20:12

Az adás itt:

Élő eredményváró műsor az Indexen!

 

19:35

Eredményváró élőben!

Minden idők legrosszabb EP-eredményére számíthat a Fidesz–KDNP a június 9-i EP-választáson, a Tisza Párt 32 százalékra futhat be – derült ki a 21 Kutatóközpont június 6. és 8. között készült felméréséből, amit az urnazárás után, este 19 órakor hoztak nyilvánosságra a 24.hu-n.

A felmérés szerint így alakulhat az EP-választás végeredménye (nem exit poll):

• Fidesz–KDNP: 44 százalék;
• Tisza Párt: 32 százalék;
• DK–MSZP–Párbeszéd: 8 százalék;
• Mi Hazánk: 7 százalék;
• Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 4 százalék;
• Momentum: 3 százalék;
• Mindenki Magyarországa Néppárt, Második Reformkor: 1–1 százalék;
• Az LMP, a Jobbik és a Megoldás Mozgalom nem éri el az 1 százalékot.

Az intézet mandátumbecslése alapján ezt azt jelentené, hogy a

• Fidesz–KDNP 11
• a Tisza 7–8
• a DK vezette baloldali-zöld lista 1–2,
• a Mi Hazánk pedig 1 képviselői helyet szerezne.

A Tisza és a DK vezette lista esetében azon múlik az egy kérdéses mandátum sorsa, hogy a Tisza több mint négyszer annyi szavazatot kap-e, mint a baloldali lista.

 

Módszertan: A 21 Kutatóközpont június 6. és 8. között végezte az adatfelvételt, 1000 fő sms-ben történő megkeresésével. A kérdőívet online lehetett kitölteni, az sms-ben az odavezető link volt megadva. A minta reprezentatív a teljes magyar lakosságra nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint. A hibahatár a teljes mintában 50 százalékos párt esetében plusz-mínusz 3 százalék.

19:01

Bezártak a szavazókörök

19 órakor hivatalosan lezárult az uniós szavazás az országban. Az első részeredmények 23 óra után érkeznek. 

 

18:28

Political Capital: A Fidesznek az lesz a kudarc, ha nem hoz legalább 47 százalékot

A Political Capital kutatóintézet pénteken részletes elemzést közölt arról, hogy az önkormányzati és Európai Parlamenti választásokon induló pártok közül ki, mikor nyer, és mik a siker kritériumai. Azt írják, hogy mivel az önkormányzati választás különböző szinteken zajlik, minden politikai erő tud olyan szempontot találni, amely mentén győztesnek állíthatja be magát. Az elemzés főbb megállapításai a következők:

• A Fidesz-KDNP-nek kudarc lenne, ha gyengébb eredményt érne el, mint a korábbi EP-választásokon, 50 százalék alatt eddig csak 2004-ben teljesítettek, ekkor 47 százalékot szereztek.
• A kormánynak még veszélyesebb lenne, ha Magyar Péter pártja 10 százalékponton belüli közelségbe kerülne, mert az elemzés szerint ez igazolná, hogy a Tisza Párt alelnöke Orbán Viktor kihívója.
• Ha a Fidesz meg tudja szerezni a kiosztható 21 mandátum felét, azt már sikerként kommunikálhatja, de az önkormányzati választásokon sikernek adhatja el azt is, hogy a megyei közgyűlési választásokon várhatóan mind a 19 vármegyében nyerni fog a listája, hiszen a Tisza Párt nem állít megyei listákat.
• Szentkirályi Alexandra visszalépésével Vitézy Dávid győzelme részleges sikert jelentene Budapesten. A 23-ból jelenleg 9 budapesti kerületnek van a Fidesz által támogatott polgármestere, ha ez a szám csökkenni fog, az már kudarcot jelent majd.
• Az LMP-nek is Vitézy Dávid esetleges győzelme adhat új lendületet.
• A Tisza Pártnak az jelentené a sikert, ha legalább kétszer annyi szavazatot szerezne, mint a DK-MSZP-Párbeszéd szövetség. Ahhoz, hogy Magyar Péter ellenzékváltó projektje sikeres legyen, pártjának több szavazatot kell gyűjtenie az EP-választáson, mint a 2022-es ellenzéki összefogás pártjainak, írja a Political Capital.
• Az elemzés szerint Karácsony főpolgármesteri győzelmén múlik az MSZP és a Párbeszéd túlélése.
• Az ellenzék jelenleg 11 megyei jogú városnak ad polgármestert, ha ez a szám 9 alá esik, az már komoly kudarc lenne.
• A DK-MSZP-Párbeszéd koalíció számára már az is sikernek számítana, ha nem veszítene sokat a 2019-es pozícióiból.
• A Momentummal és a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal kapcsolatos várakozások is csökkentek, számukra az 5 százalékos küszöb átlépése már sikert jelentene.
• A Mi Hazánk is örülhet, ha tud EP-mandátumot szerezni, a Jobbiknak ehhez képest esélye sem maradt a visszatérésre.

