Egy független testület vizsgálná, milyen kapcsolat van Marine Le Pen francia politikus és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.

A gyanú szerint több orosz oligarcha is támogatta Marine Le Pen elnökválasztási kampányát, a politikus a magyar MKB-banktól is kapott egy 4 milliárd forintos hitelt. Franciaországban most parlamenti vizsgálat indult Marine Le Pen és szélsőjobboldali pártja, a Nemzeti Tömörülés ellen – írja az Euronews.

A független testület azt próbálja kideríteni, hogy Le Penék kapcsolatban állnak-e Moszkvával, illetve kaptak-e pénzeket Vlagyimir Putyinhoz vagy Orbán Viktorhoz köthető szervezetektől.

A vizsgálat középpontjában egy 9,4 millió eurós hitel áll, melyet egy cseh–orosz bank folyósított a Nemzeti Tömörülésnek, és amelyet még nem fizetett vissza. Marine Le Pen boszorkányüldözésnek nevezte az eljárást.

Líbia és Gabon is finanszírozhatta a radikális jelölt kampányát

Emmanuel Macron még a tavalyi év áprilisában aratott győzelmet a francia elnökválasztás második fordulójában, ahol Marine Le Pen volt az ellenfele. A verseny nem volt olyan szoros, mint azt az elemzők várták, hiszen Macron jelentős győzelmet aratott.  

Marine Le Pen nem az első a francia politikában, akinek megkérdőjelezhető megállapodások alapján finanszírozták a kampányát külföldről.

Az MKB mellett az orosz, a líbiai és a gaboni kormányzat is érintett volt a radikális jobboldali jelölt, valamint két korábbi francia elnök, Nicolas Sarkozy és Jacques Chirac kampányfinanszírozásaiban.

Marine Le Pen 2021 októberében járt Orbán Viktornál a Karmelita kolostorban, majd februárban a francia RTL már arról értesült, hogy egy magyar banktól jutott hitelhez a Nemzeti Tömörülés pártjának jelöltje.

Ezt követően március elején derült fény arra, amikor a jelölteknek le kellett adniuk a vagyonnyilatkozatukat, hogy Le Pen 10 691 775 eurót, azaz mostani árfolyamon körülbelül 4 milliárd forint hitelt kapott az elnöki kampányára egy magyar banktól, amely történetesen az MKB volt.

A hír elég gyorsan körbejárta a francia sajtót, azonban nem ez volt az első eset az ottani elnökválasztások történetében, amikor az egyik – nemegyszer a későbbi győztes – jelöltet nagy összegekkel támogatták külföldről.