Magyarországon ma is különleges jogrend van érvényben. 

Csink Lóránt jogászprofesszor meghatározása szerint ez azokat az esetköröket foglalja magában, amik rendkívüli, kivételes időszakok esetére határozzák meg az állam működését.

Azaz a különleges jogrend olyan társadalmi vagy természeti jelenség kezelésére biztosított állami keretrendszer, ami az állam működésének normális állapotában nem kezelhető, és ami az embereket, az államot vagy az alkotmányos rendet veszélyezteti.

Háborús veszélyhelyzet

Az Országgyűlés 2022. május 24-én fogadta el az Alaptörvény tizedik módosítását, valamint a katasztrófavédelmi törvény kiegészítését. A két jogszabály még aznap megjelent a Magyar Közlöny 84. számában, ami egyúttal azt is jelentette, hogy mindkettő a kihirdetését követő napon, május 25-én hatályba is lépett. Május 24-én egy újabb Magyar Közlöny is napvilágot látott, mégpedig a 85. szám, ami az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) Korm.-rendeletet tartalmazta.

Az Alaptörvény tizedik módosítása a 2022. május 25-étől hatályos alaptörvényi szövegbe iktatta a veszélyhelyzet új esetkörét:

A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

Az Alaptörvény kilencedik és tizedik módosításával 2022. november 1-jétől a korábbi hatról háromra csökkent a különleges jogrendi helyzetek köre, kikerült ugyanis az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lépett. Így jelenleg a következő különleges jogrendi helyzetek lehetségesek:

1. hadiállapot,
2. szükségállapot, valamint
3. veszélyhelyzet.

Felhatalmazási törvény

Az első veszélyhelyzet kihirdetését még a Covid–19 terjedése tette szükségessé 2020. március 11-én. Ezt követően született meg a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény, az úgynevezett felhatalmazási törvény, amellyel a kormány arra kapott felhatalmazást, hogy a veszélyhelyzet idején rendeleteivel akár egyes törvények alkalmazását is felfüggeszthesse, eltérhessen azok rendelkezéseitől, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson.

Aztán 2022. november 22-én a parlament elfogadta A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvényt, amely lehetővé tette a háborús veszélyhelyzet egymás utáni többszöri meghosszabbítását, alkalmanként legfeljebb 180 nappal.

A KÜLÖNLEGES JOGRENDBEN A KORMÁNY RENDELETEKKEL FELÜLÍRHATJA AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÁLTAL ELFOGADOTT TÖRVÉNYEKET, AMIRE EGYÉBKÉNT „RENDES” KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEM VOLNA LEHETŐSÉGE.

Ugyanakkor azonban köteles az alkotmányossági követelmények érvényesülését folyamatosan biztosítani, és ha a rendkívüli intézkedések feltételei nem állnak fenn, haladéktalanul gondoskodnia kell a rendes jogrendi működés visszaállításáról.

Katasztrófavédelmi intézkedések

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény alapján a kormány veszélyhelyzetben többek között az alábbi intézkedéseket vezetheti be:

• halasztást nem tűrő esetben a kormány rendelete közszolgálati műsorszóró útján is kihirdethető, amit aztán a Magyar Közlöny legközelebbi számában meg kell jelentetni;
• amennyiben a veszélyhelyzet több vármegyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter – legfeljebb a veszélyhelyzet fennállásáig – miniszteri biztost nevezhet ki;
• a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását – helyszínre érkezésétől – a polgármestertől a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy veszi át;
• rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg;
• a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére van mód például a bíróság előtt meg nem támadható hatósági döntések körét érintően;
• rendelettel előírható, hogy a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettséget írhat elő;
• a veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából gazdálkodó szervezet működése rendeletben meghatározottak szerint a Magyar Állam felügyelete alá vonható;
• a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára vagy meghatározott útvonalra korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható;
• korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását, amit a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni;
• elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa;
• elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia, egyben kijelölhető a lakosok új tartózkodási helye.

Hosszabbítás választások előtt?

Legutóbb novemberben hatalmazta fel a kormányt az Országgyűlés a veszélyhelyzet újabb 180 napos, 2024. május 23-ig történő meghosszabbítására. Mindebből az is következik, hogy a jövő júniusi önkormányzati és európai parlamenti választásokat megelőzően kell majd dönteni a különleges jogrend esetleges folytatásáról.