Az igazságügyminiszter szerint az európai baloldal elítéli Magyarország békepárti politikáját, és ezért akadályoznák meg azt, hogy Magyarország töltse be az Unió soros elnöki posztját. Szerinte azonban az Európai Parlamentnek ebbe a kérdésbe nincs beleszólása.

Az Európai Parlament azért kívánja megakadályozni, hogy 2024 második félévében Magyarország öltse be az uniós tanácsi elnökséget, mert az intézmény baloldali többségének nem tetszik Magyarország békepárti álláspontja – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben kedden.

A tárcavezető a tagországok európai ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását megelőzően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: az EP kezdeményezése az intézmény frusztrációját mutatja, hiszen a magyar tanácsi elnökség egyik prioritása az lesz, hogy a jogállam, a jogállami elvek működését az európai uniós intézmények munkájában is ellenőrizze.

Magyarország ellenőrizni kívánja egyebek mellett, hogy az Európai Parlament, mely „korrupciós botrányokban fürdik”, betartja-e saját szabályait és az uniós jogelveket. Ellenőrizni akarja továbbá, hogy az Európai Parlament az európai demokráciát és az európai állampolgárok érdekét, vagy saját hatalmi érdekeit szolgálja-e – emelte ki az igazságügyi miniszter.

Az Európai Parlament nem tiszteli sem a demokráciát, sem a jogállamot, hiszen olyan kezdeményezéssel szeretne élni ezen a héten, ami egyértelműen szembe megy az európai uniós szerződésekkel

– fogalmazott.

Varga Judit, az uniós tanácsnak a jogállamiság betartása ellenőrzésére, az uniós szerződések hetes cikke szerint Magyarországgal szemben indított eljárásról folytatott keddi meghallgatást „beteg, megfáradt eljárásnak” nevezte. Kijelentette: egyértelmű, hogy az EP kezdeményezésére öt évvel ezelőtt kezdett eljárás esetében továbbra is politikai nyomásgyakorlásról van szó.

Korábban a bevándorlást ellenző álláspontunk volt a probléma, aztán a családok védelme, majd pedig a magyar kormánynak, a magyar emberek által támogatott békepárti álláspontja nem tetszik az Európai Parlament baloldali többségének

– fogalmazott. Ezen kívül arra hívta fel a figyelmet, hogy a hetes cikk szerinti eljárás nincs összefüggésben az uniós tanács elnöki tisztségével. Az elnökség kötelesség és megtiszteltetés, nem pedig egy olyan jog, amit el lehetne venni egy országtól. 

AZ EP-nek nem osztottak lapot 

Végül azt is közölte, hogy  az uniós parlamentnek „nem osztottak lapot abban a kérdésben, hogy ki tölti be az unió tanácsának soros elnöki pozícióját”.  

Az Európai Parlamentet a maga helyén kell kezelni, az EP a megoldás helyett mindig a probléma részévé akar válni. Ahelyett, hogy egyes európai politikusok a saját választóik igényeivel foglalkoznának, egy ország demokratikusan megválasztott kormányát és szavazóit támadják.

Azzal fenyegetőznek, hogy beavatkoznak, ha nem oldódik meg a probléma.

Éppen ezért a legfontosabb, hogy az európai polgárok levonják a tanulságot és véleményt mondjanak a jövő nyár elején esedékes európai parlamenti választásokon – tette hozzá Varga Judit.