Egy dolgot nem lehet elvenni Kövér Lászlótól. A végletekig következetes. Amikor az MSZMP-nél dolgozott, - egy nulla volt.
Az útja egyenes volt. Nagyapja, aki vörös katona volt, Szocialista Hazáért Érdemrendet is kapott. Nagybátyjától tudom, aki a pápai MSZP alelnöke volt. Tőle hallottuk Kende Péterrel egy pápai fórum utáni beszélgetésen, a Szegfű klubban, 1999-ben, hogy az MSZMP-hez nem a család kényszerítette. Ő maga kereste a lehetőséget. Az akkori hatalom szégyene, hogy megtalálta.
Azután liberális lett. Annak is csak a lózungjait ismételgette például egy 1993-as Liberális Internationale ülés szünetében. Másra nem volt képes, tehát tehetségtelenségében következetes.
“A tolerancia, a türelem, a másság elviselésének képessége az egyik olyan alapérték, amit egy igazi liberálisnak nem szabad elfelejtenie. Én Magyarországon minden politikai erőről feltételezem, hogy ennek a nemzetnek az érdekeit akarja szolgálni”.
Azután pártjával közösen a jobboldalon találta meg - egyelőre - a helyét. Következetes volt a gerinctelenségben, a tehetségtelenségben. Ezt jelezte az emlékezetes “köteles beszéd”:
„Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre, vagy ha találnak jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat!”
És egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy a politikai szineváltozása itt abbamarad. Hiszen következetesen csak a hatalomért kel fel minden nap. Ne feledjük! Pápán, a Fő tér 18. számú házban nőtt fel, amelynek az eredeti tulajdonosa Kohn József, cementáru gyáros volt.
A családot Auschwitzba deportálták, de volt köztük, aki életben maradt és visszajött. Az államosítás során aztán 1952-ben a hátramaradottak végleg elveszítették a házukat, melybe a Kövér család költözött be. És ez a lény ma az ország egyik vezetője.
Tud valaki egy, csak egyetlen egy dolgot amit az életben, amit becsületesen, tisztességgel tett?
