Megmaradt az adómentességük az állampapíroknak, ebből adódóan az attraktivitásuk sokkal erősebb lesz – válaszolta korábban az Index érdeklődésére Nagy Márton.

A gazdaságfejlesztési miniszter külön ismertette a múlt héten a friss rendeletet, aminek értelmében pluszadófizetési kötelezettség keletkezik a befektetések után. Kedden tisztázta a részleteket a tárca.

Mint ismert, múlt héten a kormány jelentősen átalakította a befektetésekkel kapcsolatos szabályokat. Ezzel kapcsolatban kedden a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményben tisztázta a részleteket.

A tájékoztatójukat úgy kezdik, hogy idén július 1-én hatályba lép a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) korm.-rendelet, melynek értelmében az állampolgároknak a személyijövedelemadó-köteles kamatjövedelmeik után – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a veszélyhelyzet ideje alatt átmenetileg szociális hozzájárulási adót kell fizetniük.

A szabályozás bevezetésével a Kormány célja az volt, hogy fokozza a lakossági állampapírok iránti keresletet.

Emellett arra is kitérnek, hogy a kormány elkötelezett a családok védelme mellett, melynek egyik elemeként ösztönözni és segíteni kívánja a családokat abban, hogy megtakarításaik a háborús infláció mellett is megőrizhessék a reálértéküket, az öngondoskodás megerősítését, a pénzügyi tudatosság növelését és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzését szolgálja.

Ezek a részletek

Az alábbiak szerint összegzik, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, melyik megtakarításokra, illetve befektetésekre vonatkozik a szochofizetési kötelezettség: az intézkedés következtében a befektetők nem veszítik el a megtakarításaikat, a kiterjesztett szocho ugyanis a megtakarításokon elért kamatjövedelmekre terjed ki.

A befektetett pénzösszegek, megtakarítások tőkeösszege után nem kell szochót fizetni, csak a realizált kamat után kell adót fizetni.

A kiterjesztett szochofizetési kötelezettség egyáltalán nem vonatkozik a július 1-je előtt lekötött betétekre, illetve megvásárolt értékpapírokra, így a lakosság jelenleg meglévő megtakarításait, illetve azok kamatát sem érinti.

Mentesek a fizetési kötelezettség alól azon befektetésekből, illetve megtakarításokból származó jövedelmek, melyek után a személyijövedelemadó-törvény szerint eleve nem kell kamatadót fizetni (nem minősülnek kamatjövedelemnek, vagy adómentesek az szja-törvény alapján).

Ezen körbe esnek például a 2019. június 1. után kibocsátott, a lakosság mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott állampapírok, tőzsdei részvények.

Adómentes a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat, illetve az adófizetési kötelezettség nem terjed ki a kormányzati családpolitika kiemelt elemére, a babakötvényre sem.

A Rendelet alapján nem kell továbbá szochót fizetni az ingatlanalap befektetési jegyeiből származó kamatbevétel után.

A szochót olyan, befektetésekből és megtakarításokból származó jövedelmekre vonatkozóan kell majd megfizetni, amelyek a hatályos személyijövedelemadó-törvény szerint kamatjövedelemnek minősülnek, melyek után jelenleg 15 százalékos személyijövedelemadó- (szja) fizetési kötelezettség áll fenn.

A szochót emellett csak idén július 1-től lekötött betétekből, vásárolt értékpapírokból, illetve egyéb – a rendelet hatálya alá eső – befektetésekből származó kamatjövedelem után kell megfizetni.

A rendelet alá eső kamatjövedelmekre „felmenő rendszerben”, azaz fő szabály szerint idén július 1-től követően lesz irányadó a szochofizetési kötelezettség, mely az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus miatt elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt, átmeneti jelleggel fogja terhelni a lakosságot. 

A szocho mértéke 13 százalék, amelyet a kamatjövedelmeket terhelő 15 százalékos személyi jövedelemadó (kamatadó) mellett kell megfizetni.

Tehát idén július 1-jét megelőzően a kamatjövedelmekre csak 15 százalékos mértékű kamatadót kell fizetni. Ennek megfelelően 1000 forint összegű (tőke), 10 százalékos kamatot biztosító befektetés után éves szinten 100 forint kamatjövedelem keletkezik, amiből 15 forint kerül levonásra kamatadó címén. A befektetőt tisztán megillető kamat így 85 forint.

Idén június 1-jét követően a kamatjövedelmekre 15 százalékos kamatadó és 13 százalékos szochofizetési kötelezettséggel kell számolni. Ennek megfelelően 1000 forint összegű, 10 százalékos kamatot biztosító befektetés után ebben az esetben is éves szinten 100 forint kamatjövedelem keletkezik, de ebből 28 forint (15 forint kamatadó és 13 forint szocho) kerül levonásra. Így a befektetőt tisztán megillető kamat csak 72 forint lesz.

A szocho és a kamatadó a kamatjövedelemnek számító nyereség összesen 28 százalékát vonja el.

Ezzel szemben – a 2019. június 1. napját követően kibocsátott lakossági – állampapír vásárlása esetén a lakossági befektetőknek adófizetési kötelezettsége nem merül fel.

Az előző pontban kifejtett válaszban szereplő példával szemléltetve: egy 1000 forint összegű, 10 százalékos kamatot biztosító lakossági állampapírba történő befektetés után éves szinten 100 forint kamatjövedelem keletkezik. A kamatadó és szochomentesség következtében a kamat után a befektetőnek adófizetési kötelezettsége nem keletkezik, aminek következtében a befektetőt megillető kamat 100 forint lesz.

Amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől származik, úgy a szocho megállapítása és levonása a kifizető (pl. bank, biztosító) feladata.

Abban az esetben, ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik, a szocho megállapítása és megfizetése a kamatjövedelmet szerző természetes személy feladata, melyet a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó megfizetésével és bevallásával egyidejűleg teljesít – zárja tájékoztatását a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Via. MTI