„A szövetségeseinket inkább nyugaton keressük, mint keleten”

Gyurcsány Ferenc kilencedik pontként kifejtette, hogy nem vagyunk egy sziget a semmi közepén, „Magyarország a hazánk, Európa az otthonunk. Vannak mostanában olyanok, akik Európáról kevesebbet szeretnek beszélni, többször jön a szájukra Ázsia, mint Európa”.

Nem teljesen világos, hogy ők hova akarnak menni, de mi, ha menni nem is akarunk, maradnánk Európában. Nem a magyar államiság elvesztéséről beszélünk, sok államnak, közte a magyarnak a szabályozott együttműködéséről van szó. Az államok egyesülnek egy még nagyobb államalakulatban, hogy még erősebbek legyenek. Hogy amit európainak gondolunk, az megmaradjon. Ma Európa népeivel és országaival együtt sikeresen veszünk részt abban a küzdelemben, amit a mai kormány vezetője félreért. Ebben a félreértésben vagy történelmi árulásban olyanok szolgálatába szegődik, akiknek szolgálatába az európaiak és a magyar nép többsége nem kíván szegődni. A szövetségeseinket inkább nyugaton keressük, mint keleten.

Gyurcsány Ferenc befejező pontja a generációs felelősségről szólt. Ennek első felében „történelmi teljesítménye van a szociáldemokratáknak”.

A második részben több feladatot lát, ez a földért, a környezetért való felelősség, a közös kultúráért, a nyelvek sokszínűségének megőrzéséért való felelősség,

„a holnap baloldali szociáldemokrata politikája egy zöldpolitika. Úgy kell megpróbálni egyre jobban élni, hogy a föld erőforrásai végesek. Vigyáznunk kell közösen a földre”.

A pártelnök a modernitás felelősségéről is beszélt:

„Akik a tegnap iskoláját akarják a mában működtetni, azok elárulják a holnapot”, ezért a mai iskolarendszert nem csupán az alulfinanszírozás miatt kritizálják, hanem mert „kevésbé készíti fel a gyerekeket a holnapra, mint amennyire réved a múltba”.

Gyurcsány Ferenc végül három pontban foglalta össze programjukat:

• Meg lehessen élni a fizetésből.
• Legyen háromhavi megtakarítása mindenkinek.
• Minden évben legyen lehetőség elutazni egy hétre pihenni.

A politikus hangsúlyozta, „az élet hétköznapi valóságáról szól ez, hogy nem kell megszakadni a pillanatban”.