21:03

A vásárhelyi részeredményeknél jóval szerényebb feldolgozottság mellett az alábbi adatok is figyelemreméltóak:

• Győrben a nagy visszatérő Borkai Zsolt (Borkaival Közösen A Jövőnkért) 2,07 százalékos feldolgozottságnál még vezetett, 14,43 százaléknál viszont már csak harmadik volt (28,43). Ekkor nemcsak Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) előzte meg (31,47), hanem Pintér Bence is (TSZV, LMP-Zöldek, Momentum – 28,79)
• Pécsett a regnáló városvezetőnek, Péterffy Attilának (Pécs Jövőjéért Egyesület) áll a zászló (45,62 százalék), Fidesz-KDNP-s kihívója, Csizmadia Péter (36,07) egyelőre tisztes távolságból követi (9,40 százalékos feldolgozottság)
• Egerben a kormánypárti Vágner Ákos áll az élen (34,68 százalék), az eddigi polgármester, Mirkóczki Ádám (CKE) 27,97 százalékkal követi őt. (19,05 százalékos feldolgozottság)

20.27 Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa) meggyőző fölénnyel vezet Hódmezővásárhelyen. 37,25 százalékos feldolgozottságnál 52,03 százalékon áll, míg kormánypárti kihívója, Grezsa István (Fidesz–KDNP) 40,96 százalékon áll. 

20.11 Megnéztük, a legnagyobb vidéki városok – eddigi – vezetői milyen várakozásokat fogalmaztak meg, miután leadták a maguk voksát.

Papp László (Debrecen) „Ma Magyarország és Debrecen jövője a tét! Fejlődés, stabilitás, biztonság. A Fidesz–KDNP mindezeket garantálja. Én már leadtam a voksom. Minden szavazatra szükség van, kérem, támogassák a kormánypártot és jelöltjeit!”

 

 

Botka László (Szeged) „Szeretjük, építjük, megvédjük Szegedet.”

Veres Pál (Miskolc) „Ma Miskolcról is döntünk.”

Péterffy Attila (Pécs) „Én már szavaztam a Pécs Jövőjéért jelöltjeire. Ma minden szavazatra szükség van, az önére is számítok. Ne feledjék: pécsiség mindenkor. Ma különösen.”

Dézsi Csaba András (Győr) „Nagy a tét: Győr további fejlődése, biztonsága, békéje.”

19.35 Ez itt már a finis, a 18.30-as részeredmények alapján mutatjuk, a megyei jogú városokban hányan szavaztak. Fél órával a célvonal előtt Hódmezővásárhelyen és Szombathelyen voltak a legaktívabbak a választópolgárok, míg az 50 százalékos részvétel ekkor már csak Miskolcon váratott magára.

Hódmezővásárhely – 65,56 százalék

Szombathely – 61,60

Érd – 59,53

Győr – 58,47

Veszprém – 58,25

Székesfehérvár – 58,13

Szekszárd – 57,50

Eger – 56,90

Kaposvár – 56,62

Sopron – 56,62

Zalaegerszeg – 55,53

Baja – 55,45

Békéscsaba – 55,45

Szolnok – 54,20

Dunaújváros – 54,11

Kecskemét – 53,57

Nagykanizsa – 53,44

Nyíregyháza – 52,68

Szeged – 52,67

Debrecen – 52,46

Esztergom – 52,24

Pécs – 51,20

Salgótarján – 50,55

Tatabánya – 50,42

Miskolc – 49,93

19.25 Öt évvel ezelőtt a megyei jogú városok közül Békéscsabán volt a legegyértelműbb a polgármester-választás kimenetele: a független, de kormánypárti támogatást élvező Szarvas Péternek 69,12 százalékpontos előnye volt a második helyezettel szemben. A Fidesz–KDNP részéről magabiztosan nyert Balaicz Zoltán (Zalaegerszeg, 47,08 százalékpontos fór), Papp László (Debrecen, 40,23), Cser-Palkovics András (Székesfehérvár, 27,39). Míg az ellenzéki oldalon feltűnő volt Botka László dominanciája Szegeden (Összefogás Szegedért Egyesület, 24,15), illetve Márki-Zay Péteré Hódmezővásárhelyen (MMM – Tiszta Vásárhelyért Egyesület, 14,6).