 

18:02

Az Európai Parlament este negyed 9-kor teszi közzé az első becslését az eredményekről

Az Európai Parlament este 20:15 után teszi közzé az első becslést az új EP összetételéről, a 27 tagállam előzetes eredményeit pedig az utolsó szavazókörök bezárását követően, 23 óra után közlik.

Az EP-választás előzetes eredményeit az uniós előírások alapján nem lehet közzétenni addig, amíg az unióban minden szavazókört be nem zárnak. Az azonban nem tiltott, hogy a választások előtt készült közvélemény-kutatások, illetve esetleges exit-pollok alapján becsléseket hozzanak nyilvánosságra az EP-választás várható eredményéről.

Az EP-választás összeurópai adatai vasárnap estétől folyamatosan frissülnek majd a https://results.elections.europa.eu/hu/ weboldalon, az előzetes becslésekkel, esetleges exit-pollokkal, majd előzetes eredményekkel.

Az új parlament összetételére vonatkozó első becslés 20.15 után jelenik meg, ezt a tagállami becslések, az exit-pollok és a választások előtti szavazási szándékok alapján állítják össze.

A tagállamok választási szervei este 11 óra után hozhatják nyilvánosságra a hivatalos, előzetes eredményeket, így az első tagállami becslések és az addigra elérhető előzetes tagállami eredmények alapján az EP 23.15-kor közli a választás első összeurópai előzetes eredményét. Ekkor teszik közzé a várható mandátummegoszlást is.

(MTI)

 

16:50

Átszabhatják az uniós erőviszonyokat az EP-választások, de vannak bőven kérdőjelek

Tovább a cikk itt.: Telex

 

 

16:45

Berobbant Budapest

13 óráig a választók harmada (33 százalék) adta le szavazatait, magyarán valamelyest mérséklődött a választási részvétel dinamikus növekedése.

2022-ben az országgyűlésin ekkor már 40 százalék felett jártunk, a 2019-es EP-n 24 százalék, az önkormányzatin 26,6 százalék mindössze a részvétel.

A mostani adatban már az országos átlag alá estek az ezer és 3 ezer fős települések is. Itt nagyjából 1.2 millió ember szerepel a települések névjegyzékében. 

Ma hajnalban megjelent cikkünkben már írtuk, hogy vasárnap dél körül jellemzően lelassul a forgalom a kistelepülési szavazóhelyiségekben.

Ezzel párhuzamosan viszont felébrednek a fővárosi szavazók, így már itt a második legmagasabb a részvétel a települési kategóriákon belül, pedig 11 órakor még a budapestiek voltak a legpasszívabbak.

 

 

A megyei jogú városok továbbra is átlag alatt teljesítenek, ahogyan az összes, legalább ezer, legfeljebb húszezer lakosú település is. A 20 ezer feletti nem megyei jogú nagyobb városokban továbbra is átlag feletti az aktivitás.

 

A megnövekedett fővárosi részvételi adat tovább növeli a választási végkimenetelével kapcsolatos bizonytalanságot.

 

16:00

Valamivel többen regisztráltak a külképviseleti szavazásra, mint legutóbb

A külképviseleten szombaton és vasárnap mintegy 21500 választó adhatja le szavazatát, öt éve 20 ezren szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, írja az NVI. Az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt szombaton kezdődött a szavazás, helyi idő szerint 6 és 19 óra között. Legtöbben New Yorkban szavazhattak, ahol 350 választó kérte a névjegyzékbe vételét.

