Ha Oroszország megnyeri a háborút akkor ez fog történni!
A Nyugat kezd eljátszani a gondolattal, hogy átengedi Vlagyimir Putyinnak Ukrajnát. Az országnak nyújtott újonnan lekötött nyugati segélyek már azelőtt közel 90 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest, hogy az Egyesült Államok és az EU ebben a hónapban nem hagyott jóvá több támogatást − számolt be a Kieli Világgazdasági Intézet.
A Putyin-párti szélsőjobboldal által felbátorított választók kezdik megunni az ukrajnai háborút. A Nyugat 18 hónapos szünet után újra kezd megbékélni Putyin agressziójával, ami 15 éven át tartott megbékélését. Oroszország győzelme egyre valószínűbb forgatókönyv − írja a Financial Times.
Ekkor valószínűleg a következő forgatókönyv lépne életbe:
1. Oroszország elképesztő szörnyűségeket fog végrehajtani Ukrajnában.
Ez nem spekuláció, hanem pontosan az, amit az oroszok már megtettek az országban: tömeges kivégzések, kasztrálások, nemi erőszak, kínzások és gyermekrablások. Emlékezzünk Oroszország invázió előtti listáira az ukrán közszereplőkről, akiket „el kell távolítani”.
Az ukrán partizánok gerillatámadásai további orosz megtorlásokat váltanának ki. Újabb több millió ukrán menekülne nyugatra, ezúttal véglegesen. Ne feledjük, hogy az 1,3 millió menekült érkezése 2015-ben felerősítette az európai szélsőjobboldalt.
2. Egy szabad állam fennmaradhatna Nyugat-Ukrajnában
− írja Peter Ricketts volt brit diplomata. Talán még az EU-hoz is csatlakozhatna. Putyin nem nagyon törődik a régióval. De ismételt orosz támadásokra lehet számítani, akármilyen „szerződéseket” is ratifikálnának. Oroszország folyamatosan megsértette a 2014 utáni minszki megállapodásokat is. Egy gördülő orosz előrenyomulás további területeket foglalna el, amikor csak képes lenne rá.
3. Putyin kezében lenne a világ búzaexportjának közel negyede irányítaná.
A gázfegyverről már át is állt az élelmiszer fegyverként való felhasználására.
4. Putyin sikere bátorítaná a szomszédos ország lerohanásában érdekelt országokat: Kínát, Venezuelát, Azerbajdzsánt, sőt, magát Oroszországot is.
Dara Massicot a Carnegie Endowment for International Peace munkatársa úgy fogalmazott, hogy
minden alkalommal, amikor az oroszok úgy gondolják, hogy Putyin alatt »győztek« egy konfliktusban − Grúzia 2008, Ukrajna 2014, Szíria 2015 −, tanulnak valamit rólunk ... túlságosan magabiztossá válnak képességeikben, és néhány év múlva nagyobb és merészebb hadműveletekkel próbálkoznak.
Az európai országokból bevetéseket végrehajtó, száműzetésben lévő ukrán hadsereg valószínűsíthető létrehozása tovább ösztönözné az orosz támadásokat ezeken a helyeken.
Putyin már kiépítette hadigazdaságát. Hadserege kevesebb mint két év alatt évtizedekkel korszerűsítette módszereit. A lakossága megmutatta, hogy még egy nagy háborút is elvisel. Miért ne harapna le újabb részeket a szomszédos államokból? Putyin szurkolójának, Orbán Viktornak el kellene gondolkodnia azon, hogy Magyarország Ukrajnával határos − fogalmaz a lap.
5. A diszkreditált NATO óriási próbatétel előtt állna.
A NATO és az EU a két legerősebb megmaradt multinacionális szövetség egy nacionalista világban. Putyin igyekszik bebizonyítani, hogy nem fognak kitartani.
Ha megtámadná a Baltikumot, a NATO valószínűleg csapatokat küldene. De meddig? Amint néhány száz nyugati katona holtan térne vissza, a szélsőjobboldali pártok „békét”, azaz betarthatatlan békeszerződéseket követelnének Putyinnal. A nyugati országok visszavonulhatnának, mondván, hogy eleget tettek a NATO-szerződés 5. cikke szerinti kötelezettségüknek, hogy harcoljanak egy szövetségesükért. Senki sem akarná, hogy a konfliktus atomháborúba torkolljon
Az 5. cikk nem szent és sérthetetlen. Más nemzetközi megállapodásokat − az ENSZ kínzás elleni egyezményétől kezdve a költségvetési hiányra vonatkozó uniós szabályokig − rendszeresen büntetlenül megszegnek. Az ukrajnai orosz hadsereg, a Hamász és az izraeli hadsereg a Gázai övezetben a közelmúltban mind megsértette a nemzetközi jogot. Mindenesetre az úgynevezett „nemzetközi közösség” két pillére − a brit kormány és a leendő Trump-adminisztráció − úgy tűnik, hogy végzett a nemzetközi szerződésekkel. Donald Trump azt mondta (korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton szerint), hogy „leszarom a NATO-t”, és elnökként gyakran fenyegetőzött azzal, hogy kilép a szövetségből.
Az amerikaiak és a nyugat-európaiak immunisnak érzik magukat: Putyin nem fog eljönni értük. Nem csoda, hogy egyes kelet-európai tisztviselők azon kezdtek el töprengeni, hogy inkább megtámadják Oroszországot, ahelyett, hogy csak ülnének és várnák, hogy az megtámadja őket.
A valószínűbb forgatókönyv: sok európai ország vagyonokat költ a védelemre, újra bevezeti a sorkatonaságot és atomfegyverekbe fektet, miközben hagyja, hogy Putyin őket is megfélemlítse.
Ukrajna elengedése választás kérdése. Azonban van egy alternatíva. Oroszországnak körülbelül alacsony technológiai színvonalú gazdasága van, amely körülbelül akkora, mint Kanada. Az európaiak akkor is segíthetnének Ukrajnának ellenállni Putyinnak, ha Trump kivonulna. Gyorsan fel kellene építenünk a fegyveriparunkat, de a tőlünk megkövetelt erőfeszítés apró lenne Oroszországéhoz képest. Az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyt is pótolnunk kellene − a Kiel Intézet szerint a háború első 21 hónapjában 71,4 milliárd eurót, éves szinten 40,8 milliárd eurót. Ez évente 70 euró egy európai NATO-polgárra vetítve. Ha akarnánk, mi is megtalálhatnánk ezt az összeget.