 

20:12

Vezet Márki-Zay Hódmezővásárhelyen

37,25 százalékos feldolgozottságnál Márki-Zay Péter (52,03 százalék) vezet a fideszes Grezsa Istvánnal (40,96 százalék) szemben.

20:02

Békéscsabán jó eséllyel marad a mostani polgármester

Az adatok 14,71 százalékos feldolgozottságánál bő ezer szavazattal vezet Szarvas Péter, aki a Hajrá Békéscsaba nevű szervezet jelöltje volt, és már 2019-ben is ő nyert. A Hajrá Békéscsabát a helyiek lila Fideszként is emlegetik, mert a kormánypárt is beállt Szarvas mögé. Szarvas egyik kihívója, Pap János, aki korábbi városvezetőként 18 év után tért vissza a politikába. Az MSZP–DK–Párbeszéd-Zöldek–Nép Pártján közös jelöltje jelenleg csak a harmadik, még a Patrióta Egyesület Békéscsaba színeiben indult Bodóczi István is előtte van 275 szavazattal.

19:02

Lezárult a szavazás, hamarosan jönnek az eredmények

19 órakor hivatalosan lezárult a szavazás az országban. Az első részeredmények hamarosan érkeznek minden szavazókörből. 

18:27

Csapás lehet a kis pártoknak a magas részvétel

Cikk.: Index

 

18:11

Este 20 órától folyamatosan közli az NVI az eredményeket

A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a helyi önkormányzati választás eredményeinek közlését – írja az MTI.

A vasárnapi választások előzetes eredményeit a www.valasztas.hu oldalon teszik közzé. A szavazatszámláló bizottságok először a polgármester-választás szavazólapjait számolják össze, ezt a képviselő-testületi tagokra leadott szavazatok összesítése követi, majd Budapesten következnek a főpolgármester-választás szavazólapjai. Ezután számlálják össze a vármegyei közgyűlésekre leadott szavazatokat, a szavazatszámlálást az európai parlamenti választás szavazólapjaival fejezik be.

Az EP-választás eredményeit azonban az NVI addig nem közli, amíg Olaszországban este 11 órakor lezárul a szavazás.

 

17:12

50%-os a részvételi arány Magyarországon

Egészen pontosan országosan 50,69 százalék. A legtöbben, 55,86 százaléknyian Vas megyében vettek részt a két választáson. Budapesten 51,64 százalék a részvételi arány, a Bács-Kiskun vármegyei választók a legpasszívabbak, ott 47,3 százalék volt a részvétel.

 

 

16:48

 

Rendkívüli hír: Pofán vágták a szerencsi polgármestert, miután választási csalás gyanúja miatt lefotóztak egy autót

Tovább a cikk itt.: Rendkívüli hír: Pofán vágták a szerencsi polgármestert, miután választási csalás gyanúja miatt lefotóztak egy autót

 

16:42

Ahol Tisza párti jelölt van, kilőtt a választási részvétel

Négy budapesti kerületben (X., XI., XVII. és XVIII.) állított polgármesterjelöltet a Tisza párt – ebből a XI. és XVII. kerületben egy-egy civil szervezettel is együttműködnek. Emellett két vidéki településen támogatnak polgármesterjelöltet (Jászapáti, Balassagyarmat), Békéscsabán egy polgármesterjelöltet és az őt indító civil szervezetet, még Gyulán a Marég egyesület kampánya kötődött szorosan a Tiszához.

Ezeken a településeken és ezeknek a kerületeknek a többségében a részvételi adatok délután három órakor szinte kilőttek a 2019-es önkormányzati választások részvételéhez képest.

A legkisebb mértékben a XI. kerületben nőtt a részvételi arány, itt 6,22 százalékkal többen szavaztak délutáni három idén, mint öt éve. Ez az egy hely, ahol a növekedés elmarad az országostól (az országos átlag idén 42,04 százalék, 2019-ben 34,69 százalék volt, a növekedés 7,35 százalék). A két Békés megyei településen viszont majdnem 11 és csaknem 10 százalékkal többen szavaztak eddig, mint öt évvel ezelőtt, de 9 százalék fölötti a növekedés Balassagyarmaton és a XVII. kerületben is.

