Civil szervezetekkel egyeztetett főleg, mivel a kormányzat elzárkózott a találkozástól.

Budapesten járt és interjút adott a Telexnek Tineke Strik, akit az Európai Parlamentben a magyar jogállamisági ügyek felelősének neveztek ki.

A zöldpárti holland képviselő többek között arról beszélt, hogy milyennek látja a magyar jogállamisági helyzetet, mit gondol a különféle uniós eljárásokról, hogyan próbálta felvenni a kapcsolatot a kormánnyal, illetve azt is, hogy szerinte kapott Orbán Viktor egy jó érvet a kezébe.

Tineke Strik legfontosabb állításait a lap interjújából alább foglaltuk össze:

• Többször is járt már Magyarországon jogállamisági okokból.
• Szerinte egyre nagyobb a megfélemlítés Magyarországon: a rágalmazó kampányok, az állami propaganda és mindenki célba vétele, aki fel meri emelni a hangját, legyenek tanárok, bírák vagy civil szervezetek.
• Próbált kapcsolatba lépni a kormánnyal, több minisztériumot is értesített, hogy mikor érkezik Magyarországra, de azok állítása szerint nem voltak nyitottak a kommunikációra. Csak az alapvető jogok biztosa és az Integritás Hatóság volt hajlandó találkozni.
• Próbál több nézőpontot is figyelembe venni, így a civil szervezeteket is meghallgatja, amelyeket a kormány kritizál és büntet. Szerinte ezek a szervezetek nem kormányellenesek, hanem csak a dolgukat teszik.
• Az ország keleti részébe is elutazott, hogy ne csak azt lássa, hogy Budapesten mi van.
• Szégyennek tartja, hogy már hat éve tart a hetes cikkely szerinti eljárás,  sok meghallgatást rendeztek, de lényegileg semmi sem történt.
• Kifogásolja, hogy a tagállamok csak akkor akarnak cselekedni, ha biztosak benne, hogy minden tagállam egyetért. Szerinte most már Lengyelország a jó oldalon áll, de itt van Szlovákia és más országok is.
• Az Európai Parlament a források befagyasztásával a magyar állampolgárokat is védi a hatalom összpontosításával és a jogaik aláaknázásával szemben. Ez az uniós támogatás eddig nem a magyar állampolgárokhoz, hanem a korrupt politikusokhoz és a nagy oligarchákhoz áramlott, amit szeretnének elkerülni a jövőben.
• Azoknak a fiataloknak, akik Magyarországon születtek és nevelkedtek, talán fogalmuk sincs róla, mit jelent egy szabad társadalom, ezért fontos lenne a magyar hallgatókat ismét bevonni az Erasmus programba, hadd lássák, mi van külföldön.
• Az Európai Bizottság hajlamos arra, hogy megelégszik a javaslatokkal, tervezetekkel, amelyeket a magyar kormány felvázol, de a gyakorlatban nem történik előrelépés a jogállamisági kérdésben.

Tineke Strik holland EP-képviselőt idén nevezték ki a magyarországi jogállamisági ügyek felelősének az Európai Parlamentben. A holland képviselő a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfieldtől vette át a dossziét, aki az előző ötéves ciklusban felelt a témáért.

Tineke Striknek ez a második ciklusa az EP-ben. A 61 éves politikus a jogállamiság témáját is folyamatosan napirendjére tűző állampolgári jogi bizottság tagja, ahol eddig főként a menekültügy és migráció kérdéseivel foglalkozott, de sokszor felszólalt a magyarországi demokráciáról rendezett szakbizottsági és plenáris vitákban is.