A külképviseleteken azok a magyar állampolgárok adhatják le voksukat, akik magyarországi lakhellyel rendelkeznek, a választás napján külföldön tartózkodnak, valamint május 31-éig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe és jelezték, hogy mely városban kívánnak szavazni.

Argentínában, Brazíliában és Uruguayban már közép-európai idő szerint szombat éjfélkor lezárult a szavazás. Az Amerikán kívüli első szavazókör Új-Zélandon, közép-európai idő szerint szombat este nyolckor nyílt, majd két órára rá az ausztrált kontinensen is megnyílt a lehetőség. Közép-európai idő szerint vasárnap reggel 7-kor megnyílt a szavazókör többek között Londonban, Lisszabonban, Dublinban és Tuniszban, utolsóként pedig reggel 8-kor Ghánában.

15:05

Újabb rekord: 42,04 százalék a részvétel három óráig

Három óráig a névjegyzékben szereplők 42,04 százaléka ment el szavazni – közölte a választási iroda. Ez azt jelenti, hogy 3 310 686-an szavaztak eddig.

Ez a részvételi adat már közel van ahhoz, ami a 2019-es EP-választás egész napos részvételi adata volt (43,58 százalék), akárcsak a 2014-es önkormányzati választás egész napos részvételéig (44,3 százalék).

 

Forrás

 

A két évvel ezelőtti parlamenti választáson 52,75 százalékos volt a részvétel délután háromkor, ahhoz képest tehát most már igencsak szétnyílt az olló (9 órakor még csak néhány tized százalék volt a különbség).

A legmagasabb a részvétel most Veszprém megyében, ahol 43,77 százaléknyian szavaztak, ettől alig marad el Budapest a 43,63 százalékkal. Mellettük Hevesben (43,23) és Zalában (43,14) emelkedett 43 százalék fölé a részvételi arány. A megyei jogú városok közül Hódmezővásárhelyen a legaktívabbak a szavazók, a részvétel már 50 százalék fölött volt délután háromkor.

A másik végletet a megyék közül Bács-Kiskun megye jelenti, ahol csak 38,91 százaléknyian mentek el szavazni. Negyven százalék alatt van a részvétel Hajdú-Bihar (39,43) és Jász-Nagykun-Szolnok (39,83) megyékben is.

 

14:01

Itt az EP-választás, de milyen Európát szeretnének az emberek?

Forrás. Euractiv

 

13:57

Itt vannak az újabb részvételi adatok

Továbbra is nagyon magas a részvétel, a névjegyzékben szereplők 33,14 százaléka vett részt a szavazáson 13 óráig. Ez az EP- és önkormányzati választások esetében rekordnak számít, a két évvel ezelőtti parlamenti választáson 40,01 százalékos volt a részvétel délután egy óráig, vagyis ahhoz képest egyre jobban nyílik az olló.

13:25

Hat óránk maradt urnazárásig

Vasárnap reggel 6 órakor megnyitották a több mint tízezer magyarországi szavazókört, hogy az arra jogosultak leadhassák voksaikat. A választópolgárok nemcsak a helyi képviselőkre, polgármesterekre, hanem országos EP-listákra is szavazhatnak.

Személyesen június 9-én, azaz ma 6 órától egészen este 19 óráig mindenki a saját lakóhelyén, a saját városában, falujában, kerületében szavazhat – jellemzően ugyanabban a szavazókörben, ahol az előző választásokon, kivéve, aki átjelentkezését kérte egy másik, szintén a tartózkodási helyén lévő szavazókörbe. 

A SZAVAZÁSRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ IDŐ TÖBB MINT FELE MÁR ELTELT A 2024-ES EURÓPAI PARLAMENTI ÉS ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOKON.

Országszerte több mint húszezer „munkahelyről” döntenek a választópolgárok, összesen csaknem 56 ezer jelölt közül. Összesen 3177 polgármestert választanak, Budapesten pedig egy főpolgármestert is a lakosok.

