Világszerte jelentősen javult az emberiség egészségügyi állapota 2000 óta, ám az eleinte gyors fejlődés 2015 után lelassult a WHO jelentése szerint – például az anyák, az öt év alatti gyerekek és újszülöttek halálozási aránya, a főbb nem fertőző betegségek miatti korai halálozás, valamint az öngyilkosságok és közlekedési balesetekben elhunytak számának csökkenésében látszik megtorpanás.

• Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés bővülése is lelassult. A hátrányos helyzetű népességcsoportok alacsonyabb szinten férnek hozzá az egészségügyi és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz, ugyanakkor nagyobb mértékben vannak kitéve az egészségüket érintő kockázatoknak, és magasabb körükben az ezzel összefüggő halálozás.
• 337 millió évnyi emberéletet követelt a koronavírus-járvány 2020-ban és 2021-ben, ugyanis az ekkoriban regisztrált 14,9 millió halálos áldozat átlagosan még további 22 évet élhetett volna az elemzés szerint. A világjárvány akadályozta a többi fertőző betegség elleni globális küzdelmet is, mivel kapacitásokat foglalt le az ellátórendszerben.

Számokban: a 2019 és 2021 között 86-ról 81 százalékra csökkent a diphteria-tetanusz-pertussis oltáskombináció teljes során átesett egyévesek száma, vagyis mintegy 25 millió gyermek esetében hiányzik a teljes védelem. Más vakcinákat nézve is megfigyelhetők hasonló tendenciák.

A Flourish chart

Miért fontos ez? A pandémia rámutatott a fertőző betegségekhez köthető egészségügyi kockázatokra, amelyek mindenkit fenyegetnek. Eközben az éghajlatváltozás is rontja a fizikai és mentális egészséget meghatározó környezeti és társadalmi körülményeket, ami szintén szerte a világon érinti az embereket.

Mi következik? 2048-ra a halálozások mintegy 86 százalékát nem fertőző betegségek okozzák majd a WHO becslése szerint, míg ez az arány 2000-ben 61, 2021-ben 74 százalék volt. A szervezet ugyanakkor új fertőzések potenciális megjelenésére is figyelmeztet, és a kórokozók ellenállóképességének erősödése visszavetheti a járványkezelés korábban elért eredményeit.