És akkor elfogyott a magyarok pénze
Szinte mindenből kevesebbet vásárol a magyar, amin vélhetően a kormány által előírt kötelező akciózás sem fog segíteni.
A fő ok persze az árak elszállása, ám a rekordmagas infláció egyben lehetőséget is nyújt a kormánynak.
A hét legrosszabb statisztikája pénteken jelent meg és kiderült belőle, hogy akkora visszaesést mért a KSH a bolti forgalomban, mint amikor a járvány elején leállt minden. Mindez számokban: márciusban a nyers adat szerint 12,6, naptárhatástól megtisztítva 13,1 százalékkal kevesebbet vásároltunk, mint egy évvel korábban.
Félreértés ne essen: mindez nem azt jelenti, hogy kevesebbet költöttünk, hiszen az elmúlt egy évben akkora volt az infláció, hogy összességében több mint 10 százalékkal több pénzt hagytunk a boltokban.
A visszaesés már csak azért sem meglepő, mert az EY friss felmérése szerint a magyarok kétharmada jutott el oda, hogy több pénzt már nem tud költeni. © MTI / Balogh Zoltán Nagy kérdés, hogy a kormány által júniustól bevezetendő kötelező akciózás mennyire fog segíteni a kiskereskedelmi forgalom felpörgetésében. Elemzésünk szerint nemigen, a lépés inkább egy kommunikációs fogásnak jó, hiszen a kedvezményes áruk listáját az üzletek bejáratánál és az akciós újságokban is jól látható módon fel kell tüntetni. Valódi intézkedésnek ezzel szemben kevésbé alkalmas, mivel a kormánynak arra nincs ráhatása, hogy a vállalatok hogyan küszöbölik ki a szabad árképzéshez való joguk csorbítását.
Az akciózásról megkérdeztük Raskó György agrárvállalkozót, közgazdászt is, aki részletes elemzést írt az elmúlt bő egy évtized kormányzati politikájáról. Szerinte az Orbán-kormány 13 éve tör-zúz az élelmiszer- és agrárpiacon, kezdve a kiskereskedelmi különadótól, át a plázatörvényen és az ársapkán, egészen az ukrán gabona körüli kavarásig, mivel döntéseit kizárólag hatalompolitikai érdekek alapján hozza. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) pedig azt közölte, hogyha a kormány nem segít abban, hogy a beszerzési árak csökkenjenek, akkor még több külföldről behozott áru lesz a magyar boltokban.
A hét egyik legérdekesebb számítását a Pénzügyminisztérium tette közzé: az EU felé benyújtott középtávú tervezési dokumentumból, a Konvergencia programból ugyanis az derül ki, hogy hiába a kormánykommunikáció, a lakosságon csattan a kormányzati intézkedések ostora. Azok a PM szerint is visszafogják a háztartások fogyasztását, miközben növelik az inflációt.
