Az amerikaiak, a kanadaiak és a britek közösen hajtottak végre csapást péntek hajnalban a jemeni húszi lázadók ellen, akik az utóbbi hónapokban számos támadást indítottak kereskedőhajók ellen a Vörös-tengeren.

Szakértők szerint a lépés egyértelmű eszkalációja annak a konfliktusnak, ami az Izrael és a Hamász közötti harcok fellángolásával éleződött ki újra.

A Vörös-tengeren azzal az összecsapással feszült pattanásig a helyzet, amely még a hét közepén történt.

Akkor már több előrejelzés is azt valószínűsítette, hogy küszöbön állhat egy csapás az iszlamista radikálisok ellen, amennyiben nem változik a helyzet.

Ez a csapás péntek hajnalban meg is történt.

Az amerikai és a brit hadsereg hadihajókról indított tomahawk rakétákat és vadászgépeket vetett be, és többek között logisztikai csomópontokat, légvédelmi rendszereket, fegyverraktárakat bombáztak le. 

Az akcióban legalább öten meghaltak, hatan megsebesültek a húszi lázadók részéről, akik válaszcsapást ígértek.

Eközben a világ szinte összes vezető politikai hatalma reagált a fejleményekre.

Azóta az amerikai légierő parancsnoka, Alex Grynkewich azt is közölte, hogy összesen 60 különböző célpontra csaptak le 16 különböző helyszínen: a célpontok között voltak drónok és drónhajók, cirkálórakéták, valamint különféle radarok és megfigyelőeszközök is. 

Kilőtt az olajár, energiasokktól tartanak 

A BBC arról számolt be, hogy a csapás után nagyjából 4 százalékkal nőtt az olaj ára a világpiacon.

A Brent-nyersolaj ára – az idei évben először – meghaladta a 80 dollárt.

Hozzátették,

NINCS KIZÁRVA, HOGY ENNÉL IS NAGYOBB MÉRTÉKŰ LEHET AZ EMELKEDÉS, HA A HELYZET VÁLTOZATLAN MARAD. 

A BBC értesülése szerint a brit pénzügyminisztérium több forgatókönyvet is készített.

Ezek egyike szerint ha a szállítmányozás még jobban veszélybe kerülne a vörös-tengeri konfliktus miatt, akkor az újabb „energiasokkot” eredményezne.

Ennek következtében a nyersolaj hordókénti ára több mint 10 dollárral nőhetne, a földgázé pedig 25 százalékkal megemelkedhetne.

Eszkalálódott a konfliktus, a húszik nem állnak le

A pénteki csapást a legtöbb külföldi szakértő és lap egyértelműen a gázai konfliktus eszkalációjaként értelmezte (miután a húszik rendszeresen arra hivatkoznak, hogy az Izraelt támogató országokkal szemben folytatnak harcot).

A BBC közel-keleti ügyekben jártas külpolitikai újságírója, Jeremy Bowen is ennek adott hangot véleménycikkében, amelyben a helyzetet elemezte. 

Felesleges többé arról beszélni, hogy a gázai háború máshova is kiterjedhet a Közel-Keleten. Ez már megtörtént

– fogalmazott, hozzátéve, a brit miniszterek nyilatkozatai ellenére a húszik elleni csapások nemcsak a szabad kereskedelem védelméről szólnak, hanem kapcsolatban állnak a gázai eseményekkel is, és annak eszkalációjaként értelmezhetőek (még akkor is, ha a legrosszabb forgatókönyvtől, vagyis egy regionális szintű háborútól egyelőre messze vagyunk).

Jeremy Bowen – aki korábban közelről is megismerhette a húszi lázadókat – azt is megjegyezte, hogy a támadásra nemcsak a lázadók, hanem az Irán által Szíriában és Irakban támogatott milíciák is válaszolnak.

Nem zárható ki továbbá az sem, hogy a libanoni Hezbollah is fokozza a tevékenységét (miután a felsoroltak mind az Irán által létrehozott „Ellenállási Tengelyhez” tartoznak). Hozzátette azt is, hogy

SZERINTE IRÁN ÉS A HÚSZIK EGYÉRTELMŰEN KERESIK A FEGYVERES KONFLIKTUST A NYUGATTAL – ÉS ETTŐL EGY CSAPÁS NEM RETTENTI EL ŐKET. 

