A Gazprom múlt hónapban bejelentette, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök pekingi tárgyalásait követően idén télen növelni fogja a földgázszállításokat Magyarországra.

Egyetlen politikai vezetőt ismerek Európában, aki kezet fog ezzel a háborús bűnössel, de ennyi

- mondta Simson a találkozóra utalva. Október végén a Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller elmondta azt is, hogy az idén már 1,3 milliárd köbméter gázt szállítottak pluszban Magyarországra.

Magyarország álláspontja éles ellentétben áll az EU többi részének - köztük Szlovákiának és Bulgáriának - azon törekvéseivel, hogy 2027-ig fokozatosan leállítsák az orosz energiaimportot - emlékeztet a Politico. Az EU az orosz invázió előtti több mint 40 százalékról mára kevesebb mint 10 százalékra csökkentette az orosz vezetékes gázimporttól való függőségét.

"Egyértelmű kérésünk, hogy a többi tagállamhoz hasonlóan, amelyek még mindig orosz technológiát használják, készítsenek tervet arra, hogyan diverzifikáljanak"

- mondta Simson.

Az energiaügyi biztos ugyanakkor azt is sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarország folytatja a Paks II. atomreaktor építését, amely az oroszországi támogatástól és nukleáris fűtőanyagtól függ.

Budapest azt ígérte, hogy ellenezni fog minden olyan szankciót, amely az atomenergiát érintené.

Az EU jelenleg az Oroszországgal szemben bevezetendő 12. szankciócsomagján dolgozik.

Bár a csomag - több uniós ország felszólítása ellenére - várhatóan nem tartalmaz majd jelentős korlátozásokat az orosz cseppfolyósított földgáz vásárlására vonatkozóan, Simson szerint

"amint Magyarországgal együtt meglesz az egyhangúság, akkor ez lesz a közös álláspontunk".

Magyarország továbbra is Oroszországból kapja a gáz nagy részét: az MVM még 2021 szeptemberében két hosszú távú szerződést kötött a Gazprommal, amely évi összesen 4,5 milliárd köbméter gáz szállításról szól.

Mivel az Északi Áramlat gázvezeték egy szabotázsakció miatt használhatatlanná vált, az orosz gáz a Török Áramlaton keresztül érkezik Magyarországra.

Fennáll az energiaellátási zavarok kockázata, amelyek jelentős hatással lehetnek az energiaárakra, a globális termelésre és az árak általános szintjére egyaránt – közölte az Európai Bizottság szerdán közzétett őszi gazdasági előrejelzésében.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: a gazdasági kilátásokat fenyegető bizonytalanság és lefelé mutató kockázatok az elmúlt hónapokban megnőttek az Ukrajna elleni elhúzódó háború és a közel-keleti konfliktus miatt.

Az európai gazdaság az idén még veszített lendületéből a magas megélhetési költségek, a gyenge külső kereslet és a monetáris szigorítás miatt, majd szerény fellendülés várható a kihívásokkal teli év után.

Az előrejelzés összességében 0,6 százalékos GDP-növekedést jósol 2023-ra, úgy az EU egészében, mint az euróövezetben, ami 0,2 százalékkal elmarad a legutóbbi, nyári előrejelzésben várt növekedéstől – tette hozzá az uniós biztos, írja az MTI.