Az alább idézett, 2000 február 3-án íródott levél soha, sehol nem látott napvilágot. 
Igazi bomba a Tánczos-ügyet és elkövetői hátterét illetően, alátámasztva a rituális gyilkosságról szóló tanú szavait. 
A levél - melyet idézni fogunk - sehol sem jelent meg eddig; a Hírháttér az első a Földön, amelyik leközli annak kvázi teljes szövegét. 
A címzettek - akiknek kilétét egyelőre biztonsági okokból nem hozzuk nyilvánosságra - 2000 februárjában kapták kézhez, de a politikai maffiától való fenyegetettség miatt tartalma nem kerülhetett nyilvánosságra.
A levél az akkoriban még messzemenően nem ismeretes zsidó maffia-vonalat támasztotta alá, azon belül is a rituális vérgyilkosság teóriáját, abból az időből (2000-ből), amikor az emberek a média miatt gyakorlatilag egyáltalán nem hittek az ártatlanokat börtönbe szervező és gyilkosságokat elkövető politikai összefonódások létezésében, nemhogy annak szerkezetéről lettek volna fogalmaik!
Mint emlékezhetünk: Tánczos Gábor ügyét - akit a politikai áligazságügyi szervek nemcsak gyilkossá, de közös megegyezéssel elmebeteggé is akarták nyilvánítani - az helyezte újra a figyelem középpontjába, hogy egy anonim személy olyan belső információkat hozott nyilvánosságra, amelyeket addig mindenki elhallgatott. Idézet az anonim üzenetből:
"Az eset eme részleteit még 1998 második felében hallottam, személyesen egy akkor még a BM kötelékében dolgozótól. (Neve és címe még megvan). Mindezt akkor leírtam - sajnos csak egy példányban - és elküldtem egy emigrációban működő lapnak, de sajnos nem hozták le (talán meg sem kapták?)."

