Augusztus 1-től tíz magyarországi vasútvonalon megszűnik a vasúti közlekedés – jelentette be pénteken a MÁV. Az érintett vonalak:

89 sz. (Miskolc-Tiszai―) Nyékládháza―Tiszaújváros, 114 sz. (Fehérgyarmat―) Kocsord alsó―Csenger, 121 sz. Újszeged―Mezőhegyes, 125 sz. Mezőhegyes―Battonya, 38 sz. Somogyszob―Nagyatád, 47 sz. (Dombóvár―) Godisa―Komló, 78 sz. Balassagyarmat―Ipolytarnóc, 98 sz. Abaújszántó―Hidasnémeti, 103 sz. Karcag―Tiszafüred, 146 sz. Lakitelek―Kunszentmárton (―Szentes).

A vasúttársaság közleménye szerint a bezárt vonalakon a jövőben vonathelyettesítő autóbuszok fognak közlekedni.

„Az érintett mellékvonalakon közlekedő korszerű, légkondícionált autóbuszok kiszámítható és a korábbinál kényelmesebb eljutást tesznek majd lehetővé utasainknak” – írták.

Hozzátették, hogy bár az érintett mellékvonalakon korábban Bz-motorvonatok közlekedtek, a vonalak bezárása nincs összefüggésben a hodászi Bz-balesettel. „A Bz-flotta valóban elöregedett, ami gyakran vezet a járművek meghibásodáshoz, ugyanakkor – a hodászi balesetet okozó – kiegyenlítő tartály meghibásodása nem magyarázható a járművek életkorával.

Ennek a – járművek koránál fiatalabb, többször cserélt és rendszeresen ellenőrzött – alkatrésznek a meghibásodása olyannyira ritka, hogy a magyar vasúttársaság rendszerváltozás utáni történetéből nincs is rá adat.

A hiba okának feltárása alapos vizsgálatot igényel, amely jelenleg is zajlik, amint a szakemberek eredményre jutnak, arról haladéktalanul tájékoztatjuk a nyilvánosságot” – írták, hozzátéve, hogy a módváltás tervezése már a baleset előtt elindult.

A MÁV kiemelte, hogy nem az utasbiztonsággal kapcsolatos kérdések indokolják az tíz mellékvonal bezárását, hanem a jármű- és személyzethiány, amelynek enyhítésére folyamatosan toborozzák a munkatársakat.

„A közlekedéspolitikáért felelős korábbi vezetés által, 2022 decemberében elrendelt teljesítmény-többlet mértéke elérte a 3,5 millió vonatkilométert, amellyel kapcsolatban a vasúttársaság jelezte az illetékes államtitkárságnak, hogy ilyen mértékű szolgáltatásbővítés mind a járműállomány, mind a humánerőforrás (mozdonyvezetők, jegyvizsgálók) oldalról kockázatot hordoz.

A kockázatokat az ukrajnai háború miatti alkatrészhiány csak tovább súlyosbította, így mára a vállalatcsoport munkatársainak megfeszített, összehangolt munkájára és minden szakmai tapasztalatára szükség van ahhoz, hogy a vasúttársaság nap mint nap teljesíteni tudja közszolgáltatási feladatait” – áll a MÁV közleményében. A Közlekedő Tömeg Egyesület szerint ez nem megoldás A Közlekedő Tömeg Egyesület csütörtök este írta meg, hogy értesülései szerint a MÁV és a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium arról döntött, hogy augusztus 1-től tíz vasútvonalon megszűnik vasúti közlekedés.

A Közlekedő Tömeg szerint a mellékvonalak bezárásával aligha enyhíthetőek a MÁV-csoport problémái és akut járműhiánya: az említett vonalak bezárásával kevesebb, mint tíz jármű szabadul fel az egész országban. Ráadásul az egyesület szerint a MÁV dízelüzemű vonalait érintő krízis megoldása egyszerű lenne: a pályaállapotok javítása bontott anyagból, és a járműállomány rendbe hozása karbantartással és használt járművek beszerzésével a fővonali projektekhez képest századannyi forrásból megvalósítható lenne.

Tavaly októberben írtunk arról, hogy bontásra vár a lepusztult újszegedi vasútállomás. Akkor azt írtuk, „az elmúlt évtizedekben elsorvasztották Újszeged vonatközlekedését”, a végállomás már csak napi két vonatpárt fogad és indít napközben

A MÁV többször is megígérte, hogy rendezi a területet, de nem történt semmi. Tavaly azt ígérte, hogy jövőre, ha lesz rá pénz, végre lebontják az állomás romos épületét, két napja azonban az Építési és Közlekedési Minisztérium közölte: nincs rá pénz.

Lázár levélben tájékoztatta erről a szegedieket, de ebben még tett említést arról, hogy gondolkodnának a vasútközlekedés felfüggesztésén is a vonalon. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület egy Facebook-bejegyzésben mutatta meg a bezárandó mellékvonalakat.