A Fidesz 2011-ben elvette az iskolák és a pedagógusok autonómiáját és megnövelte a pedagógusok munkaterheit.

Mindezt azzal igyekezett elfogadhatóvá tenni, hogy a pedagógusoknak jelentős és értékálló béremelést ígértek a minimálbér emelkedéséhez kötve.

Az intézményi és pedagógusi autonómia valóban megszűnt, a munkaterhek valóban nőttek, a béremelés értékállóságát viszont az első adandó alkalommal eltörölték, ami súlyos pedagógushiányhoz és a munkaterhek további emelkedéséhez vezetett.

Kormányzatunk a valódi szakmai megoldások helyett továbbra is a spórolási és hatalompolitikai céljainak rendeli alá a magyar közoktatást; a rendőrminiszter kinevezése és a félrevezető kommunikáció ezt a célt szolgálja.

A Fidesznek az oktatás nem szakmai, hanem hatalompolitikai kérdés.

Elfogadhatatlan, hogy valódi társadalmi egyeztetés nélkül nem, hogy javítottak volna a tanárok körülményein a bérrendezés mellé, de még rendvédelmis megoldásokkal szigorítani is próbálják a helyzetüket.

Világosan látszik, hogy a státusztörvény mindezeknek a megkoronázása: az államosítás, az egyentankönyv rendszere, a megtaníthatatlan és megtanulhatatlan Nemzeti Alaptanterv, a sztrájkjog korlátozása és a közalkalmazotti státusz megszüntetése.

Mi köze van Brüsszelnek a pedagógusok bérének emeléséhez?

A pedagógusok bérét az államkasszából kell fedezni, ha ehhez plusz forrást biztosít az Unió, az segítség, de nem ettől kell várni a megoldást egy nemzeti ügyben.

A jövő generációjának olyan oktatásra, tudásra van szüksége, melynek megszerzése jó pedagógusok nélkül nem megvalósítható.

A státusztörvény pedig pont azt éri el, hogy egyre kevesebben akarnak majd tanárnak állni, ez pedig a következő generációk komoly problémáival fog egyet jelenteni, hiszen nem lesz minőségi oktatás.

Az elkövetkezendő években a tanárok nagy számban fognak nyugdíjba menni, pedig sok iskolában már így is súlyos pedagógushiány van.

Az lesz a megoldás, hogy a kőművesek fognak biológiaórát tartani vendégtanárként?