A települési önkormányzati képviselőkre is lehet voksolni, az ő számuk megközelíti a 17 ezret. Ezenkívül fővárosi lisákra (32 mandátum) és vármegyei közgyűlési mandátumokra (381) voksolhatunk, ezeket mind külön szavazólapon tehetjük meg. Az EP-választáson azon pártok listájára lehet szavazni, amely szervezeteknek sikerült május 3-ig megfelelő számú érvényes ajánlást gyűjteni. Magyarországon 11 ilyen párt van, amely elérte a húszezer ajánlást.

12:22

Több mint 216 ezer új választó polgára van Magyarországnak 

Több mint 216 ezer elsőválasztó élhet első a választójogával a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament tagjainak vasárnapi választásán.

Ők azok, akik a 2022-es országgyűlési választás óta váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá.

Az első választók kulcstartót kapnak a szavazatszámláló bizottságtól, a bevásárlókocsiknál használható érme nagyságú kulcstartó egyik oldalán Magyarország, a másikon az Európai Unió zászlaja látható.

11:55

Délelőtt 11 óráig a választásra jogosultak 22,89 százaléka szavazott le, ez újabb részvételi rekord mind az EP-, mind az önkormányzati választások történetében.

Ez még mindig sokkal magasabb, mint a 2019-es önkormányzati választási részvétel, ami 18,25 százalékos volt, nem is beszélve az EP-választásról.

Viszont míg a 9-es adat közel volt a két évvel ezelőtti parlamenti választási részvételhez (9,98 és 10,31 százalék), mostanra ahhoz képest jócskán kinyílt az olló: a 2022-es részvétel 11 órakor 25,77 százalék volt.

 

Forrás. NVI

Három megyében már 25 százalék fölött van a részvétel: Tolnában 25,72 százalék, Somogyban 25,21 százalék, míg Csongrád-Csanád megyében 25,01 százalék.

A fővárosban 21,98 százalékos volt a részvétel.

11:45

Szlovákiában a Progresszív Szlovákia nyerhette az EP-választást

A szomszédos országban szombaton volt a szavazás, és bár a hivatalos eredményt csak vasárnap este, a többi európai eredménnyel egy időben hozzák majd nyilvánosságra, a kiszivárgó, nem hivatalos eredmények szerint az Ódor Lajos listavezette PS nyert, hat mandátumot szerezve, míg második a Fico-féle Smer, öt mandátummal.

11:39

Mintegy ötven nemzetközi megfigyelő regisztrált a választásra

Mintegy félszáz nemzetközi megfigyelő regisztrált a vasárnapi választásra – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnapi adataiból.

• A nagykövetségek közül az indonéz, a kazah és az üzbegisztáni öt megfigyelőt akkreditált.
• Azerbajdzsán, Georgia, Törökország, Montenegró és Üzbegisztán 2-2, Kazahsztán három, Bosznia-Hercegovina egy megfigyelőt regisztrált.
• A European Network of Election Monitoring Organizations (ENEMO) nevű szervezettől 23 megfigyelőt regisztráltak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) közösen két, az Election-Watch.EU nevű szervezet pedig négy megfigyelőt akkreditált a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament magyar tagjainak vasárnapi választására.

A választási eljárásról szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy más állam vagy nemzetközi szervezet képviselője a választások megfigyelése érdekében figyelemmel kísérje a választási szervek munkáját, a választási eljárás teljes menetét. A nemzetközi megfigyelő például betekinthet a választási bizottságok irataiba, kérdést tehet fel a választási szervek tagjainak, és felhívhatja figyelmüket az általa tapasztalt rendellenességekre. Nem zavarhatja és nem befolyásolhatja azonban a választási eljárást, a választási szervek munkáját, és köteles tevékenységét pártatlanul végezni.

A nemzetközi megfigyelőknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat a Nemzeti Választási Irodánál, amely a nemzetközi megfigyelők nevét, valamint a megbízó állam vagy nemzetközi szervezet nevét a www.valasztas.hu oldalon közzé is teszi.

Öt éve az EP-választásra 33 nemzetközi megfigyelőt vettek nyilvántartásba, az októberi önkormányzati választást pedig öt nagykövetség és egy szervezet összesen harminc nemzetközi megfigyelője követte.