Az újságíró példaként hozta fel, hogy 2015-ben egy szaúdi vezetésű koalíció is hadjáratot indított azért, hogy megdöntsék a húszik jemeni uralmát. Elmondása szerint akkor magas rangú szaúdi tisztviselők négyszemközt elismerték neki: minderre azért van szükség, mert vissza kell szorítani Irán befolyását.

A hadjáratban rendszeresen légicsapásokat hajtottak végre a húszik ellen, de ezek nem törték meg őket, és egy évvel ezelőtt érvénybe lépett a tűzszünet, amely jelenleg is tart a felek közt – vagyis Bowen szerint most néhány olyan csapás, mint amilyet az amerikai–brit erők végrehajtottak, nem töri meg őket, hozzá vannak szokva ehhez. 

Az újságíró ez alapján úgy véli, a mostani fellépésre a radikálisok csak még több támadással válaszolnak.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy a lázadók egyértelműen kifinomult fegyvereket kaptak Irántól, és mellé megfelelő kiképzést is: a szervezettségük látszik például azon a videón is, amely arról készült, hogy tavaly novemberben miként foglaltak el egy kereskedőhajót egy helikopterről. 

 

 

„Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság erejéhez persze nem lehet hasonlítani őket, de az ő hadviselésüknek nem is ez a lényege. Ha a húszik, akiknek az egész régióban vannak támogatóik, képesek továbbra is fenyegetni és lőni a hajókat, akkor azzal azt jelzik a híveiknek, hogy nem hajolnak meg a Nyugat előtt. Ez pedig biztosan újabb megtorlóakciókhoz vezet az Egyesült Államoktól és szövetségeseiktől, ha a húszik nem engedelmeskednek nekik”

– írta Jeremy Bowen.

Eddig egy akcióval válaszoltak a lázadók: véletlenül az oroszok olaját szállító hajót lőtték

A britek egyik tengeri kereskedelmi szervezetétől, a UKMTO-tól péntek késő délután érkezett jelentés arról, hogy a Vörös-tengeren, a jemeni Aden városától délre egy rakétát lőttek ki az egyik kereskedőhajó ellen.

A RAKÉTA VÉGÜL A HAJÓTÓL 400-500 MÉTERRE CSAPÓDOTT BE. 

A rakéta becsapódásával egy időben a kereskedőhajóról észleltek három másik vízi eszközt (vélhetően drónhajót vagy motorcsónakot) is a közelben.

A robbanóeszközt a lázadók lőhették ki, és utóbb kiderült, hogy tévesen brit hajóként azonosíthatták a tankert. Ugyanis olyan hajóról van szó, amelyet egy öt hónappal ezelőtti adatbázisban még a britek hajójaként tüntettek fel, most viszont orosz olajat szállít panamai zászló alatt.

JEMENBEN PÉNTEK DÉLUTÁN TARTOTTAK EGY TÖMEGDEMONSTRÁCIÓT IS.

A BBC szerint az országban nem ritkák az ilyen megmozdulások, de a pénteki esemény szokatlanul nagynak volt mondható. 

Egyébiránt korábban, nem sokkal a csapás előtt az iráni erők is lefoglaltak egy tankert az Ománi-öbölben. Erről a hajóról azóta nem érkezett hír.

Az Öböl menti államokban teljes a készültség

A CNN szerint a péntek hajnali fejleményekre reagálva az Arab-öböl államaiban teljes készültséget rendeltek el.

Szaúd-Arábia még korábban mérsékletre szólította fel az érintett feleket.

Rajtuk kívül az Egyesült Arab Emírségek is nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha jobban elmérgesedik a konfliktus – bár mostanáig egyik ország sem vállalt szerepet a húszik elleni csapásokban, tartják magukat a velük kötött tűzszüneti egyezményhez.

A Pentagon szerint ennek semmi köze Gázához, de nem zárják ki az újabb csapásokat 

A CNN beszámolója szerint az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma már pénteken szankciókat léptetett életbe két vállalat ellen, amelyek Iránnak szállítanak katonai eszközöket (és ezzel közvetve a húszik felfegyverzését segítik).

