Horn Gábor szerint azt a kérdést, hogy ki nyerte a strasbourgi vitát, abban az értelemben kell megvizsgálni, hogy kinek mi volt a célja.

Magyar Péternek az volt a célja, hogy a helyzetet kihasználva a szó szoros értelmében szembesítse Orbán Viktort azzal, amit képvisel. Ez megtörtént, ráadásul egy olyan közegben, amelyben a hozzászólok kétharmada a Magyar Péter-féle Magyarország-képet erősítette. Azt ugyanakkor, hogy ebből valódi vita lesz, senki nem gondolhatta komolyan, vagy aki igen, az nem ismeri a játékszabályokat. Orbán Viktor amennyire lehet, meg akarhatta úszni ezt a dolgot, abban az értelemben pedig nem is veszített, hogy valamennyire szakmai mederben tartotta a beszédét, sok általános elemmel, de nagyrészt Európa versenyképességéről beszélt. A kormányfő a második felszólalásánál sem veszítette el a fejét, de a harmadiknál már látszott, hogy a sok kritika kimozdította a komfortzónájából

– vélekedett a Republikon Intézet vezetője, aki úgy látja, ez a vita arról is szólt, hogy az Európai Unió nagy többségének az Európai Bizottsággal együtt problémája van a magyar kormánnyal, és a kritikák sokféle szempont mentén fogalmazódtak meg.

Az elemző rámutatott, hogy az Európai Bizottság elnöke is rendkívül keményen, „a komfortzónájából kilépve határozottan kérte számon Orbán Viktort”, valamint az Európai Parlament legnagyobb frakciójának vezetője, a néppárti Manfred Weber is erős kifejezéseket használt.

Horn Gábor új elemként azonosította, hogy bár a többség kritizálta Orbán Viktort, de a miniszterelnök így sem maradt egyedül, a Patrióták Európáért frakció, valamint a konzervatívok több képviselője is támogatta.

„A fideszes képviselők azért fogalmazhattak volna emelkedettebben, kicsit magára is hagyták Orbán Viktort azzal, hogy például Deutsch Tamás abszolút a személyeskedés irányába vitte el a hozzászólását”

– jegyezte meg Horn Gábor.

A Republikon Intézet vezetője arra a kérdésünkre, hogy lehet-e bármilyen külpolitikai vagy belpolitikai következménye a strasbourgi vitának, kifejtette:

„Az Európai Parlamentben nagyobbak az indulatok Orbán Viktorral szemben, mint gondoltam. Elképesztően kemény hozzászólások voltak, és Ursula von der Leyen is a megszokottnál markánsabb volt. Az uniós kapcsolataink további romlásával lehetnek következmények. Belpolitikai értelemben viszont nem látok új elemet. Nem gondolom, hogy ennek a hatására egy Fidesz-szavazó Orbán Viktor ellen fordulna, ahogy egy ellenzékiből sem lesz hirtelen kormánypárti.”

(Kiemelt kép.: Ursula von der Leyen bizottsági elnök Strasbourgban / Fotó: Yves Herman / Reuters)