11:02

Sulyok Tamás Szegeden adta le a szavazatát

„Az a legfontosabb, hogy a választópolgárok menjenek el szavazni” – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök, miután vasárnap Szegeden leadta szavazatát az európai uniós és önkormányzati választásokon.

Az államfő rövid nyilatkozatában megköszönte azoknak, akik ma elmennek választani és elmondta, hogy úgy gondolja, a választásokkal „hozzásegítjük a választópolgárokat ahhoz, hogy mindenki ki tudja fejezni akaratát”.

 

10:05

Az NVI honlapja itt érhető el.

Nemzeti Választási Iroda - Európai parlamenti képviselők választása

 

09:12

Nyíregyházán egy autókereskedésben is lehet szavazni – számolt be a közmédia. Nagy Boglárka, az MTVA helyszíni tudósítója elmondta: a tulajdonostól megtudták azt is, hogy nem volt még olyan év, amikor ne adott volna el egy autót a választás napján vagy azt követően. 

Az autókereskedésben több mint 1320 embert várnak az urnákhoz. A 7 órai adatokhoz képest itt viszonylag alacsony a részvételi arány, de folyamatosan érkeznek a választók. 

Nyíregyházán egy építőipari üzletben és a reptéren is lehet voksolni. A városban összesen több mint 93 ezren szavazhatnak 101 választókörben. 

 

08:02

Megérkeztek az első adatok.

 

07:09

A Nemzeti Választási Irodának tilos vasárnap 23 óra előtt nyilvánosságra hoznia az EP-választás előzetes eredményét

Nem jogsértő, ha a június 9-ei választás napján a szavazóköri eredményeket a jelölőszervezetek közzéteszik még a hivatalos előzetes tájékoztató eredmények megjelenése előtt.

A Nemzeti Választási Irodának azonban tilos vasárnap 23 óra előtt nyilvánosságra hoznia az európai parlamenti (EP-) választás előzetes eredményét.

Az EP-választáson egyetlen európai uniós tagállam választási szerve sem hozhat nyilvánosságra előzetes adatot a választásról addig, amíg valamennyi országban be nem zárnak a szavazókörök.

Ez legkésőbb Olaszországban, június 9-én este 11 órakor történik meg.

A tiltás azonban csak a tagállamok választási szerveire vonatkozik, a pártokra nem.

Az önkormányzati választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek, továbbá az EP-választásra listát állító pártok jogosultak arra, hogy Magyarország több mint tízezer szavazókörébe két-két delegáltat küldjenek.

A delegáltak bejelentésére május 31-én 16 óráig van lehetőség.

A jelöltek és jelölőszervezetek saját megbízottjaikon keresztül meggyőződhetnek a választás tisztaságáról és részt vehetnek az esetleges vitás kérdések eldöntésében.

Emellett a párt által megbízott tag a bizottság rendelkezésére álló valamennyi információt megismerheti, így törvényesen hozzájuthat a szavazóköri jegyzőkönyv egy példányához is, vagyis a jelöltek és jelölőszervezetek a delegáltjaikon keresztül közvetlenül követhetik az eredmény megállapítását.

Így tehát nem jogsértő, ha egy jelölt, jelölőszervezet közzéteszi a delegáltjától származó szavazóköri eredményeket, mielőtt az NVI hivatalosan is közölné a választás előzetes eredményét.

 

07:00

EP-választások - Kisokos

Az európai parlamenti választások

A magyar választók 21 képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe, ennyi a Magyarországra népességarányosan jutó betölthető mandátumok száma.

Az EP-választás tisztán listás, tehát arányos szavazás, egy politikai pártból választott EP-képviselők száma arányos a kapott szavazatok számával.

Magyarország területe egy választókerületet alkot, ami azt jelenti, hogy mindenki ugyanazokra a listákra adhatja le voksát.

Az egyes pártokból megválasztott tagok száma a párt által megszerzett szavazatok arányától függ. 

Magyarországon ún. zárt listás szavazás van, ami azt jelenti, hogy a listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.

 

 

38 jelölőszervezet 13 listán 313 jelölt nyilvántartásba vételét kérvényezte.

Elutasítottak két jelölőszervezetet, két listát és számos jelöltet.

