Eldől Donald Trump sorsa, akár a börtönből is irányíthatja Amerikát
Az esküdtszék az úgynevezett hallgatásipénz-perben felmentheti Donald Trumpot. Az sem kizárt, hogy a 12 esküdt nem tud egyhangú döntést hozni.
Ebben az esetben a bíró tanácskozásuk meghosszabbítására kérheti fel őket, amíg nem jutnak egységes álláspontra, vagy ügyészségi indítványra perújrafelvételt rendelhet el.
A harmadik lehetőség, hogy az esküdtek bűnösnek találják a vádlottat.
A 77 éves Donald Trump az első amerikai elnök, aki büntetőügyben került a vádlottak padjára. Üzleti nyilvántartásai 34 rendbeli meghamisításával vádolják.
Ezzel leplezte, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány előtt pénzt fizetett egy pornósztárnak. Stormy Danielst 130 ezer dollárral próbálták rávenni arra, hogy hallgassa el korábbi egyéjszakás kalandját a nős üzletemberrel.
Amennyiben az esküdtszék az összes vádpontban bűnösnek nyilvánítja Trumpot, aki – mint ismeretes – az idén újra ringbe szállt a Fehér Házért folytatott küzdelemben, akkor a vádlott vádpontonként akár négy év börtönnel is sújtható.
Elméletileg tehát a bíró akár 136 éves elzárással büntetheti – ennek a valószínűsége azonban elenyésző.
Sokkal valószínűbb a 34 vádpont összevonása és egyidejű büntetése.
Ebben az esetben a maximális büntetés legfeljebb négy év lesz a rácsok mögött – írta a New York Post.
Az sem kizárt, hogy az esküdtszék bűnösnek mondja ki a volt elnököt, a bíró azonban eltekint a börtönbüntetés kiszabásától.
Sőt, az sincs tisztázva, hogy az Alvin Bragg manhattani kerületi ügyész által irányított testület egyáltalán kéri-e börtönbüntetés kiszabását, mivel Donald Trumpot nem vádolják erőszakos bűncselekménnyel, és hasonló váddal soha korábban nem került bíróság elé.
Megkegyelmezhetne magának?
Mindenesetre amennyiben a hallgatási pénz ügyében Trumpot elmarasztalják, és börtönbe kerül, majd novemberben mégis őt választanák 47. elnöknek, nem tudna kegyelmet adni magának, mert pere nem minősül szövetségi ügynek, ugyanis New York állam indított eljárást ellene.
Állami, és nem szövetségi ügynek minősül a Trump által feltételezett georgiai választási csalás esete is, amelyben szintén folyik peres eljárás.
Ha elítélik, majd újraválasztják, abban az ítéletben sem tudná magát kegyelemben részesíteni.
A szövetségi bíróságon két másik büntetőeljárás is folyamatban van ellene: a titkos dokumentumok helytelen kezelése ügyében, valamint a 2020-es választási eredmények megkérdőjelezése miatt, ami végül kirobbantotta a Capitolium ostromát.
Szövetségi ítéletről lévén szó, ebben a két esetben újraválasztása esetén megkegyelmezhetne magának – elméletileg. Nagy valószínűséggel azonban jogi kihívások egész sorával szembesülne.
Elnök a börtönből
Jogi szakértők szerint semmi akadálya sincs annak, hogy Donald Trump a rácsok mögül induljon az elnöki tisztségért, sőt annak se, hogy a börtönből irányítsa az országot.
Eugene Debs például 1920-ban indult az elnökválasztáson, jóllehet lázadásért tízéves büntetését töltötte egy georgiai börtönben. Elképesztő módon csaknem egymillió szavazatot, az összes voks 3,5 százalékát söpörte be. Büntetését Warren Harding elnök 1921-ben enyhítette.
Az összeesküvés-elméletek lelkes híve, a szélsőjobboldali Lyndon LaRouche 1992-ben szállt versenybe – miközben postai csalásért ült börtönben.
Kétségtelen, hogy börtönből vezetni az Egyesült Államokat nagy kihívás lenne, de jogilag semmilyen akadálya sincs.
A városi büntetés-végrehajtás és a Rikers készen áll Donald Trump fogadására, ha esetleg börtönbüntetésre ítélik – idézte a Fox News Eric Adams New York-i polgármestert.
A hatóságok megfelelő elszállásolást találnak számára
– ezt válaszolta részletezés nélkül a büntetés-végrehajtás szóvivője arra a kérdésre, hogy vajon egyedül lesz-e cellájában.
A helyzetet bonyolítaná, hogy bebörtönzése és megválasztása után is megilleti a titkosszolgálati védelem.
Egyáltalán nem világos, hogy a Titkosszolgálat hogyan tudná ellátni feladatát.
Egyes elnöki tevékenységek – rendeletek, kegyelmek, törvények aláírása, kinevezések – a rács mögül is végezhetők.
Bonyolult, de nem megoldhatatlan az sem, hogy a nukleáris kilövési kódokat tartalmazó aktatáska a börtönben is az elnök közelében legyen – jelentette ki korábban Laurence Tribe, az alkotmányjog harvardi professzora.