Többször megkongatta már a vészharangot a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SzMME) is.

Elnökük, Meleg Sándor az Indexnek arról beszélt: most ezt újra megteszik, és azt remélik, ezúttal nyitott fülekre találnak.

„Meglehetősen kiábrándító, hogy mindig valamilyen szomorú apropó kell ahhoz, hogy a döntéshozók felfigyeljenek bizonyos problémákra. Látni kell, hogy mindaz, ami Bicskén történt, nem egy vagy két ember felelőssége, sokkal inkább rendszerszintű problémákat sejtet”

– mondta lapunk megkeresésére Meleg Sándor, az SzMME elnöke, aki úgy látja: most valami olyasmi történt nagyban, a nyilvánosság szeme előtt, mint amilyen piciben, egy-egy konkrét bűncselekmény esetén a gyermekvédelemben történni szokott.

„A kellemetlen ügyeket jellemzően a szőnyeg alá söprik, mert az árt az intézmény népszerűségének, Majd amikor már nincs más választás, felelősségre vonnak egy-két embert, aztán minden megy tovább úgy, ahogy volt. Most ennek az előnytelen gyakorlatnak a megváltoztatásában reménykedünk”

– jelezte az egyesületi vezető.

Mit ígér a kormány?

Mint ismert, múlt héten a Kormányinfón és Orbán Viktor évértékelő beszédében is szó volt a Novák Katalin és Varga Judit lemondásához vezető kegyelmi ügyről, és annak hullámveréseiről.

A miniszterelnök azt mondta: a kormány egy új gyermekvédelmi csomagon dolgozik, amelynek célja, hogy megerősítse a gyermekvédelmi rendszert, egészen az alkotmánytól a miniszteri rendeletekig. Ezen kívül az áldozatok miatt megerősítenék a gyermekvédelmi intézmények vezetőire, felügyeletére és az ott dolgozókra vonatkozó előírásokat.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szintén arról beszélt: a kormány a jövőbe tekint, ezért is nyújtott be Orbán Viktor a kegyelmi ügy kirobbanása után egy olyan alaptörvény-módosítást, mely világossá teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén nincs kegyelem.

„Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekvédelmi intézmények élére történő kinevezésnél a kritériumok sokkal szigorúbbak legyenek, mint eddig, hozzátéve, hogy már 2017-ben is volt egy szigorítás. Javasoljuk, hogy ezt követően a kinevezés előtt pszichológiai alkalmassági vizsgálat, kiterjesztett megbízhatósági vizsgálat és környezettanulmány is rendelkezésre álljon, és csak ezt követően legyen mód valakit kinevezni”

– mondta a kancelláriaminiszter, majd megjegyezte: a gyermekvédelmi jogszabályokat is át kell tekinteni, és ahol lehet, ott az észszerű szigorítást támogatják.

Még, még, még, még, még, ennyi nem elég?

Meleg Sándor úgy véli: ugyan a kötelező elemeket Gulyás Gergely és Orbán Viktor is elmondta, az ágazatirányítás még nem szólalt meg érdemben, és nem kezdeményezett párbeszédet a terepen dolgozó szakemberekkel.

Ezt a lépést nem lehet megspórolni, hiszen enélkül megint csak egyfajta tüneti kezelés, egy átgondolatlan kirakatreform megy majd végbe – valódi megelőzés helyett

– mutatott rá az egyesületi vezető, utalva arra: annak ellenére, hogy a kormánytagok előszeretettel beszélnek arról, milyen változásokon ment keresztül már eddig is a gyermekvédelmi törvény, a módosítások legfőbb eredménye – álláspontja szerint – az, hogy a pedofíliát sikerült összemosni a homoszexualitással.

Semmi köze a két dolognak egymáshoz, a legtöbb pedofil bűnelkövető heteroszexuális,

 így a sokat hangoztatott, két jelenséget összemosó koncepció komolytalan

– jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy milyen változtatásokat javasolna, kiemelte: a gyermekvédelemmel foglalkozó civilszervezetek számos olyan metódust, oktatási segédanyagot kidolgoztak már, amelyet a rendszerbe adaptálni lehetne és kellene is.

Az egyik legfontosabb a jelzőrendszer finomhangolása lenne, mégpedig oly módon, hogy ha valaki a gyermekvédelmi intézményen belül – akár lakóként, akár ott dolgozóként – felhívja a figyelmet egy problémára, beszél egy általa észlelt negatív tapasztalatról, akkor azt a vezető, a fenntartó kezelje konstruktívan, és az eset feltárása, megoldása ne merüljön ki valamilyen bürokratikus megoldásban, például egy papír vagy egy űrlap kitöltésében.

Meleg Sándor emellett hangsúlyozta: a szociális ellátórendszer alulfinanszírozottságával is kezdeni kell valamit, a dolgozók fizetése most rendkívül alacsony, ami fluktuációhoz és a kimagasló teljesítményt nyújtó szakemberek elvándorlásához vezet, a pályaelhagyókat pedig nem ritkán alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, kevésbé tapasztalt, kevésbé rátermett munkaerővel pótolják.

Ez a dinamika nem csak a gyermekvédelemben jelent gondot, példaként lehetne említeni az idősgondozást vagy a fogyatékkal élők ellátását is, ahol hasonló folyamatok mennek végbe, így egy nagyobb áttekintésre is szükség lenne

– zárta sorait az SzMME elnöke.

Az Indexnek korábban Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus is arról beszélt, hogy Novák Katalin és Varga Judit távozásával még nem zárható le az ügy, de hasonló véleményt fogalmazott meg az UNICEF magyarországi gyermekjogi vezetője, Szlankó Viola is. Ahogy arról szintén írtunk, pénteken a Hősök terén kiállást tartottak az áldozatokért, a gyerekekért és az egészséges társadalomért. Az eseményen egy adománygyűjtő akciót is meghirdettek, a felajánlások összege kevesebb mint két nap alatt a 100 millió forintot is átlépte.