A pártnak egyébként EP-listája van, ami az előrejelzések szerint a második legjobb eredményt érheti el az európai parlamenti választáson. Az önkormányzati választáson azonban nagyon visszafogta magát, így azon, mint megírtuk, választók milliói nem szavazhatnak tiszás jelöltekre.

 

16:30

Mint egy rossz bohóc!

Szentkirályi Alexandra még ma is hívogatja az embereket

Megállás nélkül dübörög a fideszes kampánygépezet, még ma is keresik a listáikon szereplő embereket.

Így tesz Szentkirályi Alexandra is a posztja szerint.

Sajnos minket még nem hívott, pedig kíváncsiak lennénk, hogy vajon a Fidesz visszalépett főpolgármester-jelöltjeként szólít-e fel éppen embereket szavazásra.

Forrás

 

16:25

Valamivel többen regisztráltak a külképviseleti szavazásra, mint legutóbb

A külképviseleten szombaton és vasárnap mintegy 21500 választó adhatja le szavazatát, öt éve 20 ezren szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, írja az NVI. Az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt szombaton kezdődött a szavazás, helyi idő szerint 6 és 19 óra között. Legtöbben New Yorkban szavazhattak, ahol 350 választó kérte a névjegyzékbe vételét.

A külképviseleteken azok a magyar állampolgárok adhatják le voksukat, akik magyarországi lakhellyel rendelkeznek, a választás napján külföldön tartózkodnak, valamint május 31-éig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe és jelezték, hogy mely városban kívánnak szavazni.

Argentínában, Brazíliában és Uruguayban már közép-európai idő szerint szombat éjfélkor lezárult a szavazás. Az Amerikán kívüli első szavazókör Új-Zélandon, közép-európai idő szerint szombat este nyolckor nyílt, majd két órára rá az ausztrált kontinensen is megnyílt a lehetőség. Közép-európai idő szerint vasárnap reggel 7-kor megnyílt a szavazókör többek között Londonban, Lisszabonban, Dublinban és Tuniszban, utolsóként pedig reggel 8-kor Ghánában.

 

16:04

Újabb rekord: 42,04 százalék a részvétel három óráig

Három óráig a névjegyzékben szereplők 42,04 százaléka ment el szavazni – közölte a választási iroda.

Ez azt jelenti, hogy 3 310 686-an szavaztak eddig.

Ez a részvételi adat már közel van ahhoz, ami a 2019-es EP-választás egész napos részvételi adata volt (43,58 százalék), akárcsak a 2014-es önkormányzati választás egész napos részvételéig (44,3 százalék).

 

 

Forrás

 

A két évvel ezelőtti parlamenti választáson 52,75 százalékos volt a részvétel délután háromkor, ahhoz képest tehát most már igencsak szétnyílt az olló (9 órakor még csak néhány tized százalék volt a különbség).

A legmagasabb a részvétel most Veszprém megyében, ahol 43,77 százaléknyian szavaztak, ettől alig marad el Budapest a 43,63 százalékkal. Mellettük Hevesben (43,23) és Zalában (43,14) emelkedett 43 százalék fölé a részvételi arány.

A megyei jogú városok közül Hódmezővásárhelyen a legaktívabbak a szavazók, a részvétel már 50 százalék fölött volt délután háromkor.

A másik végletet a megyék közül Bács-Kiskun megye jelenti, ahol csak 38,91 százaléknyian mentek el szavazni.

Negyven százalék alatt van a részvétel Hajdú-Bihar (39,43) és Jász-Nagykun-Szolnok (39,83) megyékben is.

 

15:57

Szédülés, kifordult könyök, áramszünet

A Nemzeti Választási Iroda listázza a rendkívüli eseményeket. Eddig ilyenek történtek:

• Egy választóra mentőt kellett hívni, miután rosszul lett.
• Egy másik választó megszédült és elesett, de nem lett baja.
• Ellentétben a Komádi, 1. számú szavazókör szavazatszámláló bizottság elnökével, aki elesett, a bal könyöke pedig kifordult.
• Vámosgyörk egyik szavazóhelyiségében 9:20-kor elment az áram, amit átmenetileg zseblámpákkal oldottak meg.
• Volt olyan szavazó is, aki esés közben magával rántotta a szavazófülkét, és olyan is, akinek a ruhája beleakadt az egyik urnába.

 

15:50

50-55% lehet a részvétel estig

A legfrissebb, 33 százalékos részvételi adatokat Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője kommentálta az Indexnek.

A korábbi választások alapján egyértelmű következtetéseket ezen a ponton még nem lehet levonni. Úgy tűnik viszont, hogy a kisebb településeken kimondottan aktívak a választópolgárok, ami a kormánypártoknak lehet előnyös. Budapesten szoros küzdelem várható, ott a délután is nagyon fog számítani. Ami az EP-választásokat illeti: a Fidesz–KDNP-nek előre jelzett 50 százalékos szavazatarány még valószínűbbé vált a vidéken tapasztalható aktivitás miatt, a 2 millió támogatót sem zárnám ki – automatizmusok ugyanakkor nincsenek

– fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel, megjegyezve, hogy a 13 órai, 33 százalékos adat alapján 50-55 százalékos részvétel várható, de a végleges szám sok mindentől függ, például az időjárástól is.

15:06

Heves záporok és zivatarok lehetnek az eredményvárókon

Vasárnap főleg az ország északi felén várható zápor, zivatar, amelyek egy adott pont fölött akár többször is átvonulhatnak – írja a HungaroMet.

Mivel egyes pártok – például a Tisza – eredményvárói a szabad ég alatt lesznek, az időjárás befolyásoló tényező lehet. 

HEVES ZIVATAROK IS KIALAKULHATNAK, MELYEKET FELHŐSZAKADÁS, JÉGESŐ, ILLETVE ERŐS, VIHAROS SZÉLLÖKÉS KÍSÉRHET.

A légmozgás zivataroktól függetlenül alapvetően gyenge lesz.

A minimum-hőmérséklet általában 16 és 21 fok között valószínű, ennél helyenként hűvösebb is lehet.

 

14:02

Török Gábor: A Fidesznek 48, a Tiszának 25 százalék felett siker a választás

A politológus oldalán egy táblázatot állított össze, hogy szerinte hogyan lesz érdemes értelmezni az esti adatokat.

Írt hozzá két elképzelt példát is:

• 1) ha a Fidesz mondjuk 43 százalékot szerez, azzal megnyeri a választást és 14 évnyi kormányzás után továbbra is a legnagyobb párt marad (egyrészt siker), ugyanakkor a legutóbbi választási eredményeitől lényegesen elmarad (másrészt kudarc) - ha viszont 48 százalék fölött szerepel, akkor nincs másrészt.
• 2) ha a Tisza mondjuk 19 százalékot szerez, azzal pár hónapos pártként példátlanul jól szerepel (egyrészt siker), ugyanakkor a várakozásoktól, a felmérésektől elmarad (másrészt kudarc) - ha viszont 25 százalék fölött szerepel, akkor nincs másrészt.

 

13:57

Itt vannak az újabb részvételi adatok

Továbbra is nagyon magas a részvétel, a névjegyzékben szereplők 33,14 százaléka vett részt a szavazáson 13 óráig. Ez az EP- és önkormányzati választások esetében rekordnak számít, a két évvel ezelőtti parlamenti választáson 40,01 százalékos volt a részvétel délután egy óráig, vagyis ahhoz képest egyre jobban nyílik az olló.

13:24

Hat óránk maradt urnazárásig

Vasárnap reggel 6 órakor megnyitották a több mint tízezer magyarországi szavazókört, hogy az arra jogosultak leadhassák voksaikat. A választópolgárok nemcsak a helyi képviselőkre, polgármesterekre, hanem országos EP-listákra is szavazhatnak.

Személyesen június 9-én, azaz ma 6 órától egészen este 19 óráig mindenki a saját lakóhelyén, a saját városában, falujában, kerületében szavazhat – jellemzően ugyanabban a szavazókörben, ahol az előző választásokon, kivéve, aki átjelentkezését kérte egy másik, szintén a tartózkodási helyén lévő szavazókörbe. 

A SZAVAZÁSRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ IDŐ TÖBB MINT FELE MÁR ELTELT A 2024-ES EURÓPAI PARLAMENTI ÉS ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOKON.

Országszerte több mint húszezer „munkahelyről” döntenek a választópolgárok, összesen csaknem 56 ezer jelölt közül. Összesen 3177 polgármestert választanak, Budapesten pedig egy főpolgármestert is a lakosok.

A települési önkormányzati képviselőkre is lehet voksolni, az ő számuk megközelíti a 17 ezret. Ezenkívül fővárosi lisákra (32 mandátum) és vármegyei közgyűlési mandátumokra (381) voksolhatunk, ezeket mind külön szavazólapon tehetjük meg. Az EP-választáson azon pártok listájára lehet szavazni, amely szervezeteknek sikerült május 3-ig megfelelő számú érvényes ajánlást gyűjteni. Magyarországon 11 ilyen párt van, amely elérte a húszezer ajánlást.

13:10

Az Index saját gyártású grafikont készített 

Az Index saját gyártású grafikája a Nemzeti Választási Iroda hivatalos statisztikáival lett összehangolva, amelyet vármegyénkénti és fővárosi lebontásban is meg lehet tekintetni. Minél zöldebb a terület, annál többen járultak az urnákhoz. 

A részvételi adatokat itt találja. 

12:22

Több mint 216 ezer elsőválasztó élhet első a választójogával a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament tagjainak vasárnapi választásán.

Ők azok, akik a 2022-es országgyűlési választás óta váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá.

Az első választók kulcstartót kapnak a szavazatszámláló bizottságtól, a bevásárlókocsiknál használható érme nagyságú kulcstartó egyik oldalán Magyarország, a másikon az Európai Unió zászlaja látható.

 

12:08

Szombathelyen homokzsákpakolás és voksolás között dönthetnek a szavazók

Szombathely Petőfi-telepi városrészén a vasárnap többeknek másképp alakult, mint ahogy azt előre tervezték. Az éjjeli esőzések hatására a lakóparkot elöntötte a víz, sokan még most is homokzsákokat pakolnak – írja a Nyugat.hu.

Néhány száz méterre onnan, a templom melletti közösségi házban viszont javában zajlik a választás. Szombathely legkisebb városrészén öt éve 9 óráig a választásra jogosultak 3,38 százaléka (16 fő) jelent meg, ez a szám most jelentősen nagyobb, 9 óráig a választók 10,25 százaléka (45 fő) adta le a voksát – olvasható a portálon.

11:55

Részvételi adatok

Délelőtt 11 óráig a választásra jogosultak 22,89 százaléka szavazott le, ez újabb részvételi rekord mind az EP-, mind az önkormányzati választások történetében.

Ez még mindig sokkal magasabb, mint a 2019-es önkormányzati választási részvétel, ami 18,25 százalékos volt, nem is beszélve az EP-választásról.

Viszont míg a 9-es adat közel volt a két évvel ezelőtti parlamenti választási részvételhez (9,98 és 10,31 százalék), mostanra ahhoz képest jócskán kinyílt az olló: a 2022-es részvétel 11 órakor 25,77 százalék volt.

 

Forrás. NVI

Három megyében már 25 százalék fölött van a részvétel: Tolnában 25,72 százalék, Somogyban 25,21 százalék, míg Csongrád-Csanád megyében 25,01 százalék.

A fővárosban 21,98 százalékos volt a részvétel.

 

11:45

Nagy Attila Tibor politikai elemző izgalmas választásra és rekordrészvételre számít.

11:02

Sulyok Tamás Szegeden adta le a szavazatát

„Az a legfontosabb, hogy a választópolgárok menjenek el szavazni” – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök, miután vasárnap Szegeden leadta szavazatát az európai uniós és önkormányzati választásokon.

Az államfő rövid nyilatkozatában megköszönte azoknak, akik ma elmennek választani és elmondta, hogy úgy gondolja, a választásokkal „hozzásegítjük a választópolgárokat ahhoz, hogy mindenki ki tudja fejezni akaratát”.

10:27

A választással összefüggő rendőri feladatokról szóló ORFK-utasítás szerint a rendőrkapitányságok vezetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a szavazás napján, valamint az azt megelőző és követő napon biztosított legyen a szavazóhelyiségek környékén a rendszeres rendőri jelenlét.

A rendőrkapitányságok vezetői gondoskodnak arról, hogy az illetékességi területükön működő szavazatszámláló bizottsági elnökök megkapják a tájékoztatást arról, miként lehet gyorsan rendőri intézkedést igényelni. A közterületi szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első rendőr 15 percen belül megérkezzen.

A szavazóhelyiségben a rend fenntartása elsődlegesen a szavazatszámláló bizottság feladata, de ha szükség van rendőri intézkedésre, akkor azt haladéktalanul meg kell tennie a rendőrnek, de biztosítani kell a választás zavartalanságát. 

10:03

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 9 óráig a szavazásra jogosultak 9,98 százaléka, 785 546 szavazó járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Ez az adat magasabb, mint a 2019-ben rögzített 9 órai, a 2022-es országgyűlési választástól viszont elmarad, két évvel ezelőtt ilyenkor már a választópolgárok 10,31 százaléka járult az urnákhoz.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

• Baranya vármegye 11,16 százalék – 33 689 szavazó,
• Bács-Kiskun vármegye 11,48 százalék – 47 163 szavazó,
• Békés vármegye 10,48 százalék – 28 557 szavazó,
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 8,48 százalék – 43 069 szavazó,
• Csongrád-Csanád vármegye 11,82 százalék – 38 383 szavazó,
• Fejér vármegye 11,07 százalék – 37 825 szavazó,
• Győr-Moson-Sopron vármegye 10,91 százalék – 41 153 szavazó,
• Hajdú-Bihar vármegye 8,85 százalék – 37 435 szavazó,
• Heves vármegye 10,15 százalék – 23 966 szavazó,
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 9,65 százalék – 28 372 szavazó,
• Komárom-Esztergom vármegye 9,82 százalék – 23 985 szavazó,
• Nógrád vármegye 9,62 százalék – 14 657 szavazó,
• Pest vármegye 9,57 százalék – 102 000 szavazó,
• Somogy vármegye 12,07 százalék – 30 720 szavazó,
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 8,74 százalék – 38 069 szavazó,
• Tolna vármegye 12,69 százalék – 22 256 szavazó,
• Vas vármegye 10,54 százalék – 21 608 szavazó,
• Veszprém vármegye 11,34 százalék – 31 890 szavazó,
• Zala vármegye 11,14 százalék – 25 318 szavazó.

Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 343 ezer választópolgárból 1,62 százalék, 21 744 választó adta le szavazatát. Délelőtt 9 órára már a jogosultak 8,59 százaléka (115 431 választó) járult az urnákhoz.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról.

A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

 

09:00

Itt vannak az első részvételi adatok

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 9 óráig a szavazásra jogosultak 9,98 százaléka, 785 546 szavazó járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk: ez az adat magasabb, mint a 2019-ben rögzített 9 órai, a 2022-es országgyűlési választástól viszont elmarad, két évvel ezelőtt ilyenkor már a választópolgárok 10,31 százaléka járult az urnákhoz.

08:08

Eddig rendben zajlanak a választások. 

07:22

Ezeket az iratokat kell bemutatni a szavazásnál

A választók a névjegyzék aláírásával igazolják, hogy átvették a szavazólapokat június 9-én; idén azonban nem kell minden választástípus – önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választás – névjegyzékét külön aláírni.

A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (korábbi elnevezés szerint személyi számát).

A nem magyar állampolgárságú választópolgárok esetében a személyazonosság igazolására alkalmas (a magyar hatóságok által kiállított érvényes okmányok mellett) az EU más tagállama által kiállított személyi igazolvány, illetve útlevél is.

Az okmányoknak természetesen érvényeseknek kell lenniük.

Nem engedi a bizottság szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és a lakcímét igazolni, vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége.

A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek. 

Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyeket a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el.

A választópolgárnak alá is kell írnia a névjegyzéket.

Azokban a szavazókörökben, ahol minden választópolgár szavazhat az önkormányzati és az EP-választáson, úgynevezett „egyszerű” névjegyzéket kell aláírni; és minden választópolgár kap önkormányzati szavazólapokat és EP-s szavazólapot, továbbá a névjegyzék rögzíti azt is, kell-e a választónak nemzetiségi szavazólapot adni, és ha igen, melyik nemzetiségét.

A választópolgár aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapokat.

Azokban a szavazókörökben, ahol van olyan választópolgár, aki nem szavazhat az önkormányzati vagy az EP-választáson, úgynevezett „ikszelős” névjegyzéket kell aláírni, ott a szavazatszámláló bizottság X-szel jelöli, hogy mely szavazólapok átvételére jogosult a választópolgár.

Ez történik, ha valaki nem veszi át a szavazólapot

A szavazatszámláló bizottságnak valamennyi szavazólapot át kell adnia a választópolgárnak, de ha a választó a szavazólapok közül egyet vagy többet szándékosan nem visz magával, hanem a bizottságnál hagyja, a hátrahagyott, előre lebélyegzett szavazólapot át kell húzni, rá kell írni, hogy át nem vett szavazólap, és az át nem vett és a fülkében talált szavazólapok borítékjába kell helyezni.

Emiatt nincs arra lehetőség, hogy aki később meggondolja magát, és mégis szavazna azon a választáson, amelynek szavazólapját a bizottságnál hagyta, szavazhasson.

A szavazólapokat a könnyebb megkülönböztethetőségért eltérő színű kerettel látták el:

• az EP-szavazólap kerete kék,
• a főpolgármesteri szavazólapé rózsaszín,
• a polgármesteri szavazólapé sárga,
• a vármegyei és fővárosi listás szavazólapé szürke.
• Az egyéni listás és egyéni választókerületi szavazólap egységesen fehér.

A választópolgár a szavazólapokkal egy fehér borítékot is kap, abba teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.

A nemzetiségi választás szavazólapjai teljes egészében zöld színűek, a választópolgárnak ezeket zöld színű borítékba kell tennie, és le kell ragasztania, mielőtt az urnába dobja, különben a szavazata érvénytelen lesz.

Amennyiben az EP-választás vagy a helyi önkormányzati választás fehér szavazólapjai a zöld borítékba kerülnek, azokat nem lehet figyelembe venni az eredménymegállapításnál.

 

07:05

Önkormányzati választás 2024 - Kisokos

Hány szavazólapot kapunk? Mire szavazunk kistelepülésen, városban vagy Budapesten? Hogyan zajlik az európai parlamenti választás? Röviden és könnyen érthetőn A-tól Z-ig.

Június 9-én egyszerre tartják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat Magyarországon. A szavazás menete ezért eltér a megszokottól. Mindegyik szavazólap teljesen másként néz ki. A szavazás vasárnap reggel 6 kor kezdődik, este 7-ig tart.

A kistelepüléseken és a városokban 3-4, Budapesten 5 szavazólapot kapnak a legtöbben, a nemzetiségekhez tartozók plusz egyet:

• meg kell választani a polgármestereket,
• minden településen meg kell választani a képviselő-testületet,
• és mindenhol van legalább egy európai parlamenti szavazatunk is,
• ezen felül a vármegyei közgyűlésekre, illetve a Fővárosi Közgyűlésre,
• és a főpolgármester személyére is szavaznak az arra jogosult választók,
• külön szavazólapon lehet a nemzetiségi önkormányzatok jelöltjeire szavazni.

A szavazólapokat a könnyebb megkülönböztethetőség érdekében eltérő színű kerettel látták el: az EP-szavazólap kerete kék, a főpolgármesteri szavazólapé rózsaszín, a polgármesteri szavazólapé sárga, a vármegyei közgyűlésé szürke. Az egyéni listás és egyéni választókerületi szavazólap egységesen fehér színű, a nemzetiségi szavazólapok pedig zöldek. Ezeket a szavazóknak zöld színű borítékba kell tenniük és le kell zárniuk, különben szavazatuk érvénytelen lesz.

Helyi önkormányzati választások

A polgármesterekről szóló szavazólapokon a településen induló polgármester-jelöltek vannak felsorolva. Településekként eltérő, hogy a jelöltek milyen pártok vagy pártszövetségek, helyi szövetségek vagy egyesületek támogatásával, illetve függetlenként indulnak. A jelöltek száma is eltérő. Van, ahol csak egy, máshol kettő vagy több személy indul a polgármesteri tisztségért.

Az önkormányzati képviselő-testületekről szóló szavazólap is különböző lehet településenként.

A kisebb településeken úgynevezett kislistás szavazás dönt a képviselői helyekről. Ez azt jelenti, hogy aki ilyen településen szavaz szavazólappal találkozik, amin több név fel van sorolva. Közülük annyi nevet ikszelhet be a szavazó, ahány tagja lesz majd a képviselő-testületnek. Jellemző, hogy az így választható képviselő-testületi jelöltek közül sokan függetlenként indulnak.

A nagyobb településeken egyéni választókerületekben indulnak az önkormányzati képviselőjelöltek. Jellemző, hogy jelentős részük nagyobb pártok, pártszövetségek színeiben indulnak. Gyakran 2-3-4 önkormányzati képviselőjelölt indul egy egyéni választókerületben. A szavazás alakulását erősen befolyásolja a pártszimpátia, különösen, ha a jelöltek személyét nem ismerik alaposan a választók.

Vármegyei listára is lehet szavazni a megyei jogú városok és a főváros kivételével, ez egy újabb szavazólapon történik. Ezekkel a listákkal a vármegyei képviselő-testületeket választják meg, pártlisták alapján.

Budapesten külön szavazólapon a főpolgármester személyére, illetve egy másik szavazólapon a Fővárosi Közgyűlés képviselőire voksolhatunk.

A főpolgármesteri tisztségért idén hárman indulnak: Karácsony Gergely hivatalban lévő főpolgármester (Párbeszéd-ZÖLDEK, DK, MSZP), Vitézy Dávid (Vitézy Dáviddal Budapestért, LMP-Zöldek), Dr. Grundtner András (Mi Hazánk).

Miért fontosak a képviselő-testületek?

A települési képviselő-testületek, megyei és a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztása azért fontos, mert egy polgármester egyedül nem képes végigvinni a választóknak ígért programját, hiszen a legtöbb kérdésben nem a polgármester egymaga dönt, hanem a képviselőtestület. Minél erősebb az önkormányzati testületekben és annak majdani bizottságaiban a támogatottsága, annál célirányosabb lehet a tevékenysége. Az ellenkezője is igaz. Ha a polgármesteri pozíció mellé már a mandátum kezdetekor csekély többség társul a képviselő-testületben, a hivatali idő éveiben elfogyhat a levegő a polgármester körül, ha ellenzéke teret tud nyerni egyes körzetekben időközi választások során. A mostani ciklusban volt arra példa, hogy mandátuma végére kisebbségbe került a polgármester, ezáltal a képviselő-testület ellene szavazott az egyes döntések meghozatalakor. Előfordult ez budapesti kerületben éppúgy, mint ahogy a következő ciklusban megtörténhet, hogy a főpolgármesternek egyezségre kell jutnia a közgyűlésben olyan párttal vagy pártokkal, ami vagy amelyek nem őt támogatták.

A Fővárosi Közgyűlés megválasztása idén országos figyelmet kap

A Fővárosi Közgyűlés megválasztására most azért figyelhet az ország, mert a politikai életbe februárban berobbant Magyar Péter (TISZA) és pártjának ez lehet a gyakorlati politikában történő megmérettetése. A magyar választók a Fővárosi Közgyűlésben, illetve az európai parlamenti választáson adhatnak először valódi mandátumokat ennek a pártnak.

 

07:00

Nyitnak a szavazóhelyiségek országos szinten.

 

🔴 Közvetítés percről percre...