1. A történet fontos kiindulópontja, hogy Kónya Endre Erdélyből települt át Magyarországra. Családja, gyermekkora szülőföldjéhez, falujához, Zabolához kötődik. "Erdélyi református pedagógus családból származom, szüleim díszpolgárok, a helyi sportcsarnok édesapám nevét viseli. Két nagynéném, két nagybátyám szintén tanítók voltak, apai nagybátyám 30 évig volt iskolaigazgató, anyai nagybátyám falumonográfiát írt."

2. A következő elem, hogy idősb Kónya Endre – az elítélt igazgatóhelyettes édesapja - református presbiter, aktív és megbecsült tagja közösségének. Ennek kapcsán került kapcsolatba a negyedórányira lévő szomszéd település, Cófalva református lelkészével, Kató Bélával. Kató maga is aktív közéleti szereplő volt, és noha tagadja, hogy ismerte a Kónya családot, ez, ismerve a kor erdélyi közéleti-felekezeti viszonyait, kizárt – állítja egy erdélyi újságíró, hiteles személyiség. Kató ugyanis egyházi tevékenysége mellett az egyik legaktívabb üzletember-politikus is volt a környéken. Beruházásokat menedzselt, gyermekotthont alapított, polgármester és megyei közgyűlési képviselő is volt. Haladt az egyházi ranglétrán is, az ezredforduló idején már püspökhelyettes. Miért fontos a történetben Kató Béla? Lásd a 6. pontot.

3. ifj. Kónya Endre, maga is pedagógus (testnevelő tanár) Magyarországra települve a bicskei gyermekotthonban talált munkát. Ő nem követett el pedofil bűncselekményt, de e bűncselekményben vállalt szerepe miatt elítélték. A bíróság három év négy hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet része, hogy pedagógus foglalkozásától eltiltották, és következménye, hogy a büntetés letöltése után büntetett előéletűnek minősül. A kegyelmi döntés meghozatalakor kilenc hónapja volt még hátra. Ekkor már reintegrációs szakaszban, házi őrizetben volt.

4. Itt kell behoznunk a történetbe Balog Zoltánt, a korábbi emberi erőforrások minisztert, aki ma református püspök. 2016-ban ő terjesztett fel állami kitüntetésre a bicskei nevelőotthon később pedofília miatt elítélt igazgatóját. Neki mentori kapcsolata volt Novák Katalinnal, és amikor Novák köztársasági elnökké választották, e kapcsolat formalizálódott, Balog a köztársasági elnöki Tanácsadó Testület tagja lett.

5. Balog Zoltán és Kató Béla több mint vélelmezhető, ismerték, ismerik egymást. Ez Balog miniszteri tevékenysége és református egyházi kapcsolatai alapján állítható. Vélelmezhető, hogy a Kónya családot ismerő Kató megemlítette és kérte Balog közbenjárását az igazgatóhelyettes ügyében. Az tény, hogy Balog Kónya felesége és Novák között találkozót szervezett. Kegyelmi kérvényt szűk kör kezdeményezhet, ebben a családtag benne van. Kónya Endre azt állította, hogy a kérvényt felesége adta be.

6. 2023. április végén Ferenc pápa Magyarországra látogatott. Ez az alkalom kínálta a lehetőséget, hogy Novák Katalin köztársasági elnökként kegyelmet gyakoroljon. A kegyelmi eljárás jogilag szigorúan szabályozott. Az eljárásban a bíróságnak, az igazságügyi minisztériumnak és köztársasági elnöknek van érdemi szerepe.

7. Novák a pápalátogatás alkalmával huszonkét esetben élt kegyelmi jogkörével. Nagy visszhangot a terrorizmusért elítélt Budaházy György szabadon engedése váltott ki. Hírek szerint ez az ügy a karmelita kolostort – miniszterelnöki dolgozószobát – is megjárta. Orbánnak szüksége van a szélsőjobb politikai támogatására, ez indokolhatta, hogy jóváhagyta Budaházy kegyelmi ügyét. Az vélelmezhető, hogy a gyermekvédelmet harsogó, a brüsszeli kócerájpolitikusok elleni háborúja egyik fő „fegyvere” ügyét érintő, a pedofil bűncselekményben érintett Kónya kegyelmi ügyéről is tudott. E feltételezés mögött az áll, hogy Orbán és Balog szoros, bizalmi munkatársi kapcsolatban voltak hosszú ideig, vélelmezhető, hogy Balog szólt Orbánnak Kónya ügyében. Joggal bíztak abban, hogy főleg Budaházy, és a többi kegyelembe részesített ügye mellett Kónya ügye nem lesz feltűnő. Számításuk bevált. Legalábbis 2023 áprilisában senkinek nem tűnt fel a pedofiliában bűncselekményben bűnrészes Kónya kegyelembe részesítése.

8. A kérvényt az Igazságügyi Minisztérium szakemberei alapos mérlegelés után „nem javasoljuk” minősítéssel továbbították azt a köztársasági elnöki hivatal illetékesei felé. Azt Balog is elismerte, hogy ekkor kikérték az ő véleményét is a kérvény kapcsán, és ő támogatta a kegyelem megadását. A Köztársasági Elnöki Hivatalból az ügy már jóváhagyásra, miniszteri ellenjegyzésre került vissza az Igazságügyi Minisztériumba, ahol Varga Judit azt aláírta. A kegyelembe részesített Kónya így nem csak szabadlábra került, hanem mentesült a foglalkozástól való eltiltás mellékbüntetéstől is, és megszűnt a büntetett előélet minősítése is.

9. Idő közben, még a kegyelmi kérvény beadása előtt Kónya megtámadta büntetését, az ügy a Kúria elé került. Tudjuk, a „bíróság malmai lassan őrölnek”, az eljárás még folyamatban volt a kegyelmi döntés idején. A folyamatban lévő ügyet Novák kegyelmi döntése megakasztotta, s ez bekerült a kúriai eljárást lezáró határozatba. Ezt a határozatot szemlézte a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok 2024. januári száma, innen vált nyilvánossá a történet. Ekkor robban ez a „bomba”.

10. A 444.hu február 2-án a kúriai határozat ismeretében írt a kegyelmi döntésről. Innen kezdve a történet politikai cunamiként működött, Novák és Varga lemondásához vezetett. Kató tagadja, hogy ismerte valaha is a Kónya családot, Balog megszavaztatta híveit, akik bizalmukról biztosították. Ezt Orbán, aki két vezető politikusa botrányos körülmények közötti lemondása alkalmával a „hallgatás bátorságával” (copyright Pozsgay Imre) tűnt ki, e napokban nem szólalt meg, ekkor azonnal, támogatásáról biztosította Balogot.

11. Kónya család-Kató Béla-Balog Zoltán-Orbán Viktor-Novák Katalin-Varga Judit. Mellékszálként, aki a történet kapcsán a bili borítására vállalkozott, Magyar Péter. A történetnek itt nincs vége. Az elmúlt napok eseményei, és ami ezt követően jön – pl. a február 16-i tüntetés – a történelemkönyvek lapjain is meg fog jelenni.