Avi Loeb izraeli–amerikai asztrofizikus, kozmológus, aki 2011 és 2020 között a Harvard csillagászati tanszékének vezetőjeként dolgozott, jelenleg pedig az Ivy League egyetem Galileo projektjének vezetője, azt állítja, hogy földön kívüli űrhajó nyomaira bukkantak. A Time által a 25 legbefolyásosabb űrkutató szakember közé sorolt Loeb munkatársaival Pápua Új-Guinea partjainál, a Csendes-óceán fenekén kutat egy, az IM1 névre keresztelt, 2014-es meteor töredékei után.

A neves fizikus már régóta állítja, hogy bolygónkat többször is megközelítették az idegenek. 2017-ben, amikor az Oumuamua nevű csillagközi objektum áthaladt a Naprendszeren, vehemensen érvelt amellett, hogy az űrvándor idegen eredetű. Bár ezt sok kollégája tagadta, ő kitartott állítása mellett, és több csillagközi objektum közeli elhaladását is feltételezte.

2014-ben egy hihetetlen sebességgel közlekedő tűzgömb csapódott a Csendes-óceánba. Ez volt az IM1-es meteor, amely Loeb és kollégája számításai szerint csillagközi eredetű. A tűzgömböt a levegő súrlódása lobbantotta lángra, miközben a Föld felé haladt, és olvadt vascseppek nyomát hagyta maga után. Loeb és munkatársai úgy gondolták, a csillagközi fémdarabokat erős mágnesekkel ki lehet szedni a Csendes-óceánból. Most a Fox News Digitalnak úgy nyilatkozott:

Az IM1 nagy sebessége és rendellenes anyagszilárdsága a Naprendszertől eltérő természeti környezetre vagy egy földön kívüli technológiai civilizációra utal.

Miért szokatlan?

A meteor keményebb, anyagszilárdsága nagyobb, mint a NASA által katalogizált összes űrkő. Talán ez az első szilárd bizonyítéka annak, hogy egy „földön kívüli technológiai civilizációból” származó „űrhajó” lezuhant a bolygónkra?

Nagyjából kéttucatnyi ember, köztük a Harvard Galileo Projekt Expedíciójának tudósai, a hajó legénysége és dokumentumfilmesek június 14-én indultak el a Silver Star fedélzetén. A csapat átkutatta a tengerfeneket, és egy mélytengeri mágneses szánkót húzott végig, hogy összegyűjtsék a törmelékdarabokat.

De függetlenül attól, hogy a tárgy mesterséges vagy természetes úton készült, Loeb szerint biztos, hogy a Naprendszeren kívülről jött.

Tavaly tudósok és az Egyesült Államok Űrparancsnokságának technikusai megerősítették Loeb és kollégája számításait, miszerint 99,999 százalékban biztos, hogy az objektum a Nap hatókörén kívülről érkezett. A hivatalos dokumentumot a NASA-nak is elküldték.

Loeb (aki naplót vezetett izgalmas küldetésükről) és csapata a hajón végzett röntgen fluoreszcencia spektroszkópiás elemzésnek köszönhetően rájött, hogy az IM1 kis gömböcskéinek domináns alkotóeleme a vas. A röntgen fluoreszcencia spektroszkópia (X-ray fluorescence spectroscopy, XRF) során folytonos spektrumú röntgenfotonokkal sugározzák be, és így ionizálják egy szilárd minta atomjait. A kilépő elektron kinetikus energiája a foton és az elektron kötésenergiájának különbsége lesz.

Loeb és kutató csapata most azon fog dolgozni, hogy kiderítsék, a törmelékből származó atomi elemek és izotópok mit árulhatnak el a csillagközi objektum származási helyéről vagy esetleg az idegen alkotókról. Loeb egyedülállónak nevezte az eseményt.

Soha nem hagyott még csomagot a küszöbünkön egy kozmikus szomszéd.

Szerinte ez az első alkalom, hogy rátehetjük a kezünket egy csillagközi anyagra.