A nyilvántartásba vett jelöltek 11 önálló vagy közös listán indulnak.

Ezek a listák a jelöltek száma szerinti sorrendben az alábbiak:

• Fidesz-KDNP 63 jelölt közös listán,
• Mi Hazánk Mozgalom 63 jelölt önálló listán,
• DK-MSZP-Párbeszéd - ZÖLDEK 61 jelölt közös listán,
• Momentum Mozgalom 30 jelölt önálló listán,
• 2RK Párt - Második Reformkor Párt 23 jelölt önálló listán,
• Jobbik 16 jelölt önálló listán,
• TISZA - Tisztelet és Szabadság Párt 12 jelölt önálló listán,
• LMP – Zöldek 14 jelölt önálló listán,
• Magyar Kétfarkú Kutya Párt 9 jelölt önálló listán,
• MMN - Mindenki Magyarországa Néppárt 8 jelölt önálló listán,
• MEMO - Megoldás Mozgalom 7 jelölt önálló listán,

A mandátumszerzési küszöb

A magyar választási rendszer 5%-os küszöböt alkalmaz.

A listákra leadott érvényes szavazatok összesítése alapján megállapítják, hogy melyek azok a listák, amelyekre leadott érvényes szavazatok száma nem éri el az összes szavazat 5%-át.

Ezek a listák nem kaphatnak mandátumot.

A mandátumkiosztás

A mandátumokat a mandátumszerzési küszöböt elérő listák között kell kiosztani az ún. d’Hondt módszerrel.

A listáról a jelöltek a jelölő szervezet által előzetesen meghatározott sorrendben szereznek mandátumot, azt a választópolgár a szavazatával nem befolyásolja (zárt lista).

A mandátumszerzés után

A megválasztott EP-képviselők függetlenek maradhatnak, illetve csatlakozhatnak egy képviselőcsoporthoz. 

Ezek nem nemzeti frakciók, hanem közös eszméken alapuló politikai csoportok.

Egy frakció létrehozásához legalább 23 képviselő szükséges, akiknek a tagállamok legalább 1/4-ét kell képviselniük.

Egyszerre egy képviselőcsoportba lehet tartozni.

Jelenleg az Európai Parlamentben 7 képviselőcsoport van:

• Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport,
• Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben képviselőcsoport,
• Renew Europe Group,
• Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport,
• Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport,
• Identitás és Demokrácia képviselőcsoport,
• Baloldal az Európai Parlamentben képviselőcsoport - GUE/NGL.

Eredmények

Először a polgármester-választás szavazólapjait számlálják meg a bizottságok, majd a képviselő-testületi tagokra leadott szavazatok következnek, utána Budapesten a főpolgármester-választás szavazólapjai.

Ezután számlálják össze a vármegyei közgyűlésekre, Budapesten a Fővárosi Közgyűlésre leadott szavazatokat, végül az EP-választás szavazólapjait.

Az EP-választás eredményeit nem közlik este 11 óra előtt, ugyanis addig nem hozhatják nyilvánosságra az eredményt sehol, amíg minden országban be nem fejeződik a szavazás.

Olaszországban van, ahol 11 óráig lehet szavazni.

Ez az oka annak, hogy nálunk az európai parlamenti választások szavazólapjait számlálják utoljára.

A szavazatok összeszámlálásának eredményeit a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője továbbítja a helyi választási irodához, amely rögzíti azokat az informatikai rendszerben, és felkerülnek a Nemzeti Választási Iroda oldalára, a valasztas.hu-ra.

Eszerint először tehát a polgármester-választások eredményeiről tájékozódhatunk.

Az európai parlamenti választásokat ötévente tartják meg.

A választásra jogosultak száma a szavazóköri névjegyzék előállításakor (azaz 2024. március 13-án) 7 millió 837 ezer 334 fő volt, június elején 7 millió 805 ezer 477 főre csökkent a választásra jogosultak aktuális száma.

Az európai választásokkal kapcsolatos további tudnivalókról itt tájékozódhat.

A magyarországi európai választásokkal kapcsolatos további tudnivalókról itt tájékozódhat.

 

🔴 Közvetítés percről percre...