A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2024 áprilisához mérten 1,1 százalékkal mérséklődött – összegezte a Központi Statisztikai Hivatal.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a rossz adatokról a német gazdaság tehet.

A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában visszaesés következett be, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása nőtt – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal.

Az ipari termelés az év első öt hónapjában 2,4 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.

Az ipari termelés januárban 4,1, februárban 1,4, márciusban 2,8, míg áprilisban a munkanaphatástól megtisztítva 2,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Májusában az ipari termelés volumene 5,2, munkanaphatástól megtisztítva 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól és a kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 1,1 százalékkal csökkent.

Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár az ipari adatokat elemezve megállapította, hogy miközben a magyar gazdaság alapvető tényezői jól teljesítenek – nő a reálbér, a kiskereskedelmi forgalom és a foglalkoztatottság –, addig az ipar teljesítményét a nemzetközi környezet, különös tekintettel a német gazdaság gyengélkedése húzza vissza.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye arra is kitért, hogy a tartósan alacsony infláció ugyanakkor az óvatossági motívum oldódásán, így a fogyasztás erősödésén keresztül és a kormány beruházásokat ösztönző intézkedéseivel összhangban támogatja a belföldre termelő hazai ipar fellendülését.

Már februárban megírtuk, hogy olyan csapást kaphatott a kormány, amire nem is tudott felkészülni.

Akkor már látható volt, hogy a német gazdaság komolyan megtorpant, ez pedig a magyar gazdaságra is jelentős következményeket gyakorolt.