Már korábban írtunk róla, hogy Magyarország jelentősen elmarad az élbolytól, de még az EU-s átlagtól is a maga 398 eurós átlag öregségi nyugdíjával.

Közben a szakértő arra figyelmeztet, hogy tényleg bedőlhet a magyar nyugdíjrendszer, miközben az elmúlt öt évben tovább mélyült az anyagi szakadék a nyugdíjasok között és a folyamat egyre inkább felgyorsult. 

Egy friss Eurostat-jelentés szerint Magyarország 2021-ben a GDP mindössze 7%-át költötte állami nyugdíjkiadásokra, ami az EU 27 tagállama közül a harmadik legalacsonyabb arány - írja a Haszon.hu.  

Az EU átlagos nyugdíjkiadása GDP-arányosan 12,9% volt ugyanebben az évben, de jelentős eltérések mutatkoztak egyes országok között: Görögországban például 16,4%-ot, míg Írországban csak 4,5%-ot fordítottak az öregkori ellátási rendszerre.

Magyarország esetében a viszonylag alacsony nyugdíjkiadás több tényezőre vezethető vissza.

Egyrészt, a magyar nyugdíjrendszer nem tartalmazza a korhatár előtti és a rokkantsági típusú ellátásokat, amelyeket a többi uniós országban nyugdíjnak tekintenek.

Ezeket az ellátásokat Magyarországon 2011-ben megszüntették, és azóta más költségvetési fejezetekből finanszírozzák őket.

Továbbá, hazánkban az állami mellett nem működik foglalkoztatói nyugdíjpillér, és az öngondoskodási rendszer is jóval gyengébb, mint az Unióban általában.

Ugyanakkor kis reménysugarat jelenthet, hogy az Eurostat előrejelzése szerint a magyar nyugdíjkiadások GDP-arányosan 12%-ra nőhetnek 2070-re, amennyiben jelentősen javul a születéskor és a nyugdíjkorhatár betöltése után várható élettartam.

Emellett a magyar nyugdíjasok várható élettartama szintén rövidebb az uniós átlagnál: a magyar férfiak nyugdíjkorhatár betöltése után várhatóan 13,2 évig (159 hónapig), míg a nők 17,3 évig (208 hónapig) élnek nyugdíjban, ami szintén hozzájárul az alacsony nyugdíjkiadásokhoz - írja a portál.