Kritikus mértékű gyulladást okozott

A laborlelete szerint gyulladás volt a szervezetében 83mg/l CRP-értékkel, ami az enyhe-közepes fertőzések 20-100 közötti intervallumába tartozik. Az ultrahang kóros eltérést nem mutatott, a CT-vizsgálat során a jobboldali vastagbélhajlat falának megvastagodását lehetett látni a felvételeken. Olyan antibiotikumot kapott, amivel a diverticulitist is szokták kezelni, és hazaengedték. Mivel panaszai nem szűntek, másnap felkereste egy budai kórház Belgyógyászati Centrumát. Temesszentandrási György elmondása szerint az első 24 órában kritikus volt az állapota, a folyamatos hányás miatt jelentős mennyiségű infúzióra szorult.

A vérvétel extrém magas 502mg/l CRP-s gyulladást mutatott ki, miközben már a 300 feletti érték is igen magasnak számít.

– részletezte a belgyógyász. A tüneti kezelések mellett széles spektrumú antibiotikumot kapott, ami után 24-36 órával annyira javult az állapota, hogy négy nap múlva haza is engedték. Mindez 2022 decemberében történt. 

A második eset

Egy 29 éves nő 2023 januárjában kereste fel a kórházat két napja tartó jobboldali, erős felhasi fájdalommal. Gyomorpanaszai nem voltak, lázat nem mért, de a belgyógyász szerint lehetett hőemelkedése, mert hidegrázásról számolt be. Először epehólyag-gyulladásra gyanakodtak, az ultrahang azonban ezt nem igazolta, a CT-felvételek szerint szintén a vastagbél jobboldali hajlatán a bélfal megvastagodott, megnagyobbodott nyirokcsomók látszódtak. A gyulladásos értékei az első eset kezdeti stádiumával egyeztek meg: CRP-je 80mg/l volt.  Széles spektrumú otthoni antibiotikum-kezelés után hamar felépült, az egyhetes kontrollon a vizsgálatok már nem mutattak kóros eltéréseket. Temesszentandrási György elmondta, hogy a betegek utánkövetése folyamatos, és azóta sem tértek vissza a panaszaik.

Ami különössé teszi a betegséget

A szakorvos kiemelte: mivel fiatal nőkről van szó, először a terhességet zárták ki, és már az első vizsgálatoknál felmerült az endometriózis gyanúja, ami szintén járhat a bélfal megvastagodásával, de antibiotikum hatására nem gyógyul és nem ilyen jellegű klinikai képpel jár.

Sőt, nem nagyon tudunk olyan betegségről, ami a vastagbél jobboldali hajlatánál okoz gyulladást

– mondta a doktor, hozzátéve: a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás ugyan okozhat elváltozásokat a területen, de ezek krónikus betegségek, így antibiotikumos kezeléssel nem gyógyíthatóak. A belgyógyász kérdésünkre elmondta, hogy daganat itt is előfordulhat, azonban ezt a képalkotó vizsgálatok egyike jó eséllyel kimutatta volna, vagy a székletben található vér utalt volna erre. Temesszentandrási György arra is kitért, hogy endoszkópos vizsgálattal jobban igazolható a rosszindulatú elváltozás, de a betegek állapota miatt akkor erre nem volt lehetőség, ezért szövettan sem készült. 

A vastagbél-tükrözéses szűrővizsgálatot ugyanakkor 40 éves kor felett 5 évente el kellene végezni. A krónikus bélgyulladásban szenvedőknek pedig kiemelten fontos lenne ennél gyakrabban kolonoszkópos vizsgálatot végeztetni, ugyanis náluk 8-12 szerese a rizikója a vastagbélrák kialakulásának.

– hívta fel a figyelmet.  

A hirtelen jelentkező láz és heveny hasmenés, hányás is fertőzésre utal, de a székletmintákban nem volt a leggyakrabban ilyen panaszokat produkáló coli-, szalmonella-, vagy helicobacter baktérium. A tenyésztés egy ismert kórokozót sem mutatott ki, még a HIV-vizsgálat is negatív lett, bélférgességről sem lehetett szó. 

Temesszentandrási György több hazai gasztroenteorológussal felvette a kapcsolatot, de eddig senki sem találkozott ilyen esettel, legjobb tudomása szerint még a nemzetközi szakirodalomban sem említenek hasonlót. A megkeresett röntgenorvosok is különösnek tartották a képalkotók felvételeit. A flexura hepatica környéki vastagbélgyulladást a Magyar Családorvosok Lapjában leíró szakorvos szerint még ha egy új típusú betegségről van is szó, az bizakodásra ad okot, hogy van ellene gyógyszerünk. 

Hogyan terjedhet?

Az Index kérdésére, hogy mi a kapcsolat a két eset között, Temesszentandrási György elárulta, hogy eddig nem sikerült összefüggést feltárni. Az egyik nő Budapesten, a másik Pest környékén él, máshol dolgoznak, az egyik kismama, a másik adminisztrációs munkát végez, megbetegedésük előtt nem jártak külföldön és családtagjaik, ismerőseik nem fertőződtek meg. Ráadásul időben viszonylag távol, egy hónapos eltéréssel jelentkeztek a panaszok a két nőnél. A belgyógyász ezért úgy véli, hogy szervezetükbe valamilyen nem hőkezelt étellel kerülhetett az ismeretlen kórokozó.

Folytatjuk a vizsgálatokat, hogy mielőbb fény derülhessen arra, mivel állunk szemben

– hangsúlyozta a belgyógyász.