Ugyanez a személy - jobb híján emlékezetére hagyatkozva - arról is beszél, hogy a rituális zsidó gyilkosság gyanítható elkövetőit kiengedték az országból.
A gyilkosokat - teszem hozzá - kiengedhették, hiszen az előzmények is titkosszolgálati professzionalitásról árulkodnak:
Egy olajzöld, lépcsőshátú Opel Astra három napja ott dekkolt Zsófiék háza előtt, amit több helyi lakos utóbb tanúsított. Ez a gyilkosság napján még mindig ott tartózkodott, aki pedig benne ült, egyik cigarettára gyújtott rá a másik után.
Ott volt a fehér furgon esete is a terepruhás férfival - amiről kevés bizonyosat tudunk -, Zsófit pedig hosszú ideje egy sötét hajú férfi követte, akit egyik kis barátnőjének alig pár nappal a halála előtt meg is mutatott a helyi közértben, és aki könnyen azonos lehet azzal az idegen, fekete, zselézett hajú, hatalmas (rejtőzködésre alkalmas) napszemüveget viselő férfival, aki bement Zsófi után a lépcsőházba, a kislány halála előtt.
Ezek közül a hatalom senkit nem akart megtalálni, noha nyilvánvalóan nem egy emberről, hanem egy szervezett, profi bandáról van szó.
Az ügy előjelei, a Zsófia és a ház körüli mozgolódás, a járművek, a gyilkosság gondos előkészületei és alapossága, a költségek nem kímélése már első ránézésre két dolgot feltételez úgy, hogy még nem is vettük figyelembe az irtózatos eltussolási hadjáratot: 1) a gyilkosok vagy külföldi titkosszolgálatok emberei voltak, 2) vagy külföldi, illetve nemzetközi szerveződésű, politikai szinten védett, tetemes anyagi háttérrel bíró maffiáról van szó, amelyről már a gyilkosság elkövetése előtt tudnia kellett az NBH-nak.
Itt gondoljunk csak pl. a politikai védettségnek örvendett pedofil Marc Dutroux-féle gyermekgyilkos-hálózatra, amelyben annyian voltak, hogy az Unió politikusai és közéleti szereplői azt sem tudják, hogyan tussolják el az újabb és újabb gazdag elkövetők bűnrészességének nyilvánosságra kerülését.
Aki nem a médiából okul, de tapasztalatai is vannak, tudja, hogy az NBH rendszeresen arra hivatkozik egy-egy gyilkosság, robbantásos cselekmény stb. kapcsán, hogy nem szabad elkapni az elkövetők közül senkit, mert túl sokan bukhatnak meg, és ez nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Bukjanak a valódi elkövetők helyett olyanok, akik nem voltak a cselekményben elkövetőkként érintettek. Ennek nevében kerülnek gyakran megvalósításra a koncepciós perek és az ennél sokkal súlyosabb állami cselekmények is, mint ami a móri tömegmészárlás kapcsán is napvilágra jutott, amelynek eredeti célja is - egyebek között - arisztokraták ellen szóló bizonyítékok eltüntetése volt. Most következzék annak a levélnek a tartalma, amely soha, sehol nem látott eddig napvilágot, s amely 2000 február 3-i keltezésű.
TISZTELT!
Társaságunk a zsidók által elkövetett bűncselekmények - főként gyilkosságok felderítésével foglalkozik. Így került látókörünkbe a ... ügye is.
Tudjuk, hogy nem a ... követte el a gyilkosságot.
A kis Zsófi rituális zsidó gyilkosság áldozata lett.
Erre egyértelmű bizonyíték, hogy csak akkora sebet ejtettek a nyaki ütőerén, hogy a vérét fel lehessen fogni.
Ezt támasztja alá a két vágás is.
Nyilvánvaló, hogy aki indulatból öl, mint ahogy ezt a szintén zsidó Spitz János bíró kitalálta, az teljes erőből teszi vagy egyszer, vagy megszámlálhatatlanul sokszor.
Az idegen hajszál úgy került a kislány combjára, hogy a gyilkosnak meg kellett győződnie, hogy a kislány valóban szűz-e, mert csak akkor jó a vér a szertartásukhoz.
A helyszíni szemle után valószínű azért próbáltak meg rendet rakni, és mosogattak el a konyhában, mert konyhai eszközöket használtak a vér felfogására és elszállítására, ezért nem engedték be az orvost sem.
A zsidóknál vallási szokás, ha valami új létesítményt avatnak, ami különösen fontos a számukra, akkor annak ajtófélfájára keresztény szűzlány vérével írt Tóra idézetet helyeznek el /felszegezik/.
Nem sokkal a gyilkosság után felavatott Kóser Traubi felavatásánál a Vas Népe által sejtelmesen közölt "különleges tinta" nem más, mint a kis Zsófi vére.
Az "intézmény" Szombathelyen van.
A rendőrséget a legmagasabb körökből az akkori belügyminiszter utasította, hogy nem szabad a tettes vagy tettesek után nyomozni, ugyanúgy, mint a tiszaeszlári ügyben.
A bizonyítékokat nem találták, hanem gyártották, pl. a ruházat összedörzsölésével stb.
Ezt Önök biztosan...
A levél felhasználásánál legyenek körültekintőek, csak a ... jelenlétében, a tárgyaláson mutassák be, és csakis másolatot, mert eltüntetik.
Sajnos ma Magyarországon a zsidók bármilyen bűncselekményt, természetesen gyilkosságot is büntetlenül követhetnek el.
A rendőrség, ügyészség és egynémely bírók is nemcsak segítenek eltussolni a bűncselekményeiket, hanem azok ellen lépnek fel, akik beszélni mernek róla.
Gondoljanak a galócás ügyre, ahol a szülőnőt a gyerekével együtt gyilkolták meg, olyan nagy élvezettel, hogy ugráltak rajta, "eltörték valamennyi bordáját", az arcát pépessé szétrugdosták.
Nem az orvosokat ítélték el, hanem az apát akarták az Önökéhez hasonló koncepciós perrel börtönbe zárni.
Csak azért nem sikerült börtönbe, mivel az ügy átkerült Kőszegre, és azokat nem merték beavatni.
Ennél az ügynél is a rendőrség állományába tartozó orvos szakértő szolgáltatta a hamis bizonyítékot és szakértői véleményt.
Az ügyet azonnal el kell vinni a megyéből, ezen egy percig sem szabad gondolkodni.
Társaságunk szigorú szabályok szerint működik, elérni nem tudnak bennünket, de ha szükséges, újra segítünk.
Sokan elfelejthették, ezért hadd emlékeztessek arra, hogy 2000-ben járunk(!), amikor ilyen levelet csak profik tudtak megírni, azaz legalább politikai- média- és titkosszolgálati ismeretekkel rendelkeztek a levél feladói.
Abban az időben - de még ezt követően évekkel is (2003-2004-ben is) - az emberek olyan buták voltak, hogy szinte semmit nem értettek és fogtak fel a korrupciós összefonódásokból, az Európai Uniót az igazság talpkövének tartották, ahol még korrupció sem létezik, és halvány gőzük sem volt arról, mi az az NBH, sőt, jó, ha létezett szókincsükben olyan fogalom, hogy "orvos szakértő".
Nemhogy zsidó rituális gyilkosságokról írjanak, amelyek létezéséről sem hallott a magyar lakosság úgy 2007-ig.
A fenti levélben felajánlották a segítséget, mondván:
"ha szükséges, újra segítünk".

Nos: a levél felhasználása elkezdődött.
Akkor rajta!
Önök, akik e levelet megfogalmazták és eljuttatták a címzettekhez, tudják, kikkel kell kapcsolatot létesíteniük a további segítségnyújtás érdekében.
Ha pedig gyors eredményt akarnak, forduljanak hozzám bizalommal.
Bármilyen formában.

Szerző.:
Molnár F. Árpád