Kedvenc állami vállalatunknak mint tudjuk, manapság nem épp szerencsés a sorsa. Mert a kibaszott négy évszak és az utasok…

A híresen türelmes vállalat az utasok kérdését nagyjából a helyén kezeli. Le vannak szarva. Most viszont ez is kezd kissé cikissé válni, tekintve, hogy az 1-es vonal, az ország legfontosabb vasútvonala mállott szét, mint marhaszar az IFA kerék alatt. Úgyhogy olyan gőzerővel láttak hozzá a megjavításához, amire utoljára talán a trianoni békeszerződés aláírása előtt volt példa. 30 kilométeren. A 170-ből. Minden nem megy egyszerre…

A belföldi utasok addig járnak pótlóbusszal, ami csak annak függvénye, hogy nem rohad le a járat, illetve van utas, aki a sofőrnek mutassa az utat.

A menetrend nyilván csak tájékoztató jellegű, mint az 5 éves terv. Meg kell ünnepelni, ha sikerül. Nemzetközi utasok mehetnek szépen ott, ahol eddig, csak ahhoz képest is sokkal lassabban, nehogy elszédüljenek. Az osztrákok beintettek, mert hisztis mód úgy vélik, hogy az ÖBB utasai ne várakozzanak Bécsben órákig, várva, hogy a Balkán peremén kóválygó magyar vonat nagyobb, még nagyobb, kibaszottul nagy késés után hajlandó legyen végre átvonszolódni a határon, Európába. Szóval onnét időben elmegy a vonat nyugatra, az a magyar utas meg, aki el szeretné érni elindul 1-2 vonattal korábban.

A MÁV is ezt tanácsolta nekik, plasztikusan demonstrálva azon mélységes utasorientáltságát, melyről méltán vált híressé. Egy nap alatt biztosan Bécsbe lehet érni, ami 230 kilométeren annyira nem is szar. Bár van ismerősöm, aki biciklivel ezt oda-vissza is simán megteszi 1 nap alatt. Tehát ez a része megoldódni látszik. Bár néhány nap múlva teljesen leáll a fővonal, minimum 3 hétre, azt hiszem, az majd az eddigiekhez képest is kalandossá teszi ezen gigantikus táv megtételét. De van a bulinak egy olyan része, amiről eddig alig esett szó, én is ma találkoztam a témával először.

A teherforgalom. Ugyanis ott tehervonatok is járnak. Járnának. Ezek mozgatása eddig is kurva nagy kihívás volt, tekintve a sebességkorlátozásokat. Egyre nehezebb volt egy-egy tehervonatot beilleszteni a személyszállítók közé. Már pedig az utast le lehet szarni, de teherforgalom nélkül nem dübörög a fantasztikus gazdaság. Tehát annak mennie kell. Tehát összeültek, kitalálták. A tehervonatok kisebb hányadát kétfelé küldik, mint Matolcsy György a tekintetét. Egy része megy Szlovákián át a civilizáció irányába, egy része meg Veszprém felé.

Érdekesen hangzik, de nem annyira, mint a vonatok zöme. Azokat valahogy elművészkedik Székesfehérvárig, onnan Komáromba, majd gó nyugatnak. Hmm… Érdekesen hangzik.

Kíváncsi vagyok, arra milyen a pálya. Alul lehet kicsit ráz, felül viszont biztosan nem, ugyanis nincs villamosítva. Érted ember???? Nem Borsodbodzás és Tiszaiszapos-alsó közt nincs delej a drótban, de Székesfehérvár környékén se. Mi a fasznak, nem nagy város, nem is teljesen az ország közepe… Na, akkor hogyan megy a csühös? Gázolajjal. A MÁV előkukázott 8 darab dízelmozdonyt valahonnét, ezek fogják majd ide-oda cibálni a tehervonatokat a 2 város közt. Mégpedig olyan módon, hogy húzzák a szerelvény elején lévő villanymozdonyokat is. Lesz mit fényképezni…

Le merem fogadni, hogy ez aztán egy tuti biztos, hibátlanul működő, kiforrott konstrukció lesz. A MÁV mozdonyállománya átlagosan 40 év körüli, együtt futott kilométerük tuti messzebbre ér, mint a Voyager-1 űrszonda, amely pár éve elhagyta a naprendszerünket. Szóval az átlag a 40 év. Ez az átlag ugye olyan, mint a 13 milliós megtakarításotok. Benne van Mészáros pár ezer milliárdja is, meg nálatok a gyerek malacperselye is.

Ezt az összehasonlítást véve alapul, a dízelmozdony vélhetően a malacpersely. Az idősebbje vélhetően még szemtanúja volt, mikor Rákosi Mátyás még hátrafésülte a haját. Fognak ezek menni, mint a villám… Gyorsan, megbízhatóan." Szerző: Zoltán Rádi