aki úgy vélte, alaposan megindokolta, hogy miért kell a bíróságnak alkalmaznia az uniós jogot, miért fenntarthatatlan az eddig bírói gyakorlat, és miért kell az úgynevezett teljes érvényesüléses hatékony jogvédelem mentén követni az Európai Bíróság ítéleteit.
Marczingós László elmondta, hogy a most eljáró tanácselnök úgy gondolta,
„az európai uniós jogi érvelésem az egy jogtörténeti fejlődés kérdése”.
A Kúria – szokás szerint – elővette a magyar jogot, törvényesnek tartotta a DH (Devizahiteles) törvény behelyettesítését az MNB árfolyamával.
A Kúriai Tanács hiába tudja, hogy irányelvvel ellentétesnek minősül az az ítélet, amely miatt a felülvizsgálat megtörtént, nem törölte el, hanem hatályában fenntartotta azt.
