"...A világért sem mondaná az ember, hogy a szilveszteri elnöki beszédek az élete közepe lettek volna. Olyan aktusok és alkalmak, amelyekre egész évben várt, miatta öltöztette díszbe a bozontos lelkét a befogadáshoz, majd pediglen hosszú időkön át majszolgatta azok tartalmát. De mégis immár hagyomány volt, ha olyan is amilyen. Hogy amikor éjfelet ütött az óra, akkor hallgatta a himnuszt, aztán a lelke és a maligánok állásától függően mondotta magában, hogy akkor lássuk, hogyan kell élnünk az intelmek alapján ezután. Mindenféle elnökeink voltak rengetegféle mókás beszédekkel, így mindig olyan tapasztalással, az összes szerencsétlen delikvens összetörte magát azzal, hogy megfeleljen a hivatala azon írt és íratlan szabályának, az egész nemzethez kell szólnia. Kicsihez, nagyhoz, öreghez és fiatalhoz, baloshoz, jobboshoz, hívőhöz és hitetlenhez, bűnöshöz és ártatlanhoz. Egészen elképesztő és megmosolyogtató módon törekedett az összes eddigi elnök ehhez, teljesen mindegy, végül milyen végeredménnyel, de a szándék legalább megvolt. Viszont változnak az idők, változnak az elnökök is, és ez a legújabb, ez a Sulyok névre hallgató szakított mindennel, ami bevett volt eddig, elhatározta és véghez is vitte tegnap, hogy nem szilveszterkor, hanem karácsony alkalmával intéz szózatot a szilánkokra tört nemzethez, mintha nem elnök volna, hanem valami elcseszett püspök. Ezt pedig azzal igazoljuk, hogy a karácsony születésétől fogva nem állami, hanem egyházi ünnep volna és kellene legyen, ez a mi Sulyokunk azonban egy huszáros mozdulattal hágta át ezt a határt. Ez azonban, hogy így még a karácsonytól ihletve megengedő-finoman fogalmazzunk, necces. Elsőként azért, mert a „független” elnök nem tesz egyebet a szózatával, mint beleáll a Fidesz törekvésébe és szándékába, ami nem egyéb, mint a kereszténységet újra államvallássá tenni. Mindez pedig azon túl, hogy a távolban és az idők mélyén halkan felsír a felvilágosodás, a mai Magyarországon a kisebbség álma, de még csak nem is a hívőké, hanem a Párté, amely ezáltal is uralkodni akar még a lelkeken is. Sulyok tehát színt vallott..."

Továbbiak "A karácsonyi beszéd" címmel olvashatók a nyugat, huppa, rezeda oldalakon.