Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén újabb vitatott rendeletet fogadtak el, amikor jóváhagyták a politikai tartalmú hirdetések átláthatóságának szabályozását. Az online és offline kampányok transzparenciáját megkövetelő rendelet ugyanis öncenzúrára kényszeríti az online platformokat, valamint a nemzetállami választások kampányaiba is beleszólna.

Brüsszelnek nincs és nem is lehet jogalapja beleszólni a tagállami pártok politikai kommunikációjába – fogalmazott Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti képviselője lapunknak adott válaszában, miután az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén megvitatták, majd megszavazták az online és offline politikai hirdetések átláthatóságáról szóló rendeletet. Lapunk arra kereste a választ, hogy hogyan egyeztethető össze az Európai Unió (EU) alapelveivel a brüsszeli döntéshozók szándéka.

A megtévesztő csomagolás

Válaszában Tóth Edina rámutatott, hogy az Európai Parlament által jóváhagyott rendelet a belső piaci, illetve az adatvédelmi jogalapokra hivatkozik. Azonban a koreográfia már jól ismert.

„A bizottság saját politikai céljai érdekében uniós hatáskörbe szeretne vonni tagállami, nemzeti hatáskörbe tartozó témákat, ami elfogadhatatlan. Ez a módszer világosan mutatja Brüsszel tagállami szuverenitást sértő, a tagállami hatáskörök elvonására irányuló, már nem is annyira rejtett szándékát”

– hangsúlyozta a képviselő.

Azt is kiemelte, hogy ebben a konkrét esetben a rendelet valódi célja elsősorban nem a politikai reklámtevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások belső piaci akadályainak felszámolása, hanem a választások demokratikus feltételeinek befolyásolása, amire az uniós szerződések ilyen széles hatállyal nem teremtenek jogalapot. A szabályozás kapcsán Tóth Edina azt is megjegyezte, hogy átgondolatlan, ami egyre inkább jellemző az Európai Bizottságtól érkező javaslatokra.

„Ebben a jogszabályban egyetlen, a Fidesz által is támogatandó javaslat szerepel: célzott politikai hirdetéseket ne lehessen eljuttatni gyermekek számára” – húzta alá.

Reguláznák a techóriásokat

Lapunk arra a kérdésre is kereste a választ, hogy a brüsszeli intézmények hogyan állapodnának meg az internetes techóriásokkal. A brüsszeli rendelet hatásáról szólva Tóth Edina elmondta: már most érzékelhetően negatív visszhangja van.

„A Meta állítólag azt fontolgatja, hogy egész egyszerűen betiltja a platformjain a politikai kampányokra szánt összes fizetett hirdetést, hogy semmiképp ne kerüljön szembe az uniós jogszabályokkal.”

A képviselő szerint a transzparenciára vonatkozó szabályokat tagállami szinten lehetne orvosolni, mivel a most elfogadott uniós jogszabály öncenzúrára kényszerítené az online közösségi platformokat. Noha az uniós indoklás középpontjában az áll, hogy a demokráciát és a demokratikus folyamatok megvalósulását mindig, minden körülmények között garantálni, veszély esetén védelmezni kell, a mostani rendeletnek bizonyíthatóan dermesztő hatása van a szólásszabadságra.

Beleszólnának a nemzeti választásokba

A politikai hirdetések átláthatóságát előíró szabályozás azonban nem áll meg az uniós választásoknál. A parlamenti vita során kiderült, hogy a nemzetállamok parlamenti és helyhatósági választásaira ugyanúgy kiterjesztenék a rendeletet. Tóth Edina azonban kiemelte, hogy ehhez a területhez semmi köze nincs az EU-nak. Arra is emlékeztetett, hogy az unió kizárólag az uniós tagállamok által a szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el, és kizárólag a szerződésekben megfogalmazott célok megvalósításában.

A képviselő kiemelte, hogy a tagállami választásokra, a népszavazásokra vonatkozó szabályozás nemzetállami hatáskor. „Ennek részét képezi a kampányidőszakban érvényesülő politikai reklámokkal kapcsolatos szabályozás is”

– tette hozzá.

Tóth Edina arra is rámutatott, hogy a Strasbourgban elfogadott uniós rendelet miatt Magyarországon módosítani kellene a választásokra, a népszavazásra, az európai polgári kezdeményezésre, valamint a médiaszolgáltatásokra és a tömegkommunikációra vonatkozó törvényeket. „Jól látható tehát, hogy ez a jogszabály befolyásolja a tagállamok választási rendszereit” – húzta alá.

Kérdésre adott válaszában a képviselő azt is elmondta, hogy az uniós testületeknek a jogszabály elfogadása után nem sok hitelük maradt, amikor a szólásszabadság védelméről beszélnek.

„A brüsszeli bürokraták egy vírusként terjedő cenzúrahivatalt akarnak kiépíteni” – mondta, majd azt is hozzátette, hogy egy konzervatív többségű Európai Parlament nem szavazta volna meg ezt az ötletet.

Azzal kapcsolatban, hogy a nyári választásokat követő esetleges politikai fordulat után visszavonható-e a rendelet, a képviselő elmondta, hogy arra nincs lehetőség. Emlékeztetett viszont, hogy pontosan ez a tétje a június EP-választásoknak, hogy a józan ész nagyobb lehetőséget kapjon az érvényesülésre egy jobboldali-konzervatív többségű Európai Parlamentben.