A lépések a hongkongi székhelyű Cielo Maritime Ltd-t, valamint az Emírségekben bejegyzett Global Tech Marine Services Inc-et érintik. 

Eközben a Pentagon szóvivője még korábban azt közölte, hogy szerintük a mostani csapásoknak semmi köze nincs a gázai konfliktushoz. Patrick Ryder dandártábornok a BBC szerint azt mondta, el kell különíteni egymástól a két konfliktust, mivel a húszik „több mint 50 ország” nemzetközi kereskedelmét veszélyeztetik.

John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője utóbb azt mondta, még elemzik azt, hogy milyen hatása volt a péntek hajnali csapásnak, de nem zárta ki azt, hogy újabb katonai akciók jöhetnek.

Leszögezte azt is, hogy az eszkalációért teljes mértékben a húszik a felelősek, és rajtuk múlik az, hogy mi lesz a folytatás.

Egyre nagyobb a baj, két hatalmas autógyártó is leáll a vörös-tengeri konfliktus miatt

Kényszerszünetet tartanak a Tesla és a Volvo autógyártó cégek, az európai üzemek januárban leállítják a gyártást.

A Tesla és a Volvo Cars autógyártó cégek ideiglenesen leállítják európai üzemeiket, miután a vörös-tengeri támadások miatt nem érkeznek meg a szállítmányok, és így alkatrészhiányban szenvednek – írta a Reuters.

A CNN azt írja,

A TESLA JANUÁR 29-ÉN ZÁRJA BE NÉMETORSZÁGI ÜZEMÉT KÉT HÉTRE, MÍG A VOLVO A JÖVŐ HÉTEN ÁLLÍTJA LE BELGIUMI ÜZEMÉT HÁROM NAPRA.

A portál szerint a létfontosságú hajózási útvonal hosszú távú járhatatlansága nagy mértékben árt a világgazdaságnak és újabb inflációt idézhet elő.

Mint arról az Index is írt, a húszi lázadók tavaly október, vagyis az Izrael és a Hamász közti konfliktus kezdete óta számos alkalommal indítottak támadásokat a Vörös-tengeren közlekedő kereskedőhajókkal szemben, ami a nemzetközi kereskedelem számára is jelentős fenyegetésnek mondható, hiszen a világ egyik legfrekventáltabb hajózási útvonaláról van szó.

Az összecsapások odáig fajultak, hogy tavaly év végén az iszlamisták több hajóját is elsüllyesztették az amerikaiak. 

Oroszország nagyon ideges lett az amerikai és brit légicsapások miatt

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hadserege hadihajókról indított Tomahawk rakétákat és vadászgépeket vetett be a csapásokban Jemenben – közölte több amerikai tisztségviselő az Associated Pressnek. A katonai célpontok között logisztikai csomópontok, légvédelmi rendszerek és fegyverraktárak vannak.

A Fehér Ház által kiadott nyilatkozat szerint Ausztrália, Bahrein, Kanada, Dánia, Németország, Hollandia, Kanada, Dánia, Új-Zéland, a Koreai Köztársaság, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormánya vett részt a csapásokban, és

nem haboznak megóvni az életeket és megvédeni a kereskedelem szabad áramlását a világ egyik legkritikusabb vízi útvonalán.

Rishi Sunak brit miniszterelnök is közleményt adott ki a katonai akcióról, amelyben „korlátozott, szükséges és arányos önvédelmi akciónak” minősítette azt. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma közleményben tudatta, hogy „különös gondot fordítottak a polgári lakosságot fenyegető kockázatok minimalizálására”, és hogy „a korai jelek szerint a húsziknak a kereskedelmi hajózást fenyegető képességei megtorpantak”.

Néhány demokrata már most reagált a katonai csapásokra, mondván, hogy az elnöknek előbb a kongresszushoz kellene fordulnia, mielőtt akcióba lépne. Ro Khanna kaliforniai képviselő szerint: „Az elnöknek a kongresszushoz kell fordulnia, mielőtt csapást mérne a jemeni húszikra és belekeverednénk egy újabb közel-keleti konfliktusba.” Az amerikai szenátus republikánus vezetője, Mitch McConnel viszont támogatta az akciót, bár szerinte „már késő” volt.

Richard Marles védelmi miniszter szerint Ausztrália személyi támogatást nyújtott az USA és az Egyesült Királyság számára a csapásokhoz.

Biden nyilatkozatában így fogalmazott:

Ezek a csapások közvetlen válaszok a Vörös-tengeren a nemzetközi tengeri hajók elleni példátlan húszi támadásokra – beleértve a történelemben először hajók elleni ballisztikus rakéták használatát.

Biden azt is elmondta, hogy hajlandó lenne további támadásokat engedélyezni Jemen ellen, ha a húszik hajózás elleni támadásai nem szűnnek meg. „Nem fogok habozni, hogy szükség esetén további intézkedéseket vezényeljek népünk és a nemzetközi kereskedelem szabad áramlásának védelme érdekében” – mondta.

Ellenreakciók

Jemenből érkező reakciók szerint a pénteki csapások célpontjai egy légibázis, repülőterek és egy katonai tábor voltak. A hivatalos húszi média szerint a húszi külügyminiszter-helyettes, Husszein al-Ezzi azt mondta:

Hazánkat masszív, agresszív támadásnak vetették alá amerikai és brit hajók, tengeralattjárók és harci repülőgépek. Amerikának és Nagy-Britanniának fel kell készülnie arra, hogy súlyos árat kell fizetnie, és viselnie kell ennek az égbekiáltó agressziónak minden szörnyű következményét.

A jemeni húszik szóvivője pénteken azt mondta, hogy nem indokolt az amerikai–brit támadás Jemen ellen – jelentette a Reuters hírügynökség. 

Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Nasszer Kanáni nyilatkozatot adott ki: „Határozottan elítéljük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által ma reggel Jemen több városa ellen végrehajtott katonai támadásokat. Ezt Jemen szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű megsértésének, valamint a nemzetközi törvények, szabályok és jogok megsértésének tekintjük.”

A libanoni Hezbollah nagy hatalmú fegyveres csoport is reagált pénteken a légicsapásokra és elítélte azokat. „Az amerikai agresszió ismét megerősíti, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben partner a cionista ellenség által Gázában és a régióban elkövetett tragédiákban és mészárlásokban.”

Ahogy arról már az Indexen többször is beszámoltunk, már eddig is minden eddiginél nagyobb összecsapás történt a Vörös-tengeren a húszi lázadók és az Egyesült Államok, valamint az Egyesült Királyság haditengerészete közt, de a húszi drónokat sikeresen megsemmisítették. 

A támadás ellen tüntetnek New Yorkban

Több tucat háborúellenes aktivista gyűlt össze a New Yorki Times Square-en és a Fehér Ház előtt, hogy tiltakozzanak a jemeni húszi katonai célpontok elleni amerikai és brit támadások ellen, mondván, hogy ez a konfliktus eszkalálásával és a gázai háború kiterjesztésével fenyeget.

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia légi és tengeri csapásokat indított a Vörös-tengeren hajókat ért húszi támadásokra válaszul, amit a húszik, a palesztinok és a Hamász támogatásaként értelmeztek Gáza izraeli ostroma alatt. A New Yorki tüntetők több híd és alagút bejáratát elállták, akadályozva ezzel a forgalmat Manhattan szigetére. A rendőrök több tucat demonstrálót tartóztattak le.

A Fehér Ház közelében tüntetők palesztin zászlókat lengettek, és „Szabad Palesztina” és „Hagyd abba Jemen bombázását” feliratú transzparenseket vittek magukkal. A jemeni támadások a gázai háború októberi kitörése óta az eddigi egyik legdrámaibb demonstrációját jelentik, bár az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közös nyilatkozatában kijelentette, hogy nem áll szándékában a feszültség fokozása.

Franciaország szerint a húszik a felelősek a Vörös-tengeri eszkalációért

Franciaország elítélte a húszik Vörös-tengeri kereskedelmi hajókra mért csapásait, és felszólította őket, hogy azonnal hagyják abba azokat, a Jemenben a húszik katonai célpontjai elleni amerikai-brit támadásokat követően.

„Ezekkel a fegyveres akciókkal a húszik viselik a rendkívül súlyos felelősséget a térségbeli eszkalációért” – áll a francia külügyminisztérium közleményében a Reuters szerint.

Az oroszok dühösek

A nemzetközi jog semmibevételének nevezte és elítélte az orosz külügyminisztérium szóvivője a Jemenre mért amerikai légicsapásokat. Marija Zaharova a Telegram-csatornáján pénteken azt írta

A Jemen elleni amerikai légicsapások újabb példáját jelentik annak, ahogy az angolszászok kiforgatják az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a nemzetközi jogot, hogy kiélezzék a helyzetet a térségben saját destruktív céljaik érdekében.

Oroszország állandó ENSZ-képviselete a Telegram-csatornáján közölte, hogy a világszervezet Biztonsági Tanácsa pénteken két ülést tart közel-keleti kérdésekben: egyet a Gázai övezetben kialakult helyzet, másikat pedig – orosz kezdeményezésre – a Jemen elleni amerikai és brit csapások ügyében.

Elmondta továbbá: „Osztozunk regionális partnereink, különösen Szaúd-Arábia aggályaiban, és fokozott nemzetközi erőfeszítésekre szólítunk fel a további eszkaláció megelőzése érdekében.”

A Kreml pénteki retorikája azt mutatja, hogy Putyin valószínűleg megpróbálja a növekvő közel-keleti konfliktust arra használni, hogy kitörjön az ukrajnai invázió miatti nemzetközi elszigeteltségéből.  A Kreml a gázai-izraeli háború kitörését követően igyekezett tovább építeni a kapcsolatokat a Szaúd-arábiai Mohamed bin Szalmánnal és az Egyesült Arab Emírségek-beli Mohamed bin Zajeddel, még Putyin is leutazott a múlt hónapban a térségbe, hogy megvitassa a konfliktust, valamint az olajárat és a gazdasági kapcsolatokat.

A lázadók folytatják támadásaikat a Vörös-tengeren

„Semmivel nem lehet igazolni az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok Jemen elleni támadását, a húszik pedig folytatják a Vörös-tengeren áthaladó, Izrael felé tartó hajók elleni támadásokat” – jelentette ki pénteken Mohammed Abdusszalám, az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók szóvivője.

A húszik azt közölték, hogy csapások érték a fővárost, Szanaát, továbbá az északnyugati Szaada, illetve a Vörös-tenger mentén lévő Hodeida tartományt. Mohammed Ali al-Húszi, a húszi legfelsőbb politikai tanács egyik tagja barbárnak minősítette a műveletet, melyben Jahja Szarí, a lázadók másik szóvivője szerint legalább öten meghaltak, hatan megsebesültek.

Videóüzenetében Szarí azt közölte, hogy öt, húszi ellenőrzés alatt álló körzetet összesen 73 légicsapás ért.

Abdulmalik al-Húszi, a felkelők vezetője válaszlépéseket helyezett kilátásba, hangsúlyozva, hogy

egyetlen amerikai agresszió sem marad megtorlatlanul.

Kiemelte: az Egyesült Államok vezette, a Vörös-tengeren aktív katonai misszió támadására adandó húszi válasza a felkelők „minden eddiginél nagyobb” művelete lesz. Egyúttal felszólította a nagyobb városokban, köztük a fővárosban, Szanaában élőket, vonuljanak utcára pénteken.

HELYSZÍNI BESZÁMOLÓK SZERINT MÁRIS SZÁZAK GYŰLTEK ÖSSZE A HÚSZIK EGYIK FELLEGVÁRÁNAK TARTOTT SZAADÁBAN, AZ EMBEREK A TÖBBI KÖZÖTT AZT SKANDÁLTÁK, HOGY „HALÁL AMERIKÁRA” ÉS „HALÁL IZRAELRE”.

Mindeközben Joe Biden amerikai elnök üdvözölte a brit királyi légierő (RAF) és az amerikai erők által a húszi lázadók katonai létesítményei ellen az éjszaka folyamán végrehajtott csapásokat, melyekkel szerinte az Egyesült Államok és partnerei „világos üzenetet küldtek”, hogy nem fogják eltűrni a húszik támadásait és a szabad hajózás veszélyeztetését.

A lázadók e támadásokat Izrael Gázai övezet ellen vívott háborújával és a palesztinok iránti szolidaritással indokolják.

Érkeznek a további reakciók

Richard Marles ausztrál védelmi miniszter pénteken azt közölte, Canberra kiszolgáló személyzettel támogatta a brit-amerikai akciót. „Ausztrália továbbra is támogat minden, a szabályokon alapuló világrendet erősítő műveletet” – nyomatékosította sajtótájékoztatóján a tárcavezető.

Az akció ellen Irán máris tiltakozott, figyelmeztetve, hogy a nemzetközi művelet „szítja a régiós feszültséget”, megsérti Jemen szuverenitását és a nemzetközi jogba ütközik.

Szaúd-Arábia közölte, „aggódva követi” a helyzet alakulását és a Vörös-tenger térsége biztonságát, valamint a hajózási szabadság fontosságát hangoztatta, az utóbbit nemzetközi elvárásnak nevezve.

Az iraki miniszterelnök tanácsadója, Fádi es-Simmari – akit az INA iraki hírügynökség idézett – arra figyelmeztetett, hogy a csapásokkal „a Nyugat kiszélesítheti az Izrael és a Hamász közötti konfliktust”.

Németország külügyminisztériuma pénteken közölte, hogy a jemeni húszi katonai célpontok elleni éjszakai amerikai-brit csapások célja a további támadások megakadályozása volt – jelenti a Reuters. „Célunk továbbra is a feszültségek de-eszkalációja és a stabilitás helyreállítása a Vörös-tengeren” – írta a minisztérium az X-en közzétett bejegyzésében.

Hollandia teljes politikai támogatását élvezték a jemeni húszi célpontok elleni amerikai-brit légicsapások. Mark Rutte miniszterelnök pedig azt mondta X-en, hogy a húszi támadások „egyértelműen megsértik a nemzetközi jogot, és veszélyt jelentenek a tengeri személyzetre és a kereskedelmi forgalomra”. Az amerikai-brit akció „az önvédelem jogán alapul, célja a szabad átkelés védelme, és a de-eszkalációra összpontosít” – mondta Rutte, hozzátéve, hogy Hollandia „nagy múltú tengeri országként jelentős jelentőséget tulajdonít a szabad átkelés jogának, és támogatja ezt a célzott műveletet”.

Dánia védelmi minisztere, Troels Lund Poulsen péntek reggel kijelentette, hogy az ország kormánya „támogatja az amerikaiak által vezetett akciót, amely tegnap este zajlott le Jemenben. A szabad hajózás döntő fontosságú, ezért a kormány javaslatot tesz egy fregattnak a térségbe küldésére” – tette hozzá.

Olaszország elutasította a jemeni húszi célpontok elleni éjszakai amerikai-brit csapásokat – közölte pénteken egy kormányzati forrás – írja a Reuters. A magát az ügy érzékenysége miatt megnevezni nem kívánó forrás kifejtette, hogy Róma inkább „nyugtató” politikát folytatna a Vörös-tengeren. A forrás azt is elmondta, hogy a kormánynak parlamenti támogatásra lett volna szüksége ahhoz, hogy bármilyen katonai akcióban részt vegyen, ami lehetetlenné teszi a gyors jóváhagyást. 

Jordánia szerint a palesztinok elleni izraeli „háborús bűnök” okolhatók a Vörös-tengeren fellépő erőszak fokozódásáért. Jordánia szerint a palesztinok elleni izraeli „háborús bűnök” okolhatók a Vörös-tengeren megnövekedett regionális feszültségért és erőszakért, amely szerinte szélesebb körű háború kirobbantásával fenyeget a Közel-Keleten – írja a Reuters.

Nagy-Britannia a Vörös-tengert „vértengerré” próbálja változtatni – mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök. Erdogan pénteki beszédében kijelentette, hogy a jemeni húszik elleni brit csapások nem arányosak. A Reuters jelentése szerint Törökország elnöke azt mondta, hogy a jemeni húszik „sikeresen védekeznek és reagálnak az Egyesült Államok támadására”.