Csendes EU-csúcs: Volt egyetértés és nem is volt egyetértés
Csendes csütörtök, pangó péntek.
Egyetlen érdemi döntés született a márciusi EU-csúcson.
Az uniós állam- és kormányfők megszavazták, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával.
A konfliktusos témákban azonban nem tudtak konszenzusra jutni, és ez egyiküket sem zavarta igazán.
Csendes csütörtök
Bár mi is nyugodtabb ülésre számítottunk az Orbán Viktor kivonulásáról és vétójáról elhíresült decemberi, valamint a váratlanul gyors meghátrálásáról emlékezetes februári csúcs után, a csütörtöki nap eseménytelensége minket is meglepett.
A délután egyedüli érdemi történése az volt, amikor Orbán Balázs lejött az újságírói zónába. A miniszterelnök politikai tanácsadójától meg is kérdeztük, melyik pártcsaládba ülnek majd be a fideszes EP-képviselők, és támogatja-e a kormány Ursula von der Leyen újabb ciklusát.
Orbán arról is beszélt: Magyarország nem támogatja, hogy az Unió fegyvereket vásároljon Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyon kamataiból. Az Európai Bizottság az EU-csúcs előtt azt javasolta, hogy a 3 milliárd eurónyi pénzeszköz 90 százalékát fegyverek, 10 százalékát nem katonai támogatás formájában adják oda.
Ennek fényében nem volt meglepő, hogy kora este már olyan információk szivárogtak ki az ülésről, miszerint a politikusok összevonták a napirend első helyén szereplő ukrán témát a második helyre tett védelmi blokkal. Ebből már sejteni lehetett, hogy a befagyasztott orosz források felhasználásáról nem lesz érdemi döntés.
Biztosnak látszott viszont, hogy megszavazzák Bosznia-Hercegovina csatlakozási tárgyalásainak megindítását. A kérdésben eredetileg a dánok, a franciák és a hollandok voltak szkeptikusak. Mark Rutte ügyvezető holland miniszterelnök az ülésre érkezve már arról beszélt, hogy megszavazza a javaslatot. Miután a franciák két nappal korábban pozitív üzenetet küldtek a témában, egyedül az maradt nyitva, hogy hány órakor jelentik be a hivatalos döntést.
Az újságírók többsége kora hajnali időpontra tippelt. A vacsoráról visszatérő politikusok viszont kisebb meglepetésre nem sokkal 9 óra után meghozták a döntést. A Tanács elnöke, Charles Michel előbb bejelentette, hogy a bosnyákok zöld lámpát kaptak, majd pár perccel később az Ukrajnával és Gázával kapcsolatos tanácsi dokumentumot is nyilvánosságra hozták.
Ukrán témában nem született érdemi döntés az orosz források felhasználási módjáról. A politikusok felkérték az uniós miniszterek tanácsát, hogy folytassák a munkát, illetve megjegyezték, hogy akár fegyvereket is lehet vásárolni a pénzből. Százalékokról nem esett szó.
Gázával kapcsolatban viszont sikerült megegyezniük a közös nyilatkozat szövegében. Azonnali, fenntartható tűzszünethez vezető humanitárius szünetre szólítottak fel, miközben elítélték a szélsőséges izraeli telepesek tevékenységét is. Utóbbi szövegrészt korábban ellenezte a magyar kormány, de diplomáciai források az EU-csúcs előtt már kiszivárogtatták, hogy Orbán hajlandó engedni.
Pangó péntek
A csütörtöki nap szokatlanul korán, este 10-kor véget ért. A kényelmes tempó másnap is folytatódott. A politikusok délelőtt az Európai Gazdasági Térség fennállásának 30 éves évfordulóját ünnepelték az izlandi, liechtensteini és norvég miniszterelnökökkel, majd az eurózóna kihívásairól tárgyaltak Christine Lagarde-dal, az Európai Központi Bank elnökével.
Az EU-csúcs napirendi pontjai közül egyedül az agrárpolitika maradt péntekre, de a törésvonalak miatt sejteni lehetett, hogy nem születik mindenki számára kielégítő megállapodás. A politikusoknak úgy kellett volna segíteniük a piaci nehézségek és az olcsó ukrán gabona miatt elégedetlen európai gazdákon, hogy a háborúban álló ország érdekeit se sértsék meg.
A Tanács nem is talált megnyugtató megoldást, ezért az áprilisi EU-csúcson újra tárgyalja a kérdést. Az ülés utáni sajtótájékoztatón Charles Michel és von der Leyen is azt mondta, a gazdák követelései jogosak, és segíteni kell nekik az akadályok leküzdésében.
Von der Leyen három intézkedést jelentett be. A Bizottság enyhíti a gazdák adminisztrációs terheit, vis maior esetén igazságosabbá teszi a büntetéseiket, erősíti piaci tárgyalási pozícióikat. A Bizottság elnöke szerint bár ezek az intézkedések rövid távú segítséget nyújtanak a gazdáknak, közép és hosszú távú tervekre is szükség van. Ezekhez a tagállamoknak is hozzá kell járulniuk.
A Tanács javaslatot tett egy 50 százalékos büntetővámra, amit az EU-ba érkező orosz és belarusz gabonára vetnének ki. Von der Leyen azt mondta, nem akarják, hogy az oroszok előnyökhöz jussanak az európai piacon. A tranzit viszont továbbra is ingyenes lesz számukra, így a globális dél országaiba gond nélkül eljuthat az orosz gabona. A büntetővám bevezetéséről szóló döntés még nem végleges, az uniós miniszterek tanácsának hozzájárulása kell hozzá.
(Kiemelt kép. Ursula von der Leyen EU bizottsági elnök és Charles Michel az Európai Tanács elnöke. Kép. AFP)