Eric Mamer: Az EU-s pénzek közel felét felszabadítjuk Magyarország számára
A 2021–2027 közötti kohéziós alapból a magyar kormánynak járó 22 milliárd euróból 10 milliárd eurót szabadítanak fel. Ugyanakkor a Bizottság szerint továbbra is vannak gondok a magyar jogállamisággal, így nem minden felfüggesztett forrás előtt adott zöld utat.
„A Bizottság alapos értékelése és a magyar kormánnyal folytatott többszöri eszmecserét követően úgy ítéli meg, hogy Magyarország megtette azokat az intézkedéseket, amelyek megtételére kötelezettséget vállalt annak érdekében, hogy a Bizottság úgy ítélje meg, hogy az EU Alapjogi Chartájában foglalt horizontális engedélyezési feltétel tekintetében teljesül a bírói függetlenség”
– áll az Európai Bizottság közleményében, ami azt jelenti, hogy az Európai Bizottság az unió 2021–2027 közötti kohéziós alapjából
A MAGYARORSZÁGNAK SZÁNT 22 MILLIÁRD EURÓBÓL 10,2 MILLIÁRD EURÓT FELSZABADÍT, AMI EZUTÁN ÍGY LEHÍVHATÓVÁ VÁLIK AZ ORSZÁG SZÁMÁRA.
Mint arra a Portfolio felhívja a figyelmet, ez körülbelül három évnyi kohéziós forrásnak felel meg, a Bizottság pedig az Orbán-kormány benyújtott számlái alapján indítja majd el a kifizetéseket – mivel a számlák elbírálására a Bizottságnak 60 napja van, így legelőször februárban érkezhetnek meg az első források.
Ugyanakkor nem minden felfüggesztett forrás kapcsán döntött így a Bizottság.
Mint arra a közlemény felhívja a figyelmet, a Bizottság szerint az igazságszolgáltatást érintő két feltétel teljesült, ugyanakkor más jogállamisági kérdések kapcsán továbbra is aggályai vannak az Ursula von der Leyen vezette testületnek. Így pedig
21 MILLIÁRD EURÓ TÁMOGATÁS TOVÁBBRA IS FELFÜGGESZTVE MARAD.
Mint a közlemény fogalmaz, a közbeszerzésekben, az ügyészségi eljárásokban, az összeférhetetlenségben, valamint a korrupció elleni küzdelemben tapasztalt hiányosságok miatt még 2022-ben 6,3 milliárd eurót felfüggesztettek.
A Bizottság ezeket ismét kivizsgálta, és azt állapította meg,
AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSÉT FENYEGETŐ KOCKÁZAT 2022 DECEMBERE ÓTA VÁLTOZATLAN MAGYARORSZÁGON.
Változhat az EU-csúcs hangulata
A bejelentés annak kapcsán nem meglepő, hogy Eric Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője szerdán a napi sajtótájékoztatóján arról beszélt , amennyiben a kormány közzéteszi az igazságügyi reformot, akkor a Bizottság annak gondos vizsgálata után dönt a felfüggesztett források felszabadításáról.
Mamer újságírói kérdésre, hogy van-e kapcsolat a Bizottság mostani döntése és a magyar kormány belebegtetett vétója között, azt válaszolta, hogy ezek nem a Bizottság szavai, ők mindössze azt vizsgálják, megszűntek-e az új jogszabály elfogadásával a korábban megfogalmazott aggályok az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.
Orbán Viktor még korábban bejelentette, hogy a kormány sem a 2021–2027-es uniós költségvetés módosítását, sem pedig Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásának megkezdését nem támogatja, ugyanakkor politikai igazgatója, Orbán Balázs kedden arról beszélt, ezen vétóktól a kormány elállhat, amennyiben minden felfüggesztett forrást felszabadít a Bizottság.
Viszont Orbán Balázs nem erről a tízmilliárd euróról, hanem minden felfüggesztett forrásról beszélt,
ÍGY JELENLEG NEM TUDNI, HOGY A MAGYAR KORMÁNYFŐ VALÓBAN ELÁLL-E A VÉTÓTÓL.
Az Európai Parlament nem nyitná meg a pénzcsapot
Az Európai Parlament négy képviselőcsoportja, a szociáldemokrata S&D, a korábban a Fideszt is tagjai között bíró jobbközép Európai Néppárt, a liberális Renew, illetve az ökobaloldali Zöldek vezetői szerdán
KÖZÖS LEVÉLBEN KÉRTÉK ARRA URSULA VON DER LEYENT, HOGY NE OLDJÁK FEL A FORRÁSOKAT, MIVEL SZERINTÜK AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FÜGGETLENSÉGÉVEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁKAT AZ ÚJ TÖRVÉNY NEM OLDOTTA MEG.
Mint fogalmaztak, leginkább az Országos Bírói Tanács megerősítése aggasztja őket, mivel a testület tagjainak kiválasztása még mindig folyamatban van, és „mivel már voltak arra utaló jelek, hogy a döntéshozatal nem független a kormány érdekétől”, ezért a testület 2024. január 10-i felállásáig várnának a kifizetések tilalmának feloldásával.
Ezenkívül a levélben szintén aggályukat fejezték ki a szuverenitásvédelmi törvény miatt, amivel szerintük az ellenzéki pártok mellett civil szervezeteket és más, a kormánnyal kritikus szervezeteket hallgathatnának el.
