Van olyan kerület, ahol saját buszjárat bevezetésére kényszerültek, többen pedig az ígért fenntartható közlekedési módokat hiányolják a kivezetett járatok mellett.

A járatritkítások ellen már számos, a változásokban érintett városrész vezetője felemelte a szavát, a Magyar Nemzet most csokorba szedte a tiltakozó polgármestereket és kifogásaikat a BKK intézkedései ellen. 

Mint korábban beszámoltunk róla, január 19-től a hétfői és pénteki napokon csúcsidőben több sűrűn közlekedő járat menetrendje is változik Budapesten. 

Hétfőn és pénteken csúcsidőben azok a BKK-járatok, amelyek a mért utasforgalomhoz képest eddig sűrűbben vagy több párhuzamos járattal együtt közlekedtek, legfeljebb 1-2 perccel ritkábban járnak majd.

A pénteki menetrend nem számít újdonságnak, de a korábbinál több járatot érint majd. Karácsony Gergely főpolgármester úgy érvelt, hogy a „home office-nak és a rugalmas munkabeosztásnak köszönhetően az átlagosnál kevesebben utaznak”. 

Vitézy Dávid szerint azonban nem igaz, hogy éppen a csepeli, újpalotai, kőbányai vagy a Havanna-lakótelepekre lenne az otthoni munkának a legnagyobb hatása. 

A helyieket senki nem kérdezte meg

A lap megkereste Karsay Ferencet, Budafok-Tétény fideszes polgármesterét, aki a sajtóból értesült arról, hogy a Nagytéténytől Újpalotáig közlekedő 133E busz is áldozatául esett a ritkítási csomagnak.

Szerinte komoly visszalépést jelent az intézkedés, és azonnali párbeszédet kezdeményeztek a főpolgármesterrel. 

Csepel független polgármestere, Borbély Lénárd is kifogásolja a mintegy 53 járatot érintő változtatásokat, és felszólította Karácsony Gergelyt a döntés visszavonására.

Csakúgy, mint a XII. kerületi önkormányzat alpolgármestere, Fonti Krisztina, aki szintén billentyűzetet ragadott, hogy levélben szólítsa fel a főpolgármestert a döntés felülvizsgálatára. Több polgármesterhez hasonlóan az ő kritikája is az, miszerint Karácsony Gergely nem vonta be a helyieket a döntéshozatalba. 

A lap információi szerint az V. kerület önkormányzata odáig jutott, hogy egy saját buszjárat bevezetésére kényszerült: az önkormányzat szerint a járatritkításban érintett 70/78-as trolik és a már tavaly március 18-tól kivezetett 115-ös busz tette szükségessé a saját zöldjárat indítását. 

Egyes ellenzéki polgármesterek is nehezményezték a járatritkításokat, Őrsi Gergely, a II. kerület momentumos polgármestere egyeztetést kezdeményezett a BKK vezetésével, hogy felülvizsgálják a mostani menetrend-változtatást.

Szerinte ugyanis a ritkítás érinti a kerület egyik legfontosabb buszjáratának közlekedését is.

Ezen túl pedig a ritkuló hétfői és pénteki járatok miatt attól tart, hogy többen ülnek majd autóba, növelve a környezetszennyezést. 

Sem karbonsemlegesség, sem megszűnő megállapodás

A lap szerint Karácsony még néhány hónappal ezelőtt is a közösségi közlekedés fontosságáról beszélt, még egy több pontból álló programot is megosztott, „amely hatodik pontja szerint előnyben kell részesíteni a fenntartható közlekedési megoldásokat.

Köztük a közösségi közlekedési szolgáltatások javítását, a kerékpáros- és gyalogos-infrastruktúra fejlesztését, a megosztott közlekedési módok elterjedését, valamint általában az alacsony kibocsátású vagy karbonsemleges mobilitást”.

Ráadásul tavaly év vége óta húzódik a csörte a kormány és a budapesti önkormányzat közt azzal kapcsolatban, hogy egy lejárt szerződés tükrében érvényesek maradnak-e a Budapest-bérletek az agglomerációs közlekedésben.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK), a Volánbusz Zrt. és a MÁV-HÉV Zrt. még december 29-én írt alá egy megállapodást, amely lényegében kimondja, hogy (a lejárt szerződés ellenére) 2024 márciusától is lehet használni a Budapest-bérletet a járatokon.

A 24.hu szerint ezt a szerződést módosították a felek január 17-én, e szerint a szerződés a közbeszerzési értékhatár elérését követően is fenntartja a megállapodás hatályát.