“Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak, Európának változtatnia kell és erről szeretném önöket meggyőzni”

- kezdte felszólalását Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök szerint most jóval súlyosabb a helyzet, mint 2011-ben, az első elnökség félév alatt volt. 

“Ukrajnában háború dúl, súlyos konfliktusok vannak Közel-Keleten és Afrikában, melyek az eszkaláció veszélyét hodozza magukban”

- sorolta Orbán Vktor, azonnal hozzáfűzve, hogy 2015 óta nem látott mérteket ölt a migráció, a jelenlegi helyzet a schegeni térség szétesésvel fenyeget, közben Európa veszít globális versenyképességéből. 

Versenyképességtől bevándorlásig

A miniszterelnök hat pontban foglalta össze az elnökségi programot, a legnagyobb figyelmet a versenyképességre és a migrácóra fordította. Orbán szerint az EU gazdasági növekedése tartósan lassabb volt az elmúlt két évtizedben mint USÁ-ban és Kínában. Az Egyesült Államokban 2-3-szor magasabbak a villamosenergia árak, 4-5-ször magasabb a földgáz ára. Ugyanakkor az orosz energiáról leválás éreztette a hatását a GDP növekedésben, miközben az átállás óriási költségeket jelentett – folytatta Orbán, megemlítve, hogy a zöld átmenet önmagában nem kínál megoldást. 

A miniszterelnök szerint nincs könnyű vagy egyszerű megoldás, de a tagállamok gyors és hatékony fellépést várnak az intézményektől, az adminisztrációs terhek csökkentésével, a túlszabályozás csökkentésével, a megfizethető energiával, a zöld iparpolitikával, a belső piac erősitésével, a tőkepiaci unióval, illetve a kereskedelmpolitika szélesítésével. Ennek érdekében a magyar elnökség azt tervezi, hogy a tagállami vezetők novemberben egy versenyképességről szóló stratégiát fogadnak el, amely “a legmagasabb szintű politkai elkötelezettség lendületet fog adni a fordulathoz”. 

A bevándorlásról szólva Orbán kijelentette, hogy külső hotspotok nélkül nem  lehet megvédeni az európaiakat az illegális bevándorlástól.

“Ha valakit beengedünk, nem fogjuk tudni hazaküldeni. Csak azokat szabad beengedni, akiknek előzetesen megadtuk az engedélyt, minden más megoldás illúzió”

- jelentette ki. Azt is javasolta, hogy legyen rendszeres csúcstalálkozója a schengeni övezet országainak. 

A továbbiakban Orbán megemlítette az európai védelmi ipari stratégia szükségességét, a nygat-balkáni országok csatlakozásának felgyorsítását, a versenyképes, válságálló és gazdabarát mezőgazdaság támogatását és a kohéziós politika jövőjénk átgondolására hívott fel. 

“Nem azért vagyunk az EU tagjai, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne. Elnökségünk sikere az egész EU sikere lesz, tegyük együtt naggyá újra Európát”

- zárta beszédét. 

Páneurópai bírálatok

A magyar miniszterelnök nem beszélt az orosz-ukrán háborúról, az őt követő Ursula von der Leyen azonban ezzel kezdte a beszédét. Az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy a háborúban vannak, akik nem Putyin hataloméhségét látják, hanem az ukránokat kárhoztatják.

“Megkérdezem: a magyarokat teszik felelőssé az 56-os orosz invázióért?”

- mondta az elnök.

“Nincs olyan európai nyelv, amelyben a béke a megadást, a szuverenitás pedig a megszállást jelentené”

- tette hozzá. 

Von der Leyen kemény támadást intézett a magyar kormány különböző döntéseivel szemben, amelyek éppen az európai versenyképességet, az európai cégek egyenlő lehetőségeit támadják. Emlékeztetett arra is, hogy a háború kitörését követően mind a 27 tagállai vezető vállalta, hogy országuk leszakad az orosz gázról és diverzifikálja az energiaforrásait. “Európa ezt megtette, 2014 első félévében az energia 50 százaléka megújuló energiából származik. De nem mindenki tartotta be ezt a vállalás: egy tagállam csak arra keres alternativát, hogyan tudna Oroszországtól még több energiát venni” - mondta Ursula von der Leyen. 

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője arról beszélt, hogy nem érti, hogy Orbán, mint korábbi szabadságharcos “ignorálja az ukránok szabadság iránti vágyát, az agresszorral kollaborál, a tanácsadója szerint a magyarok most nem állnának ellent az oroszoknak.” 

Megkérdezte a magyar miniszterelnököt, hogy mit csinált Putyinnál az úgynevezett békemisszió alkalmával.

“Talán megmutatta a terveket?” kérdezte, mivel 48 óra múlva gyerekkórházat támadtak az oroszok.

“Az ön útja soha nem volt békemisszió, hanem a háború meghosszabbításának missziója”

- jelentette ki Weber. Beszédét így zárta:

“Magyar Péter le fogja győzni Orbán Viktort, Magyarországon Magyar Péteré a jövő.” 

A szociáldemokrata Iratxe Garcia Perez többek között azt rótta fel a magyar miniszterelnöknek, hogy károkat okoz az európai társadalomnak, miközben “hihetetlen mértékű európai finanszírozást tesz zsebre, illetve ad oda az oligarcháknak.” 

Hasonlóan kemény bírálatok érkeztek a liberális, a zöldpárti és a baloldali vezérszónoktól is, míg Orbán Viktort először Gál Kinga, a Patrióták Európáért csoport képviselője vette védelmébe. “Brüsszel teszi tönkre a schengeni térséget az elhibázott migrációs politikájával” - mondta Gál és biztosította Orbánt, hogy számíthat a Patriótákra.t utat. 

Orbán válaszában azt mondta, hogy a képviselőket láthatóan nem érdekli az elnökségi program. Kifejtette, hogy szándékosan kerülte Ukrajna szóba hozatalát, de - és válaszát elsősorban Ursula von der Leyennek intézte - visszautasít minden összehasonlíást az 56-os szabadságharcosok és Ukrajna között. “A magyar szabadságharcosok nevében minden fals és félrevezető analógiát visszautasítok” - jelentette ki. Orbán szerint a Bizottság elnökének is köszönhetően “vesztésre állunk Ukrajnában, ha győzni akarunk, akkor meg kell változtatni a stratégiát”. Szerinte lennie kell diplomáciának minden háborúban és a tűzszünet mellett kell érvelni.

Orbán-Magyar kézfogás

Szó kapott Magyar Péter is, aki először Orbán Viktorhoz lépett oda és kezet fogott a magyar miniszterelnökkel. Majd pedig azt rótta fel neki, hogy  14 év alatt minden lehetősége meg volt arra, hogy “hazánk a beváltott ígéretek földje legyen”. 

“Dolgozni kell a tűzszüneten, de ez nem jelenti azt, hogy Ukrajnának nem keellene harcolnia a függetlenségéért” - mondta Magyar Péter, aki szerint a nemzet legfontosabb alapja a család, fontosnak nevezte a vidék védelmét, ugyanakkor a kormány számára nem hiteles, mivel pedofilbotrányok rázzák meg Magyarországot és 60 éve nem született olyen kevés gyermek, mint az Orbán-kormány 14. évében. Magyar hosszasan sorolta, hogy a kormány alulteljesít az egészségügy, a közlekedés, az oktatás és számos más területen, de

“Mindketten tudjuk, hogy vége van, és visszavesszük a hazánkat”

- zárta beszédét.