A volt ír pénzügyminiszter részletezte is, hogy mit ért ez alatt.

Az Európai Bizottság az elmúlt ötéves ciklusban – az első Von der Leyen-bizottság egyik vállalásaként - évente készített minden tagállamra vonatkozóan úgynevezett éves jogállamisági jelentést. (A legutóbbi itt olvasható.)

Ezt egyfajta párbeszéd előzte meg, amikor az Európai Bizottság küldöttsége találkozott a tagállamok hivatalos szerveivel, de a civil szféra és a sajtó képviselőivel is.

A jelentés minden évben ugyanarra a négy területre összpontosít: 

1. Igazságügyi reformok 

2. Korrupcióellenes keretek 

3. A tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége 

4. Intézményi fékek és ellensúlyok

Az utóbbi két évben az Európai Bizottság már nem csak megállapításokat tett, hanem ajánlásokat is megfogalmazott, amelyeket a tagállamok vagy elfogadtak és betartottak, vagy pedig nem.

Most azonban McGrath biztosjelölt kijelentette, hogy a költségvetésért felelős uniós biztossal együttműködve szeretne “szorosabb kapcsolatot a jelentés és a pénzügyi alapok lehívása között”.

"Minden rendelkezésre álló eszközzel"

Ezt a meghallgatás során többször is visszatérően megerősítette.

Elismerően nyilatkozott az elmúlt ciklus ezirányú fejleményeiről, például magáról a jogállamisági jelentésről, illetve az úgynevezett kondicionalitási (vagy jogállamisági) eljárásról, amelynek “köszönhető”, hogy a Magyarországnak járó uniós források jelentős része nem elérhető. 

“Mérhető javulást szeretnék elérni a jogállamiság területén, ezért minden rendelkezésre álló eszközt megragadok”

- jelezte Michael McGrath az elkötelezettségét.

Hozzátette, hogy a jogállamisági elvárások és a pénzekhez való hozzáférés közötti szoros kapcsolatnak már a következő költségvetésre vonatkozóan jelen kell lennie.

McGrath több alkalommal és nagyon határozottan leszögezte, hogy egyenlő elbírálást fog alkalmazni a tagállamok között és hozzátette: “pártatlanul fogok viselkedni”.

Úgy véli, a jelenleg rendelkezésre álló uniós eszköztár (kötelezettségszegési eljárások, jogállamisági eljárás, 7-es cikk szerint eljárás) meglehetősen sok lehetőséget tartalmaz, azonban szeretné ezek alkalmazását hatékonyabbá tenni. 

“Ha a jogállamiságot nem tartják tiszteleben, minden más szétesik”

- mondta a jelölt, és azt is aláhúzta, hogy egyetlen tagállam sem válogathat az uniós étlapról annak alapján, hogy melyik jogszabályt tartja be és melyiket nem. 

A vita során ez a téma egy-két kivételről eltekintve szinte mindig Magyarországgal összefüggésben merült fel. A magyar kormány számára ez újabb akadályokat jelent a pénzekhez való hozzáférés során, holott a mostani helyzet is több mint aggasztó. 

Fizetési felszólítás - halmozódó adósság

Az Európai Bizottság hétfőn 93 millió euró kifizetéséről szóló felszólítást küldött Magyarországnak, a 15 napos határidő november 19-én jár le. Ettől kezdve erre a pénzre is érvényes lesz az, mint ami 200 millió euró esetében már eldöntött tény: az Európai Bizottság ezeket az összegeket visszatarthatja a Magyarországnak esedékes kifizetésekből, vagyis az utófinanszírozásra benyújtott számlákból. Mindkét összeg az Európai Bíróság 2020 decemberi ítéletének semmibe vétele miatti büntetés: a 200 milliós euró egyszeri bírság mellett a bíróság napi 1 millió eurós kötbért vetett ki, mert Magyarország három és fél év alatt sem igazította a menekültügyi szabályozását az uniós normákhoz. A napi 1 milliós tétel első három havi “adagja” a 93 millió euró. Mindkét összegnél a késedelmi kamatokat is fizetni kell. 

Az Európai Bíróság magyar kormány által sokat bírált ítélete - szemben a kormányzati állásponttal - nem az illegális bevándorlók feltétel nélküli beengedéséről szól, ezt ugyanis tiltja az uniós jog. Hanem azt írja elő a döntés, hogy a magyar menekültügyi eljárásban érvényesíteni kell bizonyos eljárási garanciákat, és lehetővé kell tenni a határokon a nemzetközi védelem iránti kérelem beadását, valamint a bevándorlók visszakényszerítése is tiltott az EU jog alapján.

Tízmilliárdok befagyasztva

Továbbra is érvényesek a magyar pénzekre vonatkozó egyéb korlátozások.

Nagyrészt a korrupcióellenes intézkedések hiánya miatt továbbra is zárolnak a hétéves költségvetésből mintegy 10 milliárd eurót, illetve a helyreállítási alapok csaknem teljes összegét, ami ugyancsak közel 10 milliárd eurót tesz ki. 

A magyar kormány számára a tavaly decemberben felszabadított 10,5 milliárd euró az elérhető forrás.

Az ennek terhére beadott számlákból tartják majd vissza a 293 millió eurót és kamatait, azonban egyelőre nem érkeztek Brüsszelbe olyan számlák, amelyek ennek az összegnek legalább egy részére fedezetet